Tapogatós–csillókoszorús állatok

(Tapogatós-csillókoszorús állatok szócikkből átirányítva)

A tapogatós–csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) csoportjában a spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) egyik főtörzse. A taxont molekuláris genetikai adatok alapján Kenneth M. Halanych és társai vezették be 1995-ben.

Infobox info icon.svg
Tapogatós–csillókoszorús állatok
Evolúciós időszak: 540–0 Ma
kora-kambriumholocén
A karibi korallkalmár (Sepioteuthis sepioidea)
A karibi korallkalmár (Sepioteuthis sepioidea)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Főtörzs: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós–csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
K.M. Halanych et al., 1995
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
Törzsek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tapogatós–csillókoszorús állatok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tapogatós–csillókoszorús állatok témájú kategóriát.

A riboszomális RNS kis alegységei (small-subunit) evolúciójának vizsgálata során felmerült molekuláris bizonyítékok támogatják a jobb oldalon látható infodobozban látható törzsek monofiletikusságát.[1]

Megjelenésük, felépítésük, életmódjukSzerkesztés

A legtöbb fajnak vagy a lárvája csillókoszorús (az ilyen lárva a trochofóra), vagy csillós tapogatókoszorút használ a szűrögetéshez — ez a tapogatókoszorú a lofofóra. Egyes taxonokra mindkét állítás igaz, és mellettük ebbe a csoportba tartozik még igen egyszerűen szervezett testű ősszájú is, mint például a mikroszkopikus méretű, kizárólag vízben élő csillóshasúak (Gastrotricha) és a másodlagosan egynyílásúvá egyszerűsödött, többnyire parazita laposférgek (Pltyhelminthes). Helytülő (szesszilis) és lofofórával szűrögető életet élnek az apró, nagyrészt tengeri nyelesférgek (Kamptozoa), a kagylókra emlékeztető külsejű, kettős héjú, kivétel nélkül tengeri pörgekarúak (Brachiopoda), az ugyancsak tengeri, kitines lakócsőben élő csöves tapogatósok (Phoronida), és a telepes mohaállatok (Bryozoa).

Trochofóra lárvája (vagy annak származéka) jellemző a nyelesférgekre, a kiölthető ormányú, ragadozó zsinórférgekre (Nemertea), a szelvényezett, elsődleg sertékkel (chaetae) és páros csonklábbal (parapodia) felszerelt gyűrűsférgekre (Annelida) és a rendszerint meszes külső héjú, reszelőnyelvvel (radula) táplálkozó puhatestűekre (Mollusca).

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

A Lophotrochozoa két csoportra osztható, ezek a csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa) és a tapogatósok (Lophophorata). A törzsek közötti pontos rokonsági kapcsolatok nem ismertek. Az azonban már most látszik, hogy sem a Trochozoa, sem a Lophophorata nem alkot monofiletikus csoportot.[2]


JegyzetekSzerkesztés

  1. Philippe, Hervé, Nicolas Lartillot1 and Henner Brinkmann. (2005) "Multigene Analyses of Bilaterian Animals Corroborate the Monophyly of Ecdysozoa, Lophotrochozoa, and Protostomia." Molecular Biology and Evolution 2005 22(5):1246-1253; doi:10.1093/molbev/msi111.
  2. a b c d Introduction to the Lophotrochozoa - accessed 8 August 2008

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lophotrochozoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés