Csigák

puhatestű osztály

A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya. Az ide tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. Latin nevük alapján a szakirodalomban haslábúak néven is ismertek, ugyanis hasuk ellaposodott, erőteljes bőrizomtömlővel ellátott testrész, úgynevezett hasláb, aminek segítségével helyváltoztató mozgást végeznek.

Infobox info icon.svg
Csigák
Párzó éticsigák (Helix pomatia)
Párzó éticsigák (Helix pomatia)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorúsok

(Lophotrochozoa)

Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Cuvier, 1797
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csigák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csigák témájú kategóriát.

Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában

A csigák anatómiájaSzerkesztés

Testfelépítésük általános jellegzetességeiSzerkesztés

Az aszimmetria kialakulásaSzerkesztés

A csigák legszembetűnőbb sajátossága a csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, hozzá izmok is tapadnak. A váz – ellentétben pl. a kagylók héjteknőjével – aszimmetrikus. A csigák azonban csak másodlagosan részaránytalanná vált állatok, őseik kétoldalian részarányosak voltak. A részaránytalanná válás három alapvető folyamat eredménye: a test visszahajlásáé (flexio), a csavarodásé (torsio) és a visszacsavarodásé (detorsio).

A változás során a hátulsó testvég visszahajlott, ennek eredményeképpen a végbélnyílás és a kopoltyúk előre, a fej közelébe kerültek. A torsio folyamatában a belső szervek a visszahajlás síkjáról merőlegesen 180°-kal megcsavarodtak. Emiatt az eredetileg jobb oldalon lévő szervek átkerültek az állat bal oldalára, és viszont. Ezt követően a páros szervek egyike redukálódott, majd felszívódott. Az ezzel együtt kialakult sajátos anatómiai jellegzetesség a keresztidegűség (streptoneuria), ugyanis a két fő párhuzamos idegköteg a bélcső alatt és felett a torsio következtében keresztezték egymást.

A csigák egy részénél bekövetkezett további detorsio. Ennek következménye lett, hogy a szervek visszakerültek a test eredeti oldalára, azonban páratlanok maradtak (pl. szívpitvar, vese, kopoltyú), az eredeti szervek nem fejlődtek ki újra. Ezzel együtt megszűnt a keresztidegűség, és másodlagos egyenesidegűség alakult ki (euthyneuria).

Morfológiai jellegzetességekSzerkesztés

A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. Ez utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigy, a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így tulajdonképpen az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.

A csigák legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház (testa), kivéve a meztelencsigák öregcsaládját (Limacoidea spf.), valamint a csupaszkopoltyúsokat (Nudibrachia). A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így az fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejtek választják ki. Ennek megfelelően többrétegű a csigaház. Legbelül vékony gyöngyházréteg (hypostracum) található, mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.

A táplálkozásSzerkesztés

A csigák emésztőrendszere háromszakaszos bélcsatorna. A szájnyílás a fej végén található, és a szájüregben folytatódik. A szájüreg felső boltozatán állkapocs, alul pedig erőteljes reszelőnyelv (radula) található. A szájüreg rövid, izmos garatban folytatódik, majd a hosszabb nyelőcső s végül a tág gyomor következik. A nyálmirigyek a garat és a nyelőcső határán torkollnak a bélcsőbe. Középbéli mirigyük nagy, fejlett, a teljes középbelet körülöleli. Feladata az emésztőnedv-termelés és a tápanyag-raktározás . A középbéli mirigy(hepatopancreatum) szívja fel a táplálék finomszemcsés részét, a többi a rövid utóbél felé halad, majd a légzőnyílás közelében lévő végbélnyíláson át ürülnek a szükségtelen végtermékek. Törmeléket szűrő életmódjuk pedig hozzájárul a vizek öntisztulásához.

AnyagszállításSzerkesztés

A szívük nagy szívburoküregben található, egy-egy szívkamrából és szívpitvarból áll. A szívkamrából induló aorta három fő artériára válik szét, melyek a fejbe, lábba és zsigerzacskóba indulnak. A vérük színe kékes, mert benne réztartalmú hemocianin található.

LégzésSzerkesztés

A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki:

  • a vízben való légzés, mely kopoltyúval történik;
  • a légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik.

A kopoltyú lehet a szívkamra előtt (elöl-kopoltyúsok) vagy mögött (hátul-kopoltyúsok), ami rendszertani bélyeg. A tüdővel lélegző csigák a tüdőscsigák csoportját alkotják, közöttük azonban találni vízi és szárazföldi fajokat egyaránt.

Szaporodás és egyedfejlődésSzerkesztés

 
Csigapeték

Az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el, bonyolult felépítésűek, járulékos mirigyekkel állnak kapcsolatban. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik. A peterakáskor a petecsövön áthaladó petesejteket termékenyítik meg a spermiumok.

A tengeri fajok egyedfejlődése átalakulással történik, több lárvaalakon keresztül, melyek mint planktonikus szervezetek élnek a tengervízben a kifejlődésig. Az édesvízi és szárazföldi fajok átalakulása már a petében megtörténik, így az ő posztembrionális fejlődésük átalakulás nélküli.

Az ivarszervek részeiSzerkesztés

Szabályozás és érzékelésSzerkesztés

Idegrendszerük fejlett, erősen központosított. A fő központ a feji dúc vagy agydúc, emellett van még köpenydúc, zsigeri dúc és lábdúc. Garatideggyűrűjüket az agy-, láb- és köpenydúc alkotják. A fejen található tapogatók az érzékelésben elsőrendűek. A tapogatók felületén mechanoreceptorok találhatók, a tapogatók tövén vagy végén fényérzékelő sejtek csoportosulásából kialakuló csésze- vagy gödörszem található.

RendszerezésSzerkesztés

Az osztályba az alábbi alosztályok, öregrendek és rendek tartoznak:

EogastropodaSzerkesztés

Az Eogastropoda más néven (Prosobranchia) alosztályba 3 rend tartozik

Valamint:

  • Peltospiroidea (rendbe egyelőre be nem sorolt öregcsalád)

Valódi csigákSzerkesztés

 
Tengeri nyúl Rovinj kikötőjében

A valódi csigák (Orthogastropoda) alosztályba 5 öregrend és 9 rend tartoznak

Filogenetikus családfaSzerkesztés


Gastropoda






Panpulmonata     



Euopisthobranchia  




Nudipleura  




Caenogastropoda       




Neritimorpha 




Vetigastropoda    




Patellogastropoda  



ITIS szerinti besorolásSzerkesztés

Rendek:

  • Archaeopulmonata
  • Basommatophora
  • Heterostropha
  • Neotaenioglossa
  • Patellogastropoda
  • Rhodopemorpha
  • Stylommatophora
  • Systellommatophora
  • Thecosomata
  • Opisthobranchia
  • Prosobranchia

FelépítésSzerkesztés

 
Hímnős Prosobranchia csiga rajza
1. pes (láb) 2. cerebral ganglion (fejdúc) 3. pneumostoma (légcső) 4. felső commissura (idegcsatorna csatlakozás) 5. osphradium (szaglószerv) 6. branchia (tüdő) 7. pleural ganglion (nyaki ideg) 8. szívpitvar 9. visceralis ganglion (zsigeri ideg) 10. ventriculum (szívkamra) 11. pes (lábak) 12. operculum (házfedél) 13. idegdúc("ágy") 14. stoma (szájnyílás) 15. felső tapogató 16. oculus (szem) 17. alsó tapogató 18. nyelőcső-ideggyűrű 19. pedal ganglion (lábi ideg) 20. alsó commissura (idegcsatorna) 21. vas deferens (ondóvezeték) 22. pallialis üreg (köpeny- v. légzőüreg) 23. parietalis ganglion (köpenyfali ideg) 24. anus (végbélnyílás) 25. hepatopancreas (máj-hasnyálmirigy) 26. ivarmirigy 27. rectum (végbél) 28. tubularis nephridium (vesécske)


Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Csigák témájú médiaállományokat.