Szinva
A Szinva patak Észak-Magyarországon található, a Bükk-vidéken ered és a Sajó folyóba torkollik. Kb. 30 km hosszú, ebből 20 km Miskolcon található, nyugat-keleti irányban a város teljes hosszán átfolyik. Emiatt több mint hetven híd található rajta, illetve a belvárosban több száz méteren teljesen lefedték. A patakot már 1377-ben említi Nagy Lajos egy oklevele, Synwapataka néven. Neve szláv eredetű, pontos jelentése vitatott, jelentése talán "kék, szürke".[2]
| Szinva | |
 | |
| A Lillafüredi-vízesés | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 30 km |
| Vízhozam | 2,69[1] m³/s |
| Forrás | Szinva-völgy, Bükk-vidék |
| Torkolat | Sajó |
| é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 50′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 50′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szinva témájú médiaállományokat. | |
A Szinva forrásai Lillafüred végében, a Hollóstető felé vezető úton találhatók, sokan járnak ide forrásvízért, ám sok forrás vizét a Vízmű elvezette, például a Szinva-forrásét.
Lillafüreden a Szinva patakon található Magyarország legmagasabb vízesése, a 20 méter magas, mesterségesen kialakított Lillafüredi-vízesés. A Garadna-patak vizének felduzzasztásából jött létre Lillafüred másik völgyében a Hámori-tó, innen kilépve a Garadna a vízesés után kb. 100 méterrel egyesül a Szinvával. Mivel a Szinva bővizű forrásait bekapcsolták Miskolc város ivóvízellátó rendszerébe, a patak összefolyás feletti szakasza csapadékszegény időszakokban kiszárad, ilyenkor a tóból szivattyúzzák a vízeséshez a vizet, illetve ekkor Miskolc területén, a Szinva medrében gyakorlatilag a Garadna folyik.
A rendszerváltás előtti évtizedekben, mikor Miskolc ipari központ volt, a patak vize elsősorban a Diósgyőri Papírgyár miatt rendkívüli mértékben szennyezett volt. Mára jelentősen tisztább lett, horgászni is lehet benne.
A Belvárosban a partján található többek közt a Szinva terasz nevű tér és a Szinvapark bevásárlóközpont. Nevét viseli még a Szinvavölgyi Táncegyüttes.
Az 1965 és 1990 közti városcímer négy hullámvonalából az egyik a Szinvát jelképezi.
ÁradásokSzerkesztés
A 19. században több nagy áradás volt, majd a partokat megerősítették. A legnagyobb az 1878-as miskolci árvíz volt ezek közül. 1970-ben rendkívül megnőtt a vízszint és az alacsonyabban fekvő területeket elöntötte. 2010 májusában a rendkívüli esőzés okozott áradást.
