Kemény Henrik

magyar bábművész

Kemény Henrik (Budapest, 1925. január 29.Debrecen,[1] 2011. november 30.) Kossuth-díjas magyar bábművész, érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia Színház- és Előadó-művészeti Tagozatának tagja 1996-tól haláláig.

Kemény Henrik
Kemény Henrik és Vitéz László
Kemény Henrik és Vitéz László
Életrajzi adatok
Született 1925. január 29.
Budapest
Elhunyt 2011. november 30. (86 évesen)
Debrecen
Pályafutása
Aktív évek 19312011
Díjai
Kossuth-díj2005
Kiváló művész2002
Érdemes művész1987
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)

Kemény Henrik IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Henrik témájú médiaállományokat.

A család történeteSzerkesztés

 
A népligeti bábszínház 2009-ben

A Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követte. A nagypapa, Korngut Salamon (185?–1930), Galíciából érkezett Pestre,[2] és 1897-ben kapott belügyminisztériumi engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Nagyapja a vásárokat járva először cirkuszt szervezett, majd a társulat kiszámíthatatlansága miatt áttért bábjátékok előadására. Később állandó színházat épített Külbudán. Későn nősült, két fia született, Dezső és Henrik.

Apja, Henrik egy közel egy évig az USA-ban próbált szerencsét, majd 1912-ben hazatért, megalapította a Columbia Magyar Mechanikai Színházat, amely egy év alatt becsődölt. Az I. világháború tönkretette a családot, 1926-ban új bábosbódét emeltek a hűvösvölgyi Nagyréten. Az apa a háború után a filmgyárban dolgozott, majd a biztos fizetést feladva bábozásból élt a család, szerény körülmények között. Az 1930-as években hivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve, mert az állami szervek nem nézték jó szemmel a kisemberek számára szóló rendszerkritikus, szókimondó előadásokat. A Népligetben a Mutatványos téren működött Kemény Henrik Bábszínháza, melyet 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak.[3] A bábszínházat 1989-ben alapítványi támogatással felújították, és díszelőadással átadták. Azután az épületben újabb előadás nem volt. A 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011. október 3-án éjjel porig égett.[4]

ÉletrajzaSzerkesztés

 
Kemény Henrik és a híres bábok

Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. Míg a Papa a színházat vezette és előadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt, öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a bábszínházban. Az apja által készített Mickey egér marionett figurával gyakorolta a bábozást, ami később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemű előtt táncolhatott. 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson a papa Mickey egér táncjátékában csetlő-botló „másodegérként”.[2] Kicsit később már az iskolában pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakítja. Öccse, az ekkor négyéves Mátyás is szerepet kapott öccse mint Frici pajtás, apukája a Tanító Bácsi volt. 1935-ben faragta ki első figuráját és kapta meg első főszerepét. 1945-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így fia átvette bábszínházát.[2] 1950-ben tagja lett az Állami Bábszínháznak. Bod László festőművész, a színház akkori igazgatója hívta be bábtechnikusnak, első munkája az Aladdin csodalámpája című előadás mechanikai munkálatai voltak. Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, Kemény Henriket is „államosították” (bábjait egy ideig Bálint Endre festőművész műtermében „bújtatta”): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel. Az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrött. 1964-ben elvégeztették vele a Bábszínészképzőt. Két évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a vándorbábozáshoz, egy Trabanttal kezdte el járni az országot. 1992-ben, az Állami Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott.[2]

Két portréfilm készült vele: Látogatás (MTV), Vitéz László vándorútja (MTV).

Nem egészen két hónappal élte túl, hogy volt bábszínházának épülete a Népligetben leégett.[5]

Főbb alakításaiSzerkesztés

  • Vitéz László kalandjai
  • Hakapeszi Maki és a Furfangos Frigyes mester a Zsebtévé MTV sorozatban
  • Süsü, a Süsü, a sárkány MTV-sorozatban
  • Vitéz László és a többiek (4 epizódos MTV-sorozat: Az elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni, 1972)
  • Gyufa Gyuri
  • Sakk Matyi [2]
  • Majom úr a Majomparádé c. MTV sorozatban
  • Tévé-ovi

Vitéz LászlóSzerkesztés

 
Kemény Henrik és Vitéz László (2010)

Kemény Henrik a II. világháború és az 1990-es évek között egyedül folytatta a vásári bábjátékok hagyományát. Generációk ismerték az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik Kasparekkel és más figurákkal. A Vitéz László kalandjai a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László „fegyvere” egy palacsintasütő. Közismert előadások címei: Elátkozott malom, Elásott kincs. Ezek eredetileg 20-25 percesek voltak, szövegkönyve nem volt, hisz a családban mindenki kívülről ismerte. Ezeket Henrik egyórás előadásokká bővítette. A Magyar Televízió Takács Vera szerkesztésében 1972-ben Vitéz László és a többiek címmel felvett 4 történetet, ezek Az elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni. Így - szerencsére - ezek az előadások megmaradnak az utókor számára is. A vásári bábjátékos c. műsorban pedig úgy rögzítették az előadást (rendező: Szabó Attila), hogy nemcsak a jelenetet, hanem a paraván mögött dolgozó művészt, Kemény Henriket is láthatják a nézők. Így a játékstílus is rögzítésre került, s megőrződött.

Gyerekkoromban a városligeti bábszínháznak, a Vitéz Lászlónak képtelenségei nagy mulatságomra voltak.
Mi kell nekket, hallál, vagy fakannál? – kérdezte Vitéz László egykoron. S ezzel: püff! barátját úgy kupán sózta egy fakanállal, hogy az előbb nagyot nyekkent, aztán rezegni kezdett rémületében… S már ezen is nagyokat kellett nevetni.
Te menjél a sárgába, nem tuttot mi az? A sárga fennékbe! – és megintcsak úgy vágta fejbe barátját, hogy az még jobban rezegni kezdett, de nosza, kapott máris egy rúgást a fenekébe, amitől egészen kettétört. Még jobban kellett tehát nevetni, – no de min? Az esetlegességen, szájtáti rémületen, vagyis mindazon, amit egyszóval úgy szoktunk nevezni: fajankó.
Füst Milán

Hakapeszi MakiSzerkesztés

Kemény Henrik alakította Hakapeszi Makit, a csokiszerető falánk majmot a Magyar Televízió Zsebtévé című műsorában. „Hakapeszi ha kap, eszi” – ezzel végződnek a történetek, amikben Móka Miki leplezi le rendszeresen a Hiszékeny Urat csokoládé kedvéért becsapó majmot. A Zsebtévé Hakapeszi Makiról szóló részének átdolgozott változata a Majomparádé című bábfilmsorozat, melyben szintén Kemény Henrik alakít egy majmot, aki a Zsebtévé Hakapeszi Makijához hasonlóan becsapja a hiszékeny embert csokoládéért.

Süsü, a sárkánySzerkesztés

1976 karácsonyán bemutatott magyar bábfilmsorozat. A mesét Csukás István írta, zenéjét Bergendy István szerezte. A dramaturg Takács Vera, a báb- és díszlettervező Lévai Sándor, a rendező Szabó Attila volt. Süsü, az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein, és a nagyméretű figura mozgatási mechanizmusának kidolgozásában is részt vett.

 
Kemény Henrik és Vitéz László emléktáblája a Kolibri Színház falán.

KitüntetéseiSzerkesztés

BúcsúSzerkesztés

  • Egy nekrológ
  • Egy gyermekkorában Vitéz László bábelőadásaival megfertőzött óvodapedagógus kellett ahhoz, hogy példaértékű megemlékezést tartsanak a hajdúböszörményi Csillagvár óvodában: marionett bábu készítő versengést hirdettek Kemény Henrik emlékére, melynek eredményeként - a család és az óvodai élet szorosabbá válása mellett - remek bábok születtek plüss figurából, parafadugóból, gesztenyéből, őszi termésekből, különféle formájú játékelemekből, mézeskalácsból, WC-papír gurigából, szívószálból, pingpong labdából, tejfölös dobozból, textilből stb. [7]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés