Rákóczi út

A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja. A Kiskörúttól a Keleti pályaudvarig húzódik nyugat-kelet irányban két kerület (a VII. és VIII. kerület) határát alkotva.

A Rákóczi út az Uránia mozitól a Keleti pályaudvar (háttérben, az „út közepén”) felé szemlélve

Hatvani kapu

A Rákóczi út a 19. század végén

TörténeteSzerkesztés

A mai Rákóczi út története a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját.

A Kerepesi, ma Rákóczi út középen a még szűk Hatvani, ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal. Baloldalt felül az épülő Citadellával.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. A Rákóczi út nevet azután kapta, hogy 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait ezen az úton kísérték a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig.

A Rákóczi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus-kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban a Rákóczi úton megindult a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút. A Rákóczi út és a Nagykörút a Blaha Lujza téren keresztezi egymást. Itt állt egy időben (1964-ig) a Nemzeti Színház, korábban pedig (1913-ig) a Múzeum körúti kereszteződésnél.

Magyarországon az első közlekedési lámpát 1926-ban a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, a Corvin Áruház mellett.^[1]^[2]

KözlekedésSzerkesztés

A Rákóczi úton 1973-ig közlekedett többek között a 19-es, a 44-es, a 60-as, a 68-as és a 67-es villamos.^[3] Megszüntetésüket a 2-es metró megindításával indokolták. Szakmai indokoltsága ma is viták tárgya.

A villamosjáratok szerepét 7-es busz mellett azóta több, sűrű követésű autóbusz viszonylat vette át, a jelentős közúti forgalom mellett fokozva a sugárút barátságtalan jellegét. Mindez a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt komoly környezeti terhelést okoz. A pesti köznyelvben az Üllői úthoz és a Váci úthoz hasonlóan a Rákóczi úttal kapcsolatban is elterjedtté vált a "városi autópálya" kifejezés.^[4]

1979-ben a házak homlokzatát a teljes útvonalon felújították. Az út mai képe még többé-kevésbé ugyanazt a lehangoló látványt nyújtja.

Azóta sokféle terv és ötlet született a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és persze a villamosforgalom újraindításáról is.

Az út filmekben, irodalombanSzerkesztés

Az út rendszeresen visszatérő helyszín Kondor Vilmos magyar író Bűnös Budapest-regényciklusának majd’ minden regényében, így Budapest noir és a Budapest novemberben című bűnügyi regényekben is.