Rákóczi út

A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja. A Kiskörúttól a Keleti pályaudvarig húzódik nyugat–keleti irányban két kerület (a VII. és VIII. kerület) határát alkotva. 1906-ig a Kerepesi út része volt, ekkor nevezték át II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala emlékére.

Rákóczi út
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VII. kerülete Budapest VIII. kerülete
Létrejötte	16. század
Névadó	II. Rákóczi Ferenc
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Rákóczi út Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 04′ 12″47.497, 19.07
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi út témájú médiaállományokat.

A Rákóczi út az Uránia mozitól a Keleti pályaudvar felé (háttérben, az út „közepén”) tekintve

Története

A Kerepesi, ma Rákóczi út középen a még szűk Hatvani, ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal. Baloldalt felül az épülő Citadellával.

A mai Rákóczi út története a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. A Rákóczi út nevet azután kapta, hogy 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait ezen az úton kísérték a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig. Előtt az út e része „Belső Kerepesi út” volt.

A Rákóczi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus-kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban ezen az úton is megindult a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút.

A Rákóczi út és a Nagykörút a Blaha Lujza téren keresztezi egymást. Itt épült fel 1875-ben és állt 1964-ig a Népszínház (1908-tól a Nemzeti Színház használatában), korábban, a Múzeum körúti kereszteződésnél pedig, a még Pesti Magyar Színházként felépült épülete, 1913-ig.

Magyarországon az első közlekedési lámpát 1926-ban a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, a Corvin Áruház mellett. A bevásárlóutcává avanzsálódott főút mentén ekkoriban nyíltak az első nagyobb kiskereskedelmi egységek, amelyek a második világháborút követően, a 20. század második felében áruházzá bővülve élték a virágkorukat: Verseny, Csillag, Lottó, Otthon, Corvin és Úttörő néven.

Közlekedés

A Rákóczi úton 1973-ig közlekedett többek között a 19-es, a 44-es, a 60-as, a 68-as és a 67-es villamos. Megszüntetésüket az M2-es metróvonal beindításával indokolták. A villamos felszámolása ma is urbanisztikai és közlekedéspolitikai viták tárgya.

A villamosjáratok szerepét 7-es busz mellett azóta több, sűrű követésű autóbusz viszonylat vette át, a jelentős közúti forgalom mellett fokozva a sugárút barátságtalan jellegét. Mindez a Ferenciek terének és a főváros kelet–nyugati tengelyének egyaránt komoly környezeti terhelést okoz. A pesti köznyelvben az Üllői úthoz és a Váci úthoz hasonlóan a Rákóczi úttal kapcsolatban is elterjedtté vált a „városi autópálya” kifejezés.

1979-ben a házak homlokzatát a teljes útvonalon felújították. Az út mai képe még többé-kevésbé ugyanazt a lehangoló látványt nyújtja.

Azóta sokféle terv és ötlet született a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és persze a villamosforgalom újraindításáról is.

Az út filmekben, irodalomban

• Az út rendszeresen visszatérő helyszín Kondor Vilmos magyar író Bűnös Budapest-regényciklusának majd’ minden regényében, így Budapest noir és a Budapest novemberben című bűnügyi regényekben is.

Képgaléria

• 
  Hatvani kapu
• 
  A Rákóczi út a 19. század végén

Források

• Budapest enciklopédia. Corvina, 1981. ISBN 963-13-1248-8
• Erzsébetváros Archiválva 2023. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben