Keleti pályaudvar
A Keleti pályaudvar (hivatalosan Budapest-Keleti) Budapest legforgalmasabb vasúti személypályaudvara, egyike a főváros három működő fejállomásának. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is.[1] A pályaudvar négy fő vasútvonal: Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta az M2-es metróvonal állomása, 2014-től pedig az M4-es metróvonal végállomása, mindemellett a 23-as és 24-es villamosokkal, valamint számos autóbusz- és trolibuszjárattal is megközelíthető.
Keleti pályaudvar | |
A Keleti pályaudvar főépülete a Baross tér felől nézve (2014) | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | Budapest |
Cím | Kerepesi út 2-4. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | SU |
UIC állomáskód | 5510017 |
IBNR állomáskód | 5500003 |
Megnyitás | 1884. július 15. |
Építési stílus | eklektikus építészet |
Építész(ek) | |
Felhasználási terület | |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 116 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 13 |
Peronszélek száma | 16 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek |
|
é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 05′ 01″47.500556°N 19.083611°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 05′ 01″47.500556°N 19.083611°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként. A Keleti pályaudvar funkcióit 1884–2005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.
Története
szerkesztés- Lásd még: a Budapest vasútállomásai cikket
A kezdetektől
szerkesztésA kiegyezés után, a mai Budapest területén öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt az 1880-as évek elejére egy új fejpályaudvar megépítése vált szükségessé. Az első határozat már 1880-ban megszületett arra vonatkozóan, hogy a következő év őszén el is kezdik az új központi pályaudvar építését.[2] Éppen egy évvel később, 1881. novemberében ki is tűzték a helyét a Kerepesi úti vámnál, az egykori Kerepesi és a Csömöri út kereszteződésében, a mai Baross térnél. Az eredeti tervek szerint már 1883-ra elkészült volna a pályaudvar, de alig egy méternyi mélységben már annyi talajvizet találtak, hogy az alapot meg kellett nagyjából 3000 cölöppel támogatni.[3] Részben emiatt 1882 végén már tudható volt, hogy nem készülnek el vele a következő évre. A bokrétaünnepet 1883. augusztusában tartották, hivatalos átadása – külön ünnepség nélkül – pedig 1884. augusztus 16-án történt.[4]
A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.
Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.
A nevét hivatalosan egy 1892. szeptember 20-i rendelettel változtatták át az addigi „Budapest-központi pályaudvar”-ról „Budapest-Keleti pályaudvar”-ra. Jelentős esemény volt ez a második névadás: mivel a MÁV 1892-re magába olvasztotta az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, annak pályaudvara is államvasúti lett, ezért veszítette érvényét a „központi” jelző. Bevezették tehát a Keleti és a Nyugati megkülönböztetést, noha a városon belüli elhelyezkedés mellett a kiinduló vonatok iránya már csak részben indokolta ezt a gyakorlatot. A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.
A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. Hosszúságuk az új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.
A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket.
A II. világháborútól napjainkig
szerkesztésA második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. Először 1967 és 1970 között az M2-es metróvonal, majd 2004 és 2014 között az M4-es metróvonal építéshez kapcsolódó felszíni tereprendezés során alakították át a mai formájára a teret. A metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk. Az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz. (A felújítása 2023 májusára készült el.[5])
Érdekesség, hogy Sarah Connor német énekesnő ezen a pályaudvaron forgatta legnagyobb slágere, a From Sarah With Love című dal videóklipjét.[6]
Az épület
szerkesztésAz épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt.
A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki elővárosi vonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (régen többnyire a balassagyarmati vonatoké volt) és 3 vágány a déli oldalon.
A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a hajdani Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1987-1989 között elvégzett vágányzat- és peronátépítés óta Domino D70 típusú. A vágányhálózat- és peronfelújítás 2019 májusában megismétlődött.[7]
Műemléki jellege
szerkesztés- 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szoborcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Strobl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.
- A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.
- A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.
A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.
Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.
Forgalom
szerkesztés
Képgaléria
szerkesztés-
A Keleti pályaudvar elölnézetből 2003-ban
-
A felújított főhomlokzat 2011-ben
-
A Lotz-csarnok 2009-ben
-
A nemzetközi pénztárak 2005-ben
-
A csarnok belülről 2005-ben
-
Csontváry Kosztka Tivadar festménye (1902)
-
A csarnok tetőszerkezete 2012-ben
-
A tető keresztmetszete láncgörbe
-
Vasút és forgalom – Than Mór festménye a Lotz-csarnokban (1884)
-
Az M4-es metróvonal állomásának építése a Baross tér alatt 2014-ben
-
Keleti fények
-
A pályaudvar homlokzata 2016-ban
Megközelítése budapesti közösségi közlekedéssel
szerkesztés]]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 125 éves a Keleti Pályaudvar (pdf). mav.hu. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
- ↑ Fővárosi Lapok 1880 11/ Fővárosi hírek. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Fővárosi Lapok 1882 06 / Fővárosi hírek. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Isten éltessen, Keleti pályaudvar!. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Megnyílt az új Utascentrum a Keleti pályaudvaron - MÁV Csoport sajtóközlemény, 2023.05.01.
- ↑ 10+1 világhírű klip, amit Budapesten forgattak (magyar nyelven). Red Bull, 2018. november 16. (Hozzáférés: 2024. július 15.)
- ↑ Horváth Bence - Hétfőn újranyit a Keleti pályaudvar (444.hu, 2019.05.24.)
Források
szerkesztés- A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 406-411. o.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 500. o. ISBN 963-955-626-2
- Budapest-Keleti [5510017] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
További információk
szerkesztés- Buskó András: Budapest – Keleti pályaudvar, TKM Egyesület, Budapest, 1991, ISBN 963-555-815-5 (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára-sorozat 421.)
- Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-13-1581-9
- Budapest-Keleti vasútállomás a vasutimenetrend.hu oldalon
- A Budapest-Keleti pályaudvar egy napja. YouTube
- Megújult a Keleti pályaudvar Lotz-terme[halott link]
- A Keleti pályaudvar a MÁV-START oldalán (jegypénztárak, nyitvatartások) Archiválva 2013. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Keleti pályaudvar a Vasútállomások.hu-n
- A Vendégváró cikke és térkép Keleti pályaudvar, Budapest, Magyarország
- A kivitelezők
- Képe 1905 körül
- Közelkép a homlokzatról
- ’A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel’
- Égtájak és pályaudvarok
- Halász Péter: RegionalBahn: A Keleti tíz éve. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
- Budapest ostroma 1944-45 (Keleti pályaudvar)
- T. Hámori Ferenc: IHO - Vasút - Isten éltessen, Keleti pályaudvar! – 1. rész. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)