Az újúszójúak egy halcsoport. A latin neopterygii jelentése „új uszonyok” (görögül νέος neos, új, és πτέρυξ pteryx, fin). Alig néhány változás történt evolúciójuk során a korábbi sugarasúszójú halakhoz képest. Valamikor a késő permben jelent meg, a dinoszauruszok ideje előtt. Az újúszójúak nagyon sikeres csoportot alkottak, mert gyorsabban tudtak mozogni, mint őseik. Pikkelyük és csontvázuk evolúciója alatt megvilágosodtak, állkapcsuk erősebbé és hatékonyabbá vált. Míg az elektroreceptorosság és a lorenzini-ampullák megtalálhatóak az összes többi mai halcsoportban, kivéve a nyálkahalban (a nyálkahalak nem sugarasúszójú halak, hanem állkapocs nélküliek), az újúszójúak elvesztették a hasznukat is, még ha az később újra ki is alakult volna az elektromoskéshal-alakúak és a harcsaalakúakban, amelyek nem homológ csontos ampullái vannak.[2]

Infobox info icon.svg
Újúszójúak
Siganus corallinus Brest.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Regan, 1923[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Újúszójúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Újúszójúak témájú kategóriát.

Nagyon fontos lépés az újúszójúak őseinek, a sugarasúszójúak evolúciójában, hogy nagyobb mozgékonyságot szereznek mind a hát-, mind az anális uszonyok, ami javítja úszási képességüket. Ezenkívül a koponyában számos változás történt, amelyek lehetővé tették a különféle táplálkozási mechanizmusok kialakulását és az új ökológiai rések benépesítését. Mindezek jelentős fejlődéseket jelentettek, így az újúszójúak lettek a halak domináns csoportja (és így általában a gerincesek taxonómiai szempontból is), és magukba foglalják a modern halak döntő többségét, a valódi csontoshalakat.[3]

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Neopterygii című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  1. Regan, C. Tate (1923). „The Skeleton of Lepidosteus, with remarks on the origin and evolution of the lower Neopterygian Fishes”. Journal of Zoology 93 (2), 445–461. o.  
  2. Electroreception By Theodore Holmes Bullock
  3. López-Arbarello A (2012) "Phylogenetic Interrelationships of Ginglymodian Fishes (Actinopterygii: Neopterygii)" PLoS ONE, 7 (7): e39370. doi:10.1371/journal.pone.0039370