Vita:Kemény Henrik
A nagypapája volt Korngut (Korngut Salamon). A papája már Kemény Henrik volt. Ő már annak született, ami. Meg lehet kérdezni tőle. Utána lehet nézni. Itt: [1] OsvátA. 2005. május 24., 17:14 (CEST)
Az elátkozott malom
szerkesztésAz elátkozott malom játék egy hagyományos magyar népmese, egy hasonló történet ugyanezzel a címmel a magyarországi szlovén népmesékben is van, kissé eltérő történettel, de azonos mondanivalóval. Doncsecz
Szerintem valamilyen középkori misztériumjáték vásári változata, rengeteg elhomályosult szimbolikus jelentésű motívummal. TS
Nekrológ
szerkesztésHeni bácsi!
Hogyan is lehetne elbúcsúzni egy jó baráttól, aki örökké élő Hogyan is gondolhatnánk, hogy már nem jössz az évadnyitókra, évadzárókra, nem ülsz itt a bemutatóinkon, és nem szerepelsz a nyárvégi Kolibri Fesztiválokon, melyeket megalakulásunk óta minden évben köréd szerveztünk itt, a Jókai téren?! Amíg egyetlen ember él a Kolibri Színház társulatából, velünk leszel!
Elfogadtuk, hogy utolsó nyári fellépésedről emléklapot készíttettél velünk, amit így főhelyre tehettünk a Bajor Gizi Múzeum 20. Kolibri évfordulós kiállításán, hiszen alapító tagunk voltál, és illik a kérésedet teljesíteni. Megtiszteltetésnek vettük, hogy zöldségekből, gyümölcsökből készített bábfilmjeidet elhoztad hozzánk. Mint Kemény Henrik ajándékát tettük közzé a felvételt az internetes portálokon, mindenki örömére és ámulatára. Jó érzés tudni, hogy utolsó perceidben is azok között lehettél Debrecenben, akiket szerettél.
Mesehős voltál Te is, magyar Pán Péter, örök gyerek, aki a szüleitől kapott örökséget megőrizte, továbbadta, hírre vitte az egész világon, bátorságot öntve mindenkibe, aki hisz a mesékben. Megszámlálhatatlan azoknak a gyerekeknek a száma, akiket Te örvendeztettél meg a paraván mögül. Generációról generációra elhitetted, hogy Vitéz László palacsintasütőjével minden félelmünktől meg tudsz minket szabadítani. Jöhetnek az ördögök, szétrombolhatja színházadat az ÁVÓ, porrá égetheti az emberi gonoszság, de Te győzni fogsz, amíg palacsintasütő van a világon! Ahogy eddig az életben, mostantól a túlvilágról várjuk biztatásod:
– Hajrá Pajtikák!
- Novák János – (Kolibri Színház) nekrológja a Facebookon
– Mutatványos nap Kemény Henrik tiszteletére (részlet) – Debrecen, 2011. június 19.
Susogós Mackók
szerkesztésA 2. évadban Remake címmel Brendon újrajátssza a Kemény Henrik által megformált Vitéz László palacsintasütős jelenetét. Egy ilyen újrajátszás, visszautalás is a Vitéz László klasszikussá válását igazolja.
Metro-Goldwyn-Mayer
szerkesztés{{tartalmi segély}}(?)
A Metro-Goldwyn-Mayer szócikkben írtak szerint a 2011. december 11., 17:36-kori szerkesztést író anonim szerkesztőnek igaza lehet.
Elemzés: Az adott szöveget 2005 november 19.-én tettem be Ezt a szöveget szó szerint azóta sok cikk átvette, emiatt csak a korábban keletkezettekkel foglalkozom.
- A bábozó családban már a nagyapa is a vásárokat járta bábjaival, a New Yorkban az MGM-nek dolgozó apja 1926-ban Hűvösvölgyben nyitott bádogbódét, és itt adták elő Paprika Jancsit. http://kolibriszinhaz.hu/amig-elt-jatszott-89-eves-lenne-kemeny-henrik/ [Kolibri cikk, létrehozva 2005. júl. 12. DE változtatva 2016. aug. 10.]
- A nagyapa, Korngut Salamon (185?-1930) a húszas évek elejéig mutatványosként járta az országot. Volt cirkuszigazgató, bűvész és bábszínház-tulajdonos, polgári foglalkozására nézve pedig cipészmester. Egy 1912-es adóív szerint a Népligetben, bábszínház céljára bérelt mutatványos helyért 120 korona bért fizetett. Fiával, Korngut Henrikkel, a későbbi id. Kemény Henrikkel (1888-1944) 1912-ben megalapította a "Columbia" Magyar Mechanikai Színházat. A hangzatos cím nem más, mint egy marionettszínház elnevezése. Az 1000 példányban kinyomtatott reklámszöveg szerint különösen a következő műsorszámokat ajánlják a nagyérdemű figyelmébe: "1. Trónfoglalás a törpék birodalmában, vagy Egy haldokló titka, mese négy képben, írta Korngut Henrik, 2. Rózsa Sándor életéből, érdekes történeti dráma, színpadunk részére átdolgozta K. H., 3. Orosz-japán háború (tengeren), mechanikai mutatvány, 4. Egy város életéből, mechanikai látványosság. Helyárak: I. hely 40 fillér, II. hely 20 fillér. Katonák és gyermekek a felét fizetik."
A színházalapítás ötlete valószínűleg Kemény Henriktől származott, aki 1911-ben kivándorlási szándékkal az Egyesült Államokba távozott, de nem egész egy esztendő után hazatért. Az amerikai tapasztalatok alapján létrehozott színház néhány hónap alatt tönkremegy. 1920 tavaszán még egy kísérletet tesznek közösen: a Fehérvári úton kérnek építési engedélyt bábszínház létesítésére. Az apa alig egy hónap után belefárad, és fiára hagyja a színházat. Kemény Henrik csak 1926-ban telepedik le véglegesen a Népligetben. Criticailapok
Ez a szöveg nem online: A vásári bábjáték utolsó mohikánja, Kemény Henrikkel beszélget Bóta Gábor. KRITIKA, 2005. július- augusztus.
A fentiek alapján pontosítok, mert tényleg nem egyértelmű, félreérthető. -2016. augusztus 22., 21:56 (CEST)