Budapest VII. kerülete

Budapest kerülete

Budapest VII. kerülete Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Hagyományos elnevezése: Erzsébetváros. A kerület 2010-ben elnyerte az Értékgazdag Település címet.

Budapest VII. kerülete
New York-palota
New York-palota
Budapest VII. kerülete címere
Budapest VII. kerülete címere
Budapest VII. kerülete zászlaja
Budapest VII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Erzsébetváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Erzsébetváros
[1]
Alapítás ideje1873. november 17.
Irányítószám 1071–1078
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Niedermüller Péter (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselő Oláh Lajos (DK)
Népesség
Teljes népesség49 323 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban 16.
Népsűrűség25 541 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,09 km²
Elhelyezkedése
Budapest VII. kerülete (Budapest VII. kerülete)
Budapest VII. kerülete
Budapest VII. kerülete
Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 04′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 04′
Budapest VII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VII. kerülete témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

A pesti oldal egyik belvárosi kerülete. Északnyugatról a Király utca és a Városligeti fasor, északkeletről a Dózsa György út, délkeletről a Rákóczi út, a Thököly út és a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja.

Áthalad rajta a Nagykörút: a kerületen átvezető szakaszát Erzsébet körútnak hívják. Tömegközlekedéssel legkönnyebben a Nagykörúton közlekedő 4-es és 6-os villamosjáratokkal, valamint a kerület szélén futó M2-es metróval érhető el. A kerület határán található a Keleti pályaudvar, melynek területe már a VIII. kerület része.

Története szerkesztés

A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének.

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre.

A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.[4]

A Rottenbiller utca, Thököly út, Damjanich utca és a Dózsa György út által határolt sakktábla szerkezetű utcarendszeren a 19. század végére gyors tempóban épültek fel a bérházak. Még napjainkban is a főváros legsűrűbben lakott területe. A pesti köznyelv a városrészt Csikágónak nevezi.[5]

 
Klauzál tér, vásárcsarnok – légi fotó

Városrészei szerkesztés

(a negyedek elnevezése szájhagyományon alapul, ezeket az elnevezéseket hivatalosan soha, senki nem használta)

Egyelőre a hivatalosan használt elnevezések: Külső-, Középső- és Belső-Erzsébetváros.

A zsidónegyed (nem hivatalos elnevezés) szerkesztés

Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték "zsidónegyedként" emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti zsidóság – nem csupán az ortodox – életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és izraelita temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett pesti nagygettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, egyidejűleg kitelepítve onnan a körülbelül 12 ezer főnyi nem zsidó lakosságot. Ekkor tehát valóban kizárólag zsidók éltek a területen. A gettó legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt.

A hányatott sorsú városrész a rendszerváltásig elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt. A tehetősebb családok, lakók hamar elköltöztek. A 2000-es évek elejétől a kiüresedett bérházakban és azok belső udvarain megjelentek a romkocsmának nevezett és bizonyos értelemben műfajt teremtő vendéglátóhelyek. A 2010-es években intenzívebbé vált turizmus hatására megnövekedett az éjszakai zajterheléssel és forgalommal üzemelő szórakozóhelyek száma, amelyek fokozatosan zavarni kezdték a helyi lakosságot. A jelenségről a sajtó gyakran cikkezett, „bulinegyedként” emlegetve a környéket. A kevésbé profitorientált és csendesebb underground közösségi, kulturális jellegű intézmények idővel kiszorultak. Többnyire a Budapest VIII. kerülete Nagykörúthoz közel eső negyedeibe, valamint a budai oldalra, Lágymányoson a Bartók Béla út elejére.[6]

A Csikágó negyed (nem hivatalos elnevezés) szerkesztés

Külső-Erzsébetvárosban, vagyis a Damjanich utca – Aréna út (ma: Dózsa György út) – Csömöri út (ma: Thököly út) – Rottenbiller utca által bezárt területen kezdetben konyhakertek és káposztaföldek voltak. A Damjanich utca 29-es számú telken, talán elsőként, épült fel 1866-ban a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének több mint száz leány befogadására alkalmas árvaháza, amelyet 10 évvel később kibővítettek. Szintén még az 1860-as évek végén épült fel pár telekkel odébb, a mai Damjanich utca 19-es szám alá az akkor még a lóvasút kiszolgálására létesült remíz-együttes (irodák, istállók, kocsiszín, műhely). Ez a két korai épület mostanra eltűnt az utcából – a ma is látható új villamos remíz épülete 1897-re lett kész. Az első nagyobb szabású és ma is létező épületet 1876-77 között emelték errefelé. Ez az egykori Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetének kétemeletes, téglaburkolatos épülete volt a mai Bethlen téren. Az ezt követő fontosabb építkezés a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő Állatorvostudományi Egyetem első hét épülete volt, amelyeket 1881-ben adtak át. Egy évvel később pedig már állt Káry Sámuel divatáru-kereskedőnek a klasszicista stílusú villája is a Dózsa György út 74. alatt. Az 1880-as évek közepéig ezen az ötön kívül nem is igazán találunk még más, jelentősebb épületet a térképen. Egyedül a mai Murányi utca középső szakaszán, illetve a Cserhát utcában kezdtek meg felhúzni néhány földszintes, maximum egyemeletes házat, de az 1882-es Budapest térkép még egy lényegében beépítetlen területet mutat. A mai Bethlen Gábor-Thököly-Nefelejcs-István utcai tömb területén a porosz származású Ocker Menyhért kertészete működött, amit csak az 1880-as évek második felében számoltak fel teljesen. Ezzel párhuzamosan körvonalazódtak az utcahálózat első elemei is: feltűnik a Nefelejcs utca, igaz ez még csak a Damjanich utcától az István útig tartott. A Murányi utca is rövidebb volt, ez a Thököly út és az István út között húzódott. A többi, ma is létező utcát viszont még nem jelöli a korabeli térkép, mivel ezek csak néhány évvel később lettek meghúzva ill. tovább vezetve. A mostani utcahálózattal igazából majd csak az 1890-es években készült térképeken találkozhatunk először.

A szabályos utcahálózatú, zömmel két-háromemeletes, körfolyosós bérkaszárnyákból álló lakónegyed alapvetően az 1880-as évek második felétől kezdve, szűk negyed század alatt született meg. Két ma is létező, Külső-Erzsébetváros kiépülésének klasszikus korszaka előtt, még az 1870-es első felében emelt egyemeletes lakóház a Damjanich utca 3 és 5. Ezen kívül még a Rottenbiller utca 21. is ebből a korból származik. Ezt a néhány korai előfutárt leszámítva az első, nagyobb tömbben felépült, emeletes lakóházak a Nefelejcs utcában találhatóak. Itt az elsőként emelt ház 1886-ból származik – ez a 62-es számú telkeken álló mai óvoda, akkor lakóvilla még földszintesnek megtervezett épülete. Ezt követően az utca robbanásszerűen, lényegében röpke 10 év alatt ki is épült. Zömmel egyszerű homlokzatú és nagyrészt komfort nélküli, egy vagy két szoba-konyhás lakásokat tartalmazó bérházakat terveztek ide is, csak úgy, mint a környéken általában. Ennél nagyobb, akár fürdőszobával és saját WC-vel is bíró lakások többnyire csak mutatóban készültek a házakban a tehetősebb bérlők számára. A Csikágó lakásállományának legnagyobb hányada az 1890-es években keletkezett. Bár például a három utcára is néző Hernád-udvar (Hernád utca 38-40) csak 1913 és 1916 között, míg egy másik óriási épület, az egykori Rákosi-udvar 1929-től magasodik a Bethlen téren. A negyed tehát távolról sem csak az 1896 és 1898 közötti 2 évben épült fel (mint ahogy ez sok helyen olvasható). Ebből maximum az reális, hogy valószínűleg ez az időszak lehetett a legtermékenyebb ezen a környéken is, mint Budapest szerte mindenütt, az új építkezések tekintetében. Elég ha belegondolunk, hogy több száz hatalmas bérházat miként is húzhattak volna fel ilyen rövid idő alatt a 19. század végén, amikor egy átlagos pesti bérház legjobb esetben is nagyjából 8-10 hónap alatt készült el teljesen! Főleg, hogy télen, a hideg miatt, leálltak az építkezések.

A Csömöri, mai Thököly utca túloldalán viszont már az 1870-es évek legelején felépült egy apró, maximum egyemeletes házakból munkásnegyed, ahol három utcára elosztva húztak fel, alig pár év alatt, éppen 100 lényegében egyforma, egyszerű lakóházat. Ennek kapcsán lett a környék elnevezése 'Százház' telep - a középső utca neve mind a mai napig viseli ezt az elnevezést. A csatornázás és villanyvilágítás nélküli telepen híresen rossz volt a közbiztonság, még a rendőrök se mertek oda járni. Az évtizedek alatt teljesen leromlott, szinte már lakhatatlan épületek bontásához is kapcsolódik a 100-as szám, ugyanis éppen az első házak megépülte után száz évvel, 1971-ben kezdték csak el ezek szanálását. Ugyanakkor csak a 21. század elejére tűntek el innen teljesen ezek a komfort nélküli épületek.

A Csikágó név eredetéről: leggyakrabban azt olvasni, hogy a népszerű ragadványnév eredete a közbiztonság szinte teljes hiányára utal, eszerint Csikágó, amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált. A következő „megoldás” az amerikaias tempójúnak tetsző építés, mert a házak egymás utáni boszorkányos gyorsaságú „kinövése” a korábban üres területen az amerikai nagyváros építésére emlékeztette a lakosokat. A negyed névadója Dr. Abonyi József, aki az általa alapított Budapesti Társaskör alakuló gyűlésén 1902-ben használta ELŐSZÖR a kifejezést, amely a Pesti Hírlap október 2-i számában is már olvasható volt: "...családostul együtt oly nagy számban jelentek meg, különösen az úgy nevezett chicagói negyedből...". A névadás hiteles történetét Erzsébetváros helytörténésze, Bóka B. László kutatta ki és írta meg a Budapest folyóiratban és az Erzsébetváros újságban.

„Mérnökök jelölték ki a káposztaföldek és kusza konyhakertek közt a majdani utcák nyomvonalát. A teremtés lázában épült az új negyed, olyan sebesen nőtt ki a földből, hogy messzi kerületekből is a csodájára jártak. Amint a kívülállók számára is derengeni kezdett az egymást derékszögben metsző utcák könnyedén átlátható világa, az és[z]szerűség és a korszerűség tiszta képlete, a negyed megkapta egyesek szerint gúny-, mások szerint becenevét. Csikágó. Mert a képeslapok Chicagót, a tengerentúli prérimetropoliszt hirdették a modern városiasság netovábbjának. Csikágó, mert egyedül Chicagóban harapódzik ilyen sebességgel a ráció rácsszerkezete, és zabálja fel a környező üres síkságot. A keresztelő idején a bűnről még szó sem esett. Az új pesti negyed mintha versenyt futott volna az ismeretlen amerikai nagybácsival; két év alatt lett a semmiből.”
Békés Pál: Csikágó, gangregény

Ligetváros (nem hivatalos elnevezés) szerkesztés

A Ligetváros Budapest VII. kerületének (Erzsébetváros) a Városliget vonzáskörzetébe tartozó területe. A Ligetváros elnevezést a kétezres évek eleje óta használják erre a részre. Elsősorban az ingatlanirodáktól és az új lakóparki befektetőktől származik ez az elnevezés. Céljuk az volt, hogy jelezzék ennek a területnek a nagyban különböző adottságait a Külső-Erzsébetváros rosszabb hírű utcáihoz képest. A Ligetvárost az István utca – Dózsa György út – Damjanich utca – Rottenbiller utca négyszög határolja. Legnevezetesebb utcája a patinás Damjanich utca, amely a terület bevásárlóutcája is egyben. Az elnevezés egyre inkább az ott lakók identitásává válik.

Közigazgatás és politika szerkesztés

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[7] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[8]

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[9]

2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 26-ról 18 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 17 képviselőből állt. A 17 képviselői helyből, 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum volt. 2019-ben a helyi választási iroda február 1-i határozata szerint 2019. január 1-én 49 666 fő lakott a kerületben, a népesség csökkenésének politikai jelentősége van. A választási iroda határozata szerint már csak 10 egyéni és 4 kompenzációs hely lesz.[10] A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[11] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[12] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

Polgármesterek szerkesztés

Név Párt Terminus Megjegyzés
Faragó János SZDSZ 1990 – 1994 Az 1990-es önkormányzati választási eredménye:[13]
Bakonyi Karola MSZP 1994 – 1998 Az 1994-es önkormányzati választás eredménye:[14]
Szabó Zoltán MSZP-SZDSZ 1998 – 2002 Az 1998-as önkormányzati választás eredménye:[15]
Hunvald György MSZP-SZDSZ 2002 – 2010 A 2002-es önkormányzati választás eredménye:[16]
A 2006-os önkormányzati választás eredménye:[17]
2009. február 12-én előzetes letartoztatásba került, polgármesteri címéről nem mondott le.[18]
Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP 2010 – 2019 A 2010-es önkormányzati választás eredménye:[19]
A 2014-es önkormányzati választás eredménye:[20]
Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 2019 – A 2019-es önkormányzati választás eredménye:[2]

Erzsébetváros polgármesterei a rendszerváltás óta következőképpen alakultak: 1990-ben Faragó János (SZDSZ) látta el a tisztséget, majd 1994-től az MSZP-s Bakonyi Karola. 1998-ban a MSZP-SZDSZ színeiben választották meg Szabó Zoltánt. 2002-ben a szintén MSZP-s Hunvald György lett a polgármester, aki 2006-ban megvédte pozícióját, 2009-ben viszont előzetes letartóztatásba került, polgármesteri címéről nem mondott le, a 2010-es választásig megbízott polgármester vezette Erzsébetvárost. 2010-ben a fideszes Vattamány Zsolt lett a polgármester, aki az első jobboldali kerületvezető volt a rendszerváltás óta. Őt 2014-ben újraválasztották, ám 2019-ben vereséget szenvedett a Demokratikus Koalíció alelnökétől, Niedermüller Pétertől.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye szerkesztés

A képviselő-testület összetétele (2019 - )
    
15 képviselő az alábbiak szerint:
Jelölt neve     Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 8279 47,9%
Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP 7093 41,04%
Moldován László Független 1009 5,54%
Hunvald György FLE 902 5,22%
Összesen 17 5881 100%

1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 305[21]

Országgyűlési képviselő szerkesztés

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 9. és 10. számú választókerületekhez.[22]

Régi Budapest 9. számú választókerület[23]

Régi Budapest 10. számú választókerület[24]

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[25] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[26]

A VI. kerülettel egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 5. sz.-hoz.

Név Párt(ok) Terminus Választókerület Megjegyzés
Oláh Lajos MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP 2014 – Budapesti 5. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[27]
DK A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[28]
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[29]

Népesség szerkesztés

Lakosságszám[30]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 44 068 —    
1880 60 200 3,12%
1890 78 400 2,64%
1900 141 700 5,92%
1910 152 454 0,73%
1920 140 246 −0,83%
1930 135 565 −0,34%
1941 145 604 0,65%
1949 115 495 −2,90%
1960 120 052 0,35%
1970 116 078 −0,34%
1980 92 350 −2,29%
1990 82 864 −1,08%
2001 64 137 −2,33%
2011 56 093 −1,34%
2022 49 652 −1,11%

Népcsoportok szerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[31]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Németország 924
  Románia 428
  Szerbia 268
  Oroszország 228
  Szlovákia 134

2001-ben a város lakossága 64 137 fő volt, 58 718 fő (95,66%) magyar, 1 157 fő (1,89%) cigány, 540 fő (0,88%) német, 210 fő (0,34%) szerb, 113 fő (0,18%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[32]

2011-ben a város lakossága 56 093 fő volt, 43 365 fő (87,30%) magyar, 1 140 fő (2,30%) cigány, 924 fő (1,86%) német, 428 fő (0,86%) román, 268 fő (0,54%) szerb nemzetiségűnek vallotta magát.[33]

Főbb látnivalók szerkesztés

 
A Fasori evangélikus templom
 
Dob utca

Főbb közterületek szerkesztés

(A csillaggal jelölt közterületek a kerület határán helyezkednek el.)

Utcák

Körutak

Terek

A kerület nevezetes alakjai szerkesztés

  • Alpár Ignác (1855–1928) építész, az Almássy tér 15. szám alatt élt (emléktábla)
  • Antal Imre (1935–2008) zongorista, műsorvezető, televíziós személyiség, humorista, a Damjanich utcában élt[35] (emléktába)
  • Baghy Gyula (1891–1967) eszperantista
  • Brandi Jenő (1913–1980) olimpiai bajnok vízilabdázó, a Klauzál tér 5. szám alatt lakott
  • Csaba László (1954-) közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár
  • Darázs Árpád (1922–1986) karmester, karnagy, 1948–1956 között a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
  • Eötvös Gábor (1921–2002) artistaművész, zenebohóc, a Damjanich utca 27. szám alatt élt (emléktábla)
  • Ferenczi Sándor (1873–1933) pszichoanalitikus (emléktábla)
  • Földi Pál író, honvéd ezredes
  • Gereben Ágnes (1947–2015) irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár (emléktábla)
  • Gyóni Géza (1884–1917) költő, 1908–1909 között a Damjanich utca 28a. szám alatt élt (emléktábla)
  • Jókai Mór (1825–1904) regényíró
  • Kállai Ferenc (1925–2010) színművész. 1937-ben költözött szüleivel Gyomáról, az Elemér (ma Marek József) utca 6.-ba. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
  • Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő, kritikus, a Damjanich utca 27. szám alatti házban született (emléktábla)
  • Kemény Henrik (1925–2011) bábművész, a vásári bábjáték nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas mestere (emléktábla)
  • Kéthly Anna (1889–1976) szociáldemokrata politikus, a Damjanich utca 51. számú lakóházban élt (emléktábla)
  • Kibédi Ervin (1924–1997) színművész, a Damjanich utca 31/a. szám alatt lakott (emléktábla)
  • Korányi Frigyes (1828–1913) orvos
  • Liffa Aurél (1872–1956) geológus, mineralógus, 1928-tól haláláig a Damjanich utca 42. számú házban élt (emléktábla)
  • Örkény István (1912–1979) író, gyógyszerész a Damjanich u. 39. szám alatti házban született (emléktábla)
  • Péterfy Bori (1969) énekesnő, színésznő
  • Presser Gábor (1948) zeneszerző, zongorista, énekes
  • Rejtő Jenő (1905–1943) színmű- és kalandregényíró, a Rejtő Jenő utca 6. számú házban született (emléktábla)
  • Ruttkai Éva (1927–1986) színésznő (emléktábla)
  • Salamon Ferenc (1825–1892) történész, publicista, lakóháza a Damjanich utca 52. számú épület helyén állt (emléktábla)
  • Seress Rezső (1889–1968) zeneszerző (emléktábla)
  • Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró
  • Szendrő József (1914–1971) színművész, a Damjanich utca 24. számú házban élt (emléktábla)
  • Vándor Sándor (1901–1945) zeneszerző, karmester, a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
  • Vihar Béla (1908–1978) költő, a Damjanich utca 26/b. számú házban élt (emléktábla)
  • Xántus János (1825–1894) természettudós, etnológus, utazó, a Damjanich utca 44. számú házban élt (emléktábla)

Testvérvárosok szerkesztés

Kerületi média szerkesztés

Kerületi újság:

  • "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)

Képgaléria szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. a b Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Budapest VII. kerület - Erzsébetváros
  5. Csikágó: Nefelejcs! (Népszabadság, 2010.08.01)
  6. Sajó Dávid - Épp most alakul át a fővárosi éjszakai élet, de ez hosszabb távon még jót is tehet (Telex.hu, 2021.08.10.)
  7. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
  8. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  9. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  10. https://index.hu/belfold/2019/03/20/csokkeno_lakossag_onkormanyzati_valasztas/
  11. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  12. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  13. Budapest VII. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  17. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  18. https://www.origo.hu/itthon/20090210-ingatlanugy-orizetbe-vettek-hunvald-gyorgy-erzsebetvarosi-polgarmestert.html
  19. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  20. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  21. [1]
  22. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  23. Budapest 9. számú választókerületének választási eredményei
  24. Budapest 10. számú választókerületének választási eredményei
  25. Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  26. Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
  27. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E05/evkjkv.html
  28. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column- 2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=5
  29. https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/01-05
  30. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  31. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  32. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  33. [2]
  34. A Rumbach Sebestyén utcai (és a másik két) zsinagóga[halott link] (Moksha)
  35. http://nol.hu/archivum/archiv-488577 Elhunyt Antal Imre, Népszabadság Online
  36. Testvérvárosok. erzsebetvaros.hu. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)

Források szerkesztés

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 393–396. o. ISBN 963-05-6410-6  
  • Budapest teljes utcanévlexikona Szerk. Ráday Mihály, Sprinter Kiadó, 2003

További információk szerkesztés