Fiumei út
közterület Budapest VIII. kerületében
A Fiumei út Budapest VIII. kerületében, a Baross tér és az Orczy tér között húzódik. Egykor a Nagyvárad tértől a Baross tér irányában városárok húzódott itt, és a városba tartók csak a vámházak érintésével juthattak be Pestre. A 19. század végén az árkot megszüntették, és az Orczy térig tartó szakaszát Köztemető utcának nevezték el. 1923-tól hívták Fiumei útnak. 1957-ben hozzácsatolták az Orczy úthoz, és az így meghosszabbított útvonal neve Mező Imre út lett. A rendszerváltáskor, 1990-ben visszakapta a Fiumei út nevet és eredeti hosszúságát.
Fiumei út | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest VIII. kerülete |
Névadó | Fiume |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 05′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 05′ 07″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fiumei út témájú médiaállományokat. |
Körülbelül az utcahossz középső részén helyezkedik el a Teleki László tér. A Fiumei úton közlekedik a 23-as és a 24-es villamos.
Épületek Szerkesztés
Kép | Név | Építés ideje | Elhelyezkedés | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Régi (eklektikus?) bérház | 19. sz.? | Fiumei út 1. | ||
Régi, eklektikus bérház[1] | 1900 k. | Fiumei út 2. | ||
Régi, eklektikus bérház[2] | 1890 k. | Fiumei út 3. | ||
Régi, eklektikus bérház[3] | 1900 k. | Fiumei út 4. | ||
Régi (eklektikus?) bérház | Fiumei út 5. | |||
A volt Budapesti Pénzügyőrség épülete[4] | 1909–1910 | Fiumei út 6. | ||
Régi, eklektikus bérház[5] | 1900 k. | Fiumei út 7. | ||
Régi, eklektikus bérház[6] | 1880 k. | Fiumei út 8. | ||
Nemzeti Közművek ügyfélszolgálat | Fiumei út 9-11. | |||
modern bérház[7] | 1935 k. | Fiumei út 10. | ||
Péterfy Sándor utcai Kórház, alsó helikopter leszállópálya | Fiumei út 13-15.? | |||
Szecessziós lakóház[8][9] | 1907 | Fiumei út 12. | ||
Szecessziós lakóház[9] | 1907 | Fiumei út 14. | Egyes vélekedések szerint Fodor Gyula tervezte, az újabb kutatások szerint a Schubert és Hickisch utódai vállalat.[9]
| |
Fiumei Úti Sírkert (az egykori Kerepesi temető) | 1849-től | Fiumei út 16-20.? | Budapest egyik legjelentősebb (dísz)temetője. | |
Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (korábbi nevei: Országos Traumatológiai Intézet, Országos Baleseti Intézet) épülete[10] | 1937–1938 | Fiumei út 17. | Tervezte Gerlóczy Gedeon. | |
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság székháza (korábban az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza) | 1912–1931 | Fiumei út 19. | Komor Marcell, Jakab Dezső és Sós Aladár műve. Tornyát 1969-ben biztonsági okokra való hivatkozással elbontották. | |
Székesfővárosi kislakásos bérház[11] | 1909–1910 | Fiumei út 21-23. | Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében, tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos. | |
volt Józsefvárosi pályaudvar, ma Sorsok Háza[12] | 1867 | Fiumei út 22-26. | ||
Modern bérház[13] | 1931 | Fiumei út 25. | Tervezte: Tiefenbäck József. | |
Teleki László tér | Fiumei út 27-59. | |||
Baross kocsiszín[14] | 1889 | Fiumei út 63.? |
Megjelenése a kultúrában Szerkesztés
- A Fiumei út egy szakasza az Orczy téri villamosmegállóval és a környező épületekkel megjelenik Till Attila Pánik című filmjében (egyértelműen felismerhető módon 11 perc 27 másodperc környékén).[15]
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Déry, i. m., 23. o.
- ↑ Déry, i. m., 128. o.
- ↑ Déry, i. m., 128. o.
- ↑ Déry, i. m., 312. o.
- ↑ Déry, i. m., 128. o.
- ↑ Déry, i. m., 312. o.
- ↑ Déry, i. m., 129. o.
- ↑ Déry, i. m., 129. o.
- ↑ a b c https://www.meselohazak.hu/varosszeli-szecesszio-fiumei-ut-12-14/
- ↑ Déry, i. m., 129. o.
- ↑ Déry, i. m., 157. o.
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bujo
- ↑ Déry, i. m., 157. o.
- ↑ https://villamosok.hu/balazs/kcssz/baross/index.html
- ↑ A Pánik című film az Indavideó archívumában; hozzáférés: 2020. június 20.
Források Szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiumei út témájú médiaállományokat.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 439. o. ISBN 963-05-6410-6
- Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület, Terc Kft., Budapest, 2007, ISBN 978-963-9535-60-2 (Budapest építészeti topográfia 4.)