Rákóczi út
A Rákóczi út Budapest egyik főútvonala. A Kiskörúttól a Keleti pályaudvarig húzódik nyugat-kelet irányban két kerület (a VII. és VIII. kerület) határát alkotva.
Tartalomjegyzék
TörténeteSzerkesztés
A mai Rákóczi út története a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját.
_%C3%BAt_a_Hatvani_(ma_Kossuth_Lajos)_utc%C3%A1val.jpg)
Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. A Rákóczi út nevet azután kapta, hogy 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait ezen az úton kísérték a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig.
A Rákóczi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus-kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban a Rákóczi úton megindult a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút. A Rákóczi út és a Nagykörút a Blaha Lujza téren keresztezi egymást. Itt állt egy időben (1964-ig) a Nemzeti Színház, korábban pedig (1913-ig) a Múzeum körúti kereszteződésnél.
Magyarországon az első közlekedési lámpát 1926-ban a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, a Corvin Áruház mellett.[1][2]
A Rákóczi úton 1973-ig közlekedett villamos. Megszüntetését a 2-es metró megindításával indokolták. Szakmai indokoltsága ma is viták tárgya.
A villamos forgalmát a 2-es metró mellett a sűrűn közlekedő 7-es buszcsalád vette át. Ez az egyébként is erős közúti forgalom mellett a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz. Emiatt a köznyelvben elterjedtté vált a "városi autópálya" kifejezés.
1979-ben a házak homlokzatát a teljes útvonalon felújították. Az út mai képe még többé-kevésbé ugyanazt a lehangoló látványt nyújtja.
Azóta sokféle terv és ötlet született a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és persze a villamos újraindításáról is.
Az út filmekben, irodalombanSzerkesztés
- Az út rendszeresen visszatérő helyszín Kondor Vilmos magyar író Bűnös Budapest-regényciklusának majd’ minden regényében, így Budapest noir és a Budapest novemberben című bűnügyi regényekben is.
ForrásokSzerkesztés
- Budapest enciklopédia. Corvina, 1981. ISBN 963-13-1248-8
- Erzsébetváros
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az első közlekedési lámpa. a Tolnai Világlap tudósítása 1927-ből. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ Hídvégi Ágnes:: 'Budapest anno és most'. holnapmagazin.hu. (Hozzáférés: 2011. március 12.)[halott link]