Nyugati pályaudvar
A Nyugati pályaudvar Budapest legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett a VI. kerületben. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.[1]
Nyugati pályaudvar | |
![]() | |
A Nyugati pályaudvar homlokzata | |
![]() | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1062 Budapest, Teréz körút 55 |
Cím | Teréz körút 55. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | PV |
UIC állomáskód | 5510033 |
IBNR állomáskód | 5500728 |
Megnyitás | 1877. október 28. |
Építész(ek) | Gustave Eiffel |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 105 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 17 |
Peronszélek száma | 9 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások |
|
Vonatok | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek | Nyugati pályaudvar |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″ | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
FunkciójaSzerkesztés
A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.
TörténeteSzerkesztés
A mai épület helyén eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.
Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal 1978-ig megmaradt. A MÁV Üzletvezetőség működött benne.[2]
Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A közhiedelemmel ellentétben azonban maga a híres építőmérnök, Eiffel nem tekinthető a pályaudvar tervezőjének. Pusztán a francia mérnök tervezőirodájában dolgozó Seyrig Theofil volt az, aki a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezetét tervezte. Később valószínűleg a magyar nemzeti büszkeség volt az, amely az Eiffel-iroda munkatársának, Theofilnak mérnöki művét az iroda világhírű vezetőjére terjesztette ki, mint alkotóra. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. Az új pályaudvar 1877. október 28-án[3] nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbámeneteit a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylaton végezték. A pályaudvar vágányait teljesen a ceglédi vonallal egy időben, 1968-ban villamosították.
A metróépítéshez kapcsolódóan 1977–1979 között zajlott jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron.[4] Többek között újjáépült a csarnok - elhanyagoltság esetén beázásra hajlamos - tetőszerkezete. 1981-ben érte el az M3-as metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt 1978-ban lebontották a Nyugati tér 3. szám alatti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a pesti népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci út felöli oldalon felhagyott áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.[5][6] A pályaudvar felújítása teljesen csak 1988-ra fejeződött be. A metró építésével egy időben került perontető az 1-6 és 11-12-es számú vágányok peronjai fölé. A 11 és a 12-es vágányok közötti kivételével a többit 1999-ben a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház és tetőkert pedig befedte a korábbi tetők vágányait. Az 1-6 vágányok végénél ekkor épült meg az úgynevezett "hidegváró" csarnoka.[7] 1998-ban újult meg a Nagykörút felőli homlokzat.
2005 körül tervek születtek a Kormányzati Negyed megépítésére, amely a Nyugati pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét Rákosrendező vette volna át, ahová a meghosszabbított M1-es metróvonal járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval, míg az állomási és kocsitároló vágányok területét beépítették volna a kormányzati negyed, illetve magán ingatlanbefektetők épületeivel. A tervek fő célja a belvárosi vasúti terület hasznosítása lett volna, közlekedésszervezési szempontból átgondolatlan és költséges elemeket tartalmazott. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt, azonban egyes vasúti területeken bontások történtek a tervezett ingatlanfejlesztések érdekében: körülbelül 2005-ben bontották el a Lehel tér felőli raktárakat azok iparvágányaival, helyükön fizető parkoló létesült. 2006-ban – már közvetlenül a Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti (egykori 18.–22.) vágányokat és épületeket. Azóta ez a romos terület parlagon hever, a pályaudvar kapacitása ugyanakkor csökkent.
A 2000-es évek óta azonban felértékelődött az elővárosi vasúti közlekedés szerepe, amelynek kulcsfontosságú tényezője a belvárosi, jó kapcsolatokkal rendelkező Nyugati pályaudvar. Így a felszámolása helyett a megtartása, fejlesztése várható, bár a tervek megvalósítása folyamatos csúszást szenved. A pályaudvar műszakilag elavult, egyaránt szükséges a csarnok műemléki felújítása, valamint a vágányhálózat és a biztosítóberendezés átépítése, a vágányelrendezés módosítása a kapacitásnövelés érdekében.
2020-ban az épületegyüttes felújításáról született döntés. Ennek első eleme a tetőszerkezet lett.[8]
FelújításSzerkesztés
A pályaudvar részleges felújítása az Európai Uniós forrásokból 2020. május 8-án kezdődött és a közlekedést komolyabb mértékben korlátozó része 2021 augusztus végén fejeződött be. A munka nagyjából hét hónapig tartott. A műemléki rekonstrukció során megszépült az 1990-ben megnyílt McDonald’s étterem és a vágánycsarnok teteje a csatlakozó üvegszerkezetekkel, a homlokzati hat kisebb toronytető, valamint részben átépült a csapadékvíz-elvezető rendszer és megújult az üveg függönyfal a csarnok mindkét végén. A felújítás alatt forgalomból kizárásra került a 10-13-as számú vágány csarnokon belüli szakasza. A külső vágányokhoz költözött a jegypénztár és a vonatok is innen érkeztek és indultak. A munkák teljes befejezését és a díszes pénztárcsarnok felújításának elkészülését 2022 nyarára ígérik.[9] A munkákat a Magyar Építő Zrt. végzi, akik a Puskás Aréna illetve Liget Budapest projektekben is dolgoztak.[10][11]
Műszaki jellemzőkSzerkesztés
- Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a Váci út felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
- Csarnok hossza: 146 m
- Középcsarnok szélessége: 42 m
- Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
- Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-7. vágányokon), fényjelzőkkel.
ForgalomSzerkesztés
A 2010-es években évente 18 millió utas fordult meg átlagosan a pályaudvar területén, naponta pedig mintegy 480 vonatot kezelt a pályaudvar. A 2020-as koronavírus-járvány miatt a járvány miatt 80-90 százalékkal csökkent az utasok száma a korábbi időszakhoz képest.[12]
Megközelítés budapesti tömegközlekedésselSzerkesztés
GalériaSzerkesztés
Emléktábla a Pest-Vác vonal 150. évfordulójára
A Nyugati tér 2003-ban
Budapest első, 1874-ben épült gyalogos aluljárója a Nyugati pályaudvar tárolóvágányai alatt, a Bajza és Bulcsú utca között. (A 188 méter hosszú alagút felújítása 2022-ben készült el.)[14]
BalesetekSzerkesztés
1962. október 4-én egy tíz kocsiból álló, fékpróba nélkül tolatott szerelvény 14 óra 21 perckor áttörte a vágánybakot, és túlfutott a síneken, áttörte a bejárati üvegfalat, majd a mögötte lévő tartóoszlopot, ezután a lépcsőn és a járdán keresztül a Lenin körútra (a mai Teréz körútra) gurult. Végül az összetört üvegfaltól 14 méterre állt meg. A balesetben egy fő sérült meg.
2009. január 21-én reggel szintén áttörte a vágánybakot egy Szobról érkező vonat, de még a csarnokban megállt. Ebben a balesetben öten sérültek meg könnyebben, a legsúlyosabb sérülés orrcsonttörés volt.[15]
ÉrdekességekSzerkesztés
A pályaudvar épülete alapján mintázták meg a Half-Life 2 videójátékben szereplő City 17 város pályaudvarát, mely a játék nyitópályája.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Égtájak és pályaudvarok Archiválva 2007. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben elérve: 2008-04-24
- ↑ Az egykori Pesti indóház a lebontása előtt a MÁV Üzletvezetőség épületeként funkcionált - Ilyen is volt Budapest
- ↑ Tarján Tamás - 1877. október 28. A Nyugati pályaudvar megnyitása (RubicOnline. Kalendárium, 2011.10.28.)
- ↑ A Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása - Lajta Károly, Sigray Tibor (UVATERV, 1979) - (Lechner Tudásközpont)
- ↑ Kolozsi Ádám - Bűnös ház, bárcák, életek: 40 éve robbantották fel a Westendet (index.hu, 2018.02.22.)
- ↑ A későbbi buszmegálló területe a Nyugati téren - Lajta Károly, Sigray Tibor (UVATERV, 1978) - (Lechner Tudásközpont)
- ↑ Nyugati: Kész a tető, megújul a belső világítás is - Indóház online, 2021.02.14.
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Emeletes motorvonat köszöntötte a Nyugati pályaudvar megújult csarnokát - mavcsoport.hu, 2021.08.31.
- ↑ Jandó Zoltán: Végre nekiállnak a botrányos állapotú Nyugati pályaudvar felújításának. g7.hu, 2020. május 4. [2020. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Pénteken elkezdik felújítani a Nyugati pályaudvart. index.hu, 2020. május 5. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Reggel Budapest felé, délután Vác felé
- ↑ Vincze Miklós - Közel százötven éve küzd már az elmúlással a főváros első aluljárója (24.hu, 2020.12.14.)
- ↑ Túlszaladt a vonat a Nyugati pályaudvaron (Blikk, 2009. január 21.)
ForrásokSzerkesztés
- Gergely József: 100 éves a Nyugati pályaudvar 1877–1977, MSZMP MÁV Nyugati pályaudvari Bizottsága, Budapest, 1977
- Dercsényi Balázs: Budapest – Nyugati pályaudvar, TKM Egyesület, Budapest, 1996, ISBN 963-554-103-1 (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára-sorozat 420.)
- Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-13-1581-9
- Thorday József: A Nyugati pályaudvar – Vasútmenti turizmus, Magánkiadás, h. n., 1987
- Budapest-Nyugati [5510033] szolgálati hely adatai. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.