Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)

budapesti vasútállomás
(Józsefvárosi pályaudvar szócikkből átirányítva)

A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak első fejpályaudvaraként nyílt meg 1867-ben, forgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg. Eredetileg teherforgalmat, majd elsősorban észak felé közlekedő személyforgalmat szolgált ki. Épületeinek egy része máig áll, a helyére épített Sorsok Háza múzeum megnyitása évek óta várat magára.[2]

Józsefvárosi pályaudvar
A felvételi épület 2006-ban készült fotón[1]
A felvételi épület 2006-ban készült fotón[1]
Ország Magyarország
Hely Budapest VIII. kerülete
Névadó
(kisváros és szlovákiai község)
Állomáskód PF
UIC állomáskód 5510041
Megnyitás 1867
Bezárás ideje 2005. december 10.
Felhasználási terület
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Időzóna közép-európai idő
Elhelyezkedése
Józsefvárosi pályaudvar (Budapest VIII. kerülete)
Józsefvárosi pályaudvar
Józsefvárosi pályaudvar
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. Az első neve a Losonci pályaudvar volt, 1882-ben már Budapest,[3] majd az 1900-as évek elejétől Északi pályaudvarnak nevezték. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső városrészeiről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom 2003 óta Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[4] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.

A Kőbányai út északi oldalán 1993-2014 között üzemelt, a feketekereskedelméről elhíresült Négy Tigris piacról az árusok jelentős része az út déli oldalán elterülő egykori Ganz–MÁVAG gyártelep 1988 óta kiürült üzemcsarnokaiba költözött át.[5] 2021 végén megkezdték a pályaudvar megmaradt romos épületeinek és vágányainak teljes felszámolását.

Jelene szerkesztés

A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány,[6] ám a projekt nem készült el határidőre,[7][8] majd némi késéssel igen, a megnyitását 2022-re ígérték.[9][10] Abból se lett semmi...

A pályaudvar vasúti területének hasznosítására több terv is született, többek közt strandfürdőt [11] és sportközpontot (Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központja)[12] is terveztek a helyére. Bár a labdarúgó akadémia központjára kihirdetett közbeszerzés sikeresen lezárult, 2023. szeptember 5-én a kormány több más beruházással együtt visszavonta.[13][14] (2023-ban adták át a sportközpontot.[15])

A vágányhálózatot és felsővezetéket már régen elbontották, 2021-ben mégis személyzet nélküli állomásként volt nyilvántartva, a kiszolgálása a bejárati váltókörzet maradványáig Ferencváros felől az összekötő vágányon vagy Kőbánya felső felől lehetséges, külön végrehajtási utasítás alapján.[16][17]

Tömegközlekedés szerkesztés

Autóbusz szerkesztés

Trolibusz szerkesztés

Villamos szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az épület helyén a régesrég felépült, ám még ma is üres Sorsok Háza áll.
  2. https://24.hu/kozelet/2019/03/02/sorsok-haza-schmidt-maria-koves-slomo/
  3. Budapest Közlöny, 16. évfolyam, 256. szám: Menetrend a budapest–szabadkai vonal és a kis-kőrösi–kalocsai szárnyvonal számára. Budapesti Közlöny (az Arcanumon), 1882. november 8. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
  4. Józsefváros Anno
  5. Ganz-MÁVAG piac - Index.hu, 2018.09.15.
  6. HVG, 2013-09.12.
  7. NOL, 2015.03.04.
  8. Holokauszt-látványpark? A Sorsok Háza a tűzzel játszik, ha a gyors borzongásra épít. HVG, 2018. október 2.
  9. 2022-ben nyithat ki a Sorsok Háza. 444.hu
  10. A választások után nyílhat meg a Sorsok Háza. Népszava
  11. Délibáb marad a józsefvárosi strand. Magyar Nemzet, 2023. június 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  12. Épülhet a sportközpont a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott területén. PestBuda, 2022. február 8. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  13. Visszavonta a kormány a terveket, semmi nem lesz a Józsefvárosi pályaudvar rendezéséből. Józsefvárosi újság, 2023. szeptember 9. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  14. Magyar Közlöny 2023. évi 125. szám pp. 47, 2023. szeptember 5. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  15. https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/hivatalosan-is-atadtak-a-sandor-karoly-labdarugo-akademia-uj-kozpontjat2
  16. Ferencváros állomás végrehajtási utasítás (pdf) pp. 21. MÁV Zrt., 2021. december 12. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  17. Kőbánya felső állomás végrehajtási utasítás (pdf) pp. 13. MÁV Zrt., 2021. december 12. (Hozzáférés: 2023. október 11.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés