Főmenü megnyitása

A Nagyvárad tér Budapest VIIIIX. kerületében található, forgalmas közlekedési csomópont. A Haller utca, a Vágóhíd utca, a Gyáli út, a Fiumei út és az Üllői út határolja.

Nagyvárad tér
A Haller utca és az Üllői út sarkán álló lakóépület (Gróf Haller utcai tisztviselőház)
A Haller utca és az Üllői út sarkán álló lakóépület (Gróf Haller utcai tisztviselőház)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész VIIIIX. kerület
Korábbi nevei Mihálkovics tér (1940-ig)
Nevezetes épületei Szent István Kórház
Heim Pál Gyermekkórház
SOTE Elméleti Tömb
Orczy-kert
Országos Közegészségügyi Intézet – Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság
Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiuma
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Nagyvárad tér (Budapest)
Nagyvárad tér
Nagyvárad tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 45″, k. h. 19° 05′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 45″, k. h. 19° 05′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvárad tér témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A 19. században Mihálkovics tér volt a neve Mihalkovics Géza anatómus egyetemi tanár után. 1940 óta hívják mai nevén, Nagyvárad város után. (A tér szomszédságában lévő utca most is viseli Mihálkovics nevét.)

A tér melletti Orczy-kert korábban a Ludovika Akadémia udvarát képezte. 1960 körül itt nyitották meg az Asztalos János Ifjúsági Parkot, elsősorban ifjúsági sportolás, úttörőrendezvények, nyári tábor céljára.

1976-ban adták át a Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wágner László által tervezett Semmelweis Egyetem elméleti tömbjét (NET). A toronyépület 88 méteres magasságával Budapest egyik legmagasabb épülete. A tetején URH-rádió-állomást létesítettek, ahonnan a Lánchíd Rádió műsorát sugározták. Az épület addig hasznosítatlan, üres területre került.

A Heim Pál Gyermekkórház eredeti főépületét a hetvenes évek során lebontották; akkoriban építették a ma is látható új főépületet.

A téren 1983-ban állították fel Pierre Székely gránitból és bazaltból készült, közel 5 méter magas, Béke című szobrát,[1] amely egy gúla tetején egy madárhoz hasonló alakot formáz, a gúla oldalán pedig a béke szó szerepel számos különböző nyelven.

 
A Szent István Kórház 1900-ban

A téren több egészségügyi létesítmény működik:

Továbbá a térhez közel található:

 
A SOTE Elméleti Tömbje, Budapest egyik legmagasabb épülete a józsefvárosi oldalon van

A Nagyvárad tér tömegközlekedése a metró építése előttSzerkesztés

A napjainkban a felszínen szinte kizárólag autóforgalmat lebonyolító, egyébként csendes tér a metró építésének kezdetéig Budapest egyik legnagyobb forgalmú tömegközlekedési csomópontja, állandóan nyüzsgő életű tér volt. A metró és az aluljáró építése évekig tartó hatalmas felfordulást okozott a téren és az Üllői út Határ útig tartó szakaszán. A buszjáratokat ideiglenes kerülő útvonalakra irányították, a villamossíneket áthelyezték. A metró átadása után a teret érintő járatokat egy villamosjárat, a 24-es kivételével megszüntették. Az alábbiakban a tér tömegközlekedésének 1970-es évi állapota olvasható.

Utca- és helynevek a hetvenes évekbenSzerkesztés

A bekezdésben a járatok, járatszámok, útvonalak, utcanevek a közvetlenül a metró megépítése előtti időszakot, a hetvenes évek elejét tükrözik.

  • Haller utca: Hámán Kató út
  • Fiumei út: Mező Imre út
  • Szent István Kórház: István Kórház
  • Szent László Kórház: László Kórház

VillamosforgalomSzerkesztés

Az akkori Marx tértől (ma Nyugati tér) kezdődően a Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Üllői út – Vörös Hadsereg útja (ma Üllői út külső része) vonalon egybefüggő villamoshálózat volt a pestszentlőrinci (korabeli, helytelen nevén Pestlőrinc) Béke térig. A belső és külső irányokba közlekedő villamosok végállomása és fordulóhelye a Nagyvárad tér volt. Mind a kifelé, mind a befelé induló villamosok lámpával védett külön hurokban fordultak meg a végállomásokon. A Nagyvárad tértől befelé az út közepén, kifelé az út két szélső oldalán jártak a villamosok.

A belső városrészről közlekedő villamosok számára három sínpárból álló megálló volt az István (ma Szent István) kórház előtt. Az első sínpár az átmenő 42-es, 52-es és 52A villamosok megállóhelyéül és a 63-as villamos számára leszállóhelyül szolgált. A második és harmadik sínpár a kifelé induló 42A, 50-es, 51-es és 51A villamosok végállomásai voltak.

A Kispest felől közlekedő forgalom megállói a mai, de akkor még nem álló SOTE épület magasságában húzódtak az út szélén. Az első sínpár az átmenő 42-es, 52-es és 52A villamosok számára megállóhelyül, a második sínpár az itt forduló 42A, 50-es, 51-es és 51A járatok számára leszállóhelyül szolgált. A harmadik sínpár az innen befelé induló 63-as villamos felszállóhelye volt.

Átmenő villamosjáratokSzerkesztés

  • 24: keresztirányban, a Vágóhíd utca és a Keleti pályaudvar között közlekedett, az akkori Hámán Kató (ma Haller) és Mező Imre (ma Fiumei) utakon érte el a teret. Ez a járat az egyetlen, mely a mai napig közlekedik. A hetvenes években fémvázas régi típusú motorkocsik jártak a vonalon két pótkocsival.
  • 42: a Móricz Zsigmond körtértől a kispesti Ady Endre út végéig járt, fémvázas régi motorkocsikkal, egy vagy két pótkocsival.
  • 52: a Marx tértől a kispesti Villanytelepig (ma a vasúti sorompó előtti CBA áruház) járt, 3 kocsis UV szerelvényekkel.
  • 52A: a Madách tértől a Határ útig közlekedett UV szerelvényekkel.
  • 52 (éjszakai): a Nyugati pályaudvar és a Béke tér között közlekedett.
 
Pierre Székely: Béke (1983) a tér józsefvárosi oldalán

Innen induló villamosjáratokSzerkesztés

  • 25: hosszú és kanyargós útvonalon a Kisföldalatti régi, Állatkert melletti, városligeti végállomásához közlekedett. Végállomása az akkori Hámán Kató út végén, közvetlenül az Üllői út előtt volt, onnan a 24-es villamos vonalán járt, majd a Thököly út irányába fordult. A vonalon a legrégebbi típusú favázas motorkocsi közlekedett, pótkocsi nélkül. A járatot még 1970 előtt lerövidítették az Állatkert – Thököly út szakaszra, majd a troli megépítésével megszüntették.
  • 42A: külső irányba, az Ady Endre út végéig közlekedett régi típusú motorkocsival, egy vagy két pótkocsival.
  • 50: a pestszentlőrinci Béke térig járt UV szerelvényekkel.
  • 51: az Ecseri útnál jobbra kanyarodva a Nagykőrösi úton Pestszentimréig (korabeli nevén Pestimre) járt. Ezen a vonalon a legrégebbi típusú favázas kockavillamosok közlekedtek ikerszerelvényként..
  • 51A: az 51-es villamos vonalán járt a Használtcikk-piacig, motorkocsi + két pótkocsi összeállításban.
  • 63: hosszú útvonalon a János (ma Szent János) kórházig közlekedett régi típusú motorkocsival, többnyire egy pótkocsival

BuszjáratokSzerkesztés

 
Nagyvárad tér

Nagyméretű, nagyforgalmú, több állásos buszvégállomás volt az Üllői út és akkori Mező Imre, ma Fiumei út belső sarkán.

A térről induló buszjáratokSzerkesztés

  • 6-os buszjárat, a város egyik legfontosabb járata volt, mely Bajcsy-Zsilinszky út – Margit híd irányában közlekedett az óbudai Miklós utcáig.
  • 35-ös busz, mely az Üllői út – Vörös Hadsereg útja mentén közlekedett a pestszentlőrinci Béke térig. Gyorsjárata 35-ös jelzéssel közlekedett ritkább megállási renddel.
  • 93-as buszjárat, mely a 35-ös vonalán ment, majd a pestszentlőrinci strandnál balra fordulva a repülőtérig közlekedett.
  • „F” buszjárat, mely időszakosan a Gyáli úti kórháztól a Nagyvárad térig közlekedett, de csak a hatvanas évek elejéig.

Átmenő buszjáratokSzerkesztés

  • 33-as buszjárat, keresztirányban a Drégely utcától az újlipótvárosi Dráva utcáig közlekedett.
  • 39-es buszjárat, a város leghosszabb távú és menetidejű járata volt, mely a József Attila-lakótelep építésétől kb. 1973-ig közlekedett a budai Dániel útig. A járatot „városnéző járatnak” becézték. A forgalom növekedése és a menetidő tarthatatlansága miatt szüntették meg.
  • 89-es buszjárat, az Aszódi-úti lakóteleptől a Naphegy térig közlekedett. A 39-es és 89-es busz a térnél egyaránt befordult a Mező Imre útra, onnan a Mátyás tér irányából érték el a Rákóczi utat.
  • „J”, majd 81-es buszjárat, a József Attila-lakótelepről a Madách térig közlekedett. Kezdetben J névvel csak hétköznap és csak a reggeli és délutáni csúcsforgalomban közlekedett, majd a 39-es busz megszüntetése után 81-es állandó járat lett belőle a metró átadásig. A „J” járat időszakos mivolta miatt a József Attila-lakótelepen helyi szólássá vált a „Jé, megjött a Jé”.
  • Az Engels térről az Üllői úton dél felé közlekedő távolsági buszok és a repülőtéri Volán gyorsjárat is áthaladtak a téren, mindkét irányban megállójuk volt a SOTE épület vonalában.
 
A 24-es villamos a Haller utcában, az Üllői úti kereszteződés előtt

A metró építése miatti változásokSzerkesztés

A metró építése alatt több járatot időlegesen más útvonalra tereltek, a szakaszos építés során folyamatosan, többnyire rövid életű változások történtek. Miután 1976-ban átadták a 3-as metró első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között, az Üllői út belső irányába tartó felszíni tömegközlekedés megszűnt. 1980-ban a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest metrószakasz átadásával a busz- és villamosközlekedés a Határ úttól beljebb eső szakaszon is megszűnt, a villamos-végállomásokat a Határ útra helyezték át. Mára mindössze egyetlen villamosjárat, a 24-es emlékeztet a régi időkre. Az egykor nyüzsgő tér mára nagy forgalmú autókereszteződés, a kórház külső autóparkolója és egy elhanyagolt kisebb park.

Napjaink tömegközlekedéseSzerkesztés

A térnél van a 3-as metró, a 24-es villamos és a 281-es busz megállóhelye. Az M3-as metróvonal 2019–2020-as felújítása idején a 194M, a 200E és a 254M busz, illetve a metrópótló járatok végállomása is itt található. Munkanapokon a reggeli órákban a 84M, a 94M és a 294M busz és több Népligetig közlekedő Volánbusz-járat érinti.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 176. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információkSzerkesztés