Ormányosférgek
Az ormányosférgek (Echiura, máshol Echiurida) a valódi testüreges (Eucoelomata) állatok egyik törzse.
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
_PC301461.JPG) Bonellia viridis nősténye
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Rendek | ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ormányosférgek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányosférgek témájú médiaállományokat és Ormányosférgek témájú kategóriát. |
Gyakran a gyűrűsférgek (Annelida) törzsbe sorolják, bár nincs meg bennük azok szelvényezettsége, így külön törzsnek is tekinthetők. A DNS-szekvenciák vizsgálatai alapján azonban az Echiura és a Pogonophora csoportok is a gyűrűsférgekhez tartoznak. [1]
Tengeri, hasadéklakó, maguk ásta lakócsövekben élő, az iszap szerves anyagaival táplálkozó (mikrofág) állatok. Mintegy 150 fajuk ismeretes (1997-ben), méretük 1–50 cm közötti. Tömlő, vagy zsákszerű testük szelvényezetlen. Előtestükből (prostomium) sokszor az utótest hosszának többszörösét is elérő csillós fejlebeny (ormány) képződik. Nem húzható vissza a törzsbe, de nyugalmi hosszának akár tízszeresére is megnyúlhat. Vége olykor kanálszerűen kiszélesedő, ezzel söprik össze a talaj felületéről a táplálékrészeket. (Talán homológ az Annelidák prostomiumával). A szájnyílás ennek tövében van, csillós barázda vezet hozzá az ormányban. Törzsük (utótest) elején külön izmokkal mozgatható páros kitin horogsertét, a végén tüskekoszorút viselnek.
Mirigyes epidermiszüket vékony, papillázott kutikula fedi. Bőrizomtömlőjük gyűrűs és hosszanti izmokból áll. Lassan, főleg a törzsizomzat perisztaltikájával mozognak.
Táplálkozáskor a kinyúlt ormány hasi csillózata továbbítja a szájhoz a táplálékrészecskéket. Bélcsatornájuk tekervényes, elérheti a testhossz tízszeresét is, hasi oldalán csillós barázdával.
Váltivarúak, erős ivari dimorfizmussal. A megtermékenyítés külső.
A villásormányú féreg (Bonellia viridis) szaporodása eltér a többi ormányosféregétől. A hím apró, csillós, nincs ormánya, szája, végbélnyílása, véredényrendszere. Állandó lakója a nőstény genitális zacskójának. Nemcsak megtermékenyíti a petéket, de zselatinszerű anyaggal össze is ragasztja őket. Ha a lárva a nőstény prostomiumába ("száj") kerül, akkor hímmé alakul. Ha nem, akkor nőstény válik belőle.
Források szerkesztés
- Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet, pp. 382.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ (2007. május 27.) „Annelid phylogeny and the status of Sipuncula and Echiura”. BMC Evolutionary Biology 7 (57), Kiadó: BioMed Central. ISSN 1471-2148.
