Rákóczi út
A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja. A Kiskörúttól a Keleti pályaudvarig húzódik nyugat-kelet irányban két kerület (a VII. és VIII. kerület) határát alkotva. 1906-ig a Kerepesi út rész volt, ekkor nevezték át II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala emlékére.[1]
| Rákóczi út | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | |
| Névadó | II. Rákóczi Ferenc |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Rákóczi út
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 04′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi út témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
_%C3%BAt_a_Hatvani_(ma_Kossuth_Lajos)_utc%C3%A1val.jpg)
A mai Rákóczi út története a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját.
Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. A Rákóczi út nevet azután kapta, hogy 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait ezen az úton kísérték a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig. Előtt az út e része „Belső Kerepesi út” volt.[2]
A Rákóczi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus-kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban ezen az úton is megindult a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút.
A Rákóczi út és a Nagykörút a Blaha Lujza téren keresztezi egymást. Itt épült fel 1875-ben és állt 1964-ig a Népszínház (1908-tó a Nemzeti Színház használatában), korábban, a Múzeum körúti kereszteződésnél pedig, a még Pesti Magyar Színházként felépült épülete, 1913-ig.[3][4]
Magyarországon az első közlekedési lámpát 1926-ban a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, a Corvin Áruház mellett.[5][6]
KözlekedésSzerkesztés
A Rákóczi úton 1973-ig közlekedett többek között a 19-es, a 44-es, a 60-as, a 68-as és a 67-es villamos.[7] Megszüntetésüket a 2-es metró megindításával indokolták. Szakmai indokoltsága ma is viták tárgya.
A villamosjáratok szerepét 7-es busz mellett azóta több, sűrű követésű autóbusz viszonylat vette át, a jelentős közúti forgalom mellett fokozva a sugárút barátságtalan jellegét. Mindez a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt komoly környezeti terhelést okoz. A pesti köznyelvben az Üllői úthoz és a Váci úthoz hasonlóan a Rákóczi úttal kapcsolatban is elterjedtté vált a "városi autópálya" kifejezés.[8]
1979-ben a házak homlokzatát a teljes útvonalon felújították. Az út mai képe még többé-kevésbé ugyanazt a lehangoló látványt nyújtja.
Azóta sokféle terv és ötlet született a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és persze a villamosforgalom újraindításáról is.
Az út filmekben, irodalombanSzerkesztés
- Az út rendszeresen visszatérő helyszín Kondor Vilmos magyar író Bűnös Budapest-regényciklusának majd’ minden regényében, így Budapest noir és a Budapest novemberben című bűnügyi regényekben is.
KépgalériaSzerkesztés
Hatvani kapu
A Rákóczi út a 19. század végén
ForrásokSzerkesztés
- Budapest enciklopédia. Corvina, 1981. ISBN 963-13-1248-8
- Erzsébetváros
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Utczaelnevezések/VII-ik és VIII-ik kerület. Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - XI. Vegyesek, Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908, library.hungaricana.hu - 1907–1909.
- ↑ Várnai Gábor: Keleti Kapu program első szakasz: problémafeltárás Executive Summary I. rész, mek.oszk.hu - 1999.
- ↑ Pataki József: A lerombolt Nemzeti Színház, Nyugat (epa.oszk.hu/nyugat) - 1923. 13. szám
- ↑ Kolta Magdolna: A Népszínház iratai, Színháztörténeti könyvtár – Új sorozat 16., library.hungaricana.hu – 1986
- ↑ Az első közlekedési lámpa. a Tolnai Világlap tudósítása 1927-ből. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ Hídvégi Ágnes:: 'Budapest anno és most'. holnapmagazin.hu. (Hozzáférés: 2011. március 12.)[halott link]
- ↑ http://hampage.hu/trams/rakoczi/keleti2.html#metro-atszervezes
- ↑ Budapest ékköve volt, mára a szégyenfoltja lett - HVG, 2015.10.01.
További információkSzerkesztés
