Nyugati pályaudvar
A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett a VI. kerületben. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.[1]
Nyugati pályaudvar | |
![]() | |
A Nyugati pályaudvar homlokzata | |
![]() | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1062 Budapest, Teréz körút 55 |
Cím | Teréz körút 55. |
Állomáskód | PV |
UIC állomáskód | 5510033 |
Nemzetközi állomáskód | 5500728 |
Megnyitás | 1877. október 28. |
Építész(ek) | Gustave Eiffel |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 105 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 17 |
Peronszélek száma | 9 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak és járatok | |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások |
![]() ![]() ![]() |
Vonatnemek | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek | Nyugati pályaudvar |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati pályaudvar témájú médiaállományokat. |
FunkciójaSzerkesztés
A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.
TörténeteSzerkesztés
A mai épület helyén eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.
Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal.
Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A közhiedelemmel ellentétben azonban maga a híres építész, Eiffel nem tekinthető a pályaudvar tervezőjének. Pusztán a francia mérnök építészirodájában dolgozó Seyrig Theofil volt az, aki a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezetét tervezte. Később valószínűleg a magyar nemzeti büszkeség volt az, amely az Eiffel-iroda munkatársának, Theofil-nak mérnöki művét az iroda világhírű vezetőjére terjesztette ki, mint alkotóra. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. Az új pályaudvar 1877. október 28-án[2] nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.
1977–1979 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1981-ben érte el az M3-as metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A pályaudvar felújítása teljesen csak 1988-ra fejeződött be. A metró építésével egy időben került perontető az 1-6 és 11-12-es számú vágányok peronjai fölé. A 11 és a 12-es vágányok közötti kivételével a többit 1999-ben a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház és tetőkert pedig befedte a korábbi tetők vágányait. 1998-ban újult meg a Nagykörút felüli homlokzat.
2005 körül tervek születtek a Kormányzati Negyed megépítésére, amely a Nyugati pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét Rákosrendező vette volna át, ahová a meghosszabbított M1-es metróvonal járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval, míg az állomási és kocsitároló vágányok területét beépítették volna a kormányzati negyed, illetve magán ingatlanbefektetők épületeivel. A tervek fő célja a belvárosi vasúti terület hasznosítása lett volna, közlekedésszervezési szempontból átgondolatlan és költséges elemeket tartalmazott. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt, azonban egyes vasúti területeken bontások történtek a tervezett ingatlanfejlesztések érdekében: körülbelül 2005-ben bontották el a Lehel tér felőli raktárakat azok iparvágányaival, helyükön fizető parkoló létesült. 2006-ban – már közvetlenül a Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti (18.–22.) vágányokat és épületeket. Azóta egyik területen sem épült semmi.
A 2000-es évek folyamán azonban felértékelődött az elővárosi vasúti közlekedés szerepe, amelynek kulcsfontosságú tényezője a belvárosi, jó kapcsolatokkal rendelkező Nyugati pályaudvar. Így a pályaudvar felszámolása helyett megtartása, fejlesztése várható, bár a tervek megvalósítása folyamatos csúszást szenved. A pályaudvar műszakilag elavult, egyaránt szükséges a csarnok műemléki felújítása, valamint a vágányhálózat és a biztosítóberendezés átépítése, a vágányelrendezés módosítása a kapacitásnövelés érdekében.
2020-ban az épületegyüttes felújításáról született döntés. Ennek első eleme a tetőszerkezet lesz.[3]
FelújításSzerkesztés
A pályaudvar részleges felújítása Európai Uniós forrásokból 2020. május 8-án kezdődik. A munka előreláthatólag hét hónapig fog tartani. A műemléki rekonstrukció során megszépül a pénztárcsarnok, a McDonald’s étterem és a vágánycsarnok teteje a csatlakozó üvegszerkezetekkel, a homlokzati hat kisebb toronytető, valamint részben átépítik a csapadékvíz-elvezető rendszert, és megújul az üveg függönyfal a csarnok mindkét végén. A felújítás alatt forgalomból kizárásra kerül a csarnoki 10-13-as számú vágány. A külső vágányokhoz költözik a jegypénztár és a vonatok is innen érkeznek és indulnak. A munkákat a Magyar Építők cégcsoport végzi, akik a Puskás Aréna illetve Liget Budapest projektekben is dolgoztak.[4][5]
Műszaki jellemzőkSzerkesztés
- Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a Váci út felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
- Csarnok hossza: 146 m
- Középcsarnok szélessége: 42 m
- Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
- Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-7. vágányokon), fényjelzőkkel.
ForgalomSzerkesztés
A 2010-es években évente 18 millió utas fordult meg átlagosan a pályaudvar területén, naponta pedig mintegy 480 vonatot kezelt a pályaudvar. A 2020-as koronavírus-járvány miatt a járvány miatt 80-90 százalékkal csökkent az utasok száma a korábbi időszakhoz képest.[6]
BelföldiSzerkesztés
- IC – Intercity járatok
Vonat | Útvonal | |
---|---|---|
608 - HAJDÚ IC | Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya-Kispest – Ferihegy – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Hajúszoboszló – Debrecen – Nyíregyháza | 270 km 2ó 58p |
612 - SZABOLCS IC | ||
614 - NYÍRSÉG IC | ||
618 - CÍVIS IC | ||
624 - UNG IC | Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya-Kispest – Ferihegy – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Hajúszoboszló – Debrecen – Nyíregyháza – Kisvárda – Záhony | 336 km 3ó 58p |
626 - BEREG-KRASZNA IC | ||
628 - DÉLIBÁB IC | ||
1626 - RÉTKÖZ IC | ||
650 - HOLLÓ IC | Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya-Kispest – Ferihegy – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Hajúszoboszló – Debrecen – Nyíregyháza – Tokaj – Szerencs – Miskolc-Tiszai – Füzesabony – Budapest-Keleti | 540 km 6ó 7p |
652 - PÁVA IC | ||
654 - RIGÓ IC | ||
656 - KÓCSAG IC | ||
658 - VÉRCSE IC | ||
700 - KÁRÁSZ IC | Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya-Kispest – Ferihegy – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szatymaz – Szeged | 191 km
2ó 22p |
702 - TISZAVIRÁG IC | ||
704 - ARANYHOMOK IC | ||
706 - PAPRIKA IC | ||
708 - FESZTY IC | ||
712 - HÍRÖS IC | ||
714 - KODÁLY IC | ||
716 - DANKÓ PISTA IC | ||
718 - BUGAC IC | ||
722 - TORONTÁL IC | ||
724 - MÓRA IC | ||
726 - KISKUN IC | ||
732 - NAPFÉNY IC | ||
734 - TÖMÖRKÉNY IC | ||
736 - MAROS IC |
Megközelítés budapesti tömegközlekedésselSzerkesztés
GalériaSzerkesztés
Emléktábla a Pest-Vác vonal 150. évfordulójára
A Nyugati tér 2003-ban
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Égtájak és pályaudvarok Archiválva 2007. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben elérve: 2008-04-24
- ↑ Tarján Tamás: 1877. október 28. A Nyugati pályaudvar megnyitása. - RubicOnline. Kalendárium, 2011. okt. 28.
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Jandó Zoltán: Végre nekiállnak a botrányos állapotú Nyugati pályaudvar felújításának. g7.hu, 2020. május 4. [2020. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Pénteken elkezdik felújítani a Nyugati pályaudvart. index.hu, 2020. május 5. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Reggel Budapest felé, délután Vác felé
ForrásokSzerkesztés
- Gergely József: 100 éves a Nyugati pályaudvar 1877–1977, MSZMP MÁV Nyugati pályaudvari Bizottsága, Budapest, 1977
- Dercsényi Balázs: Budapest – Nyugati pályaudvar, TKM Egyesület, Budapest, 1996, ISBN 963-554-103-1 (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára-sorozat 420.)
- Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-13-1581-9
- Thorday József: A Nyugati pályaudvar – Vasútmenti turizmus, Magánkiadás, h. n., 1987
- Budapest-Nyugati [5510033] szolgálati hely adatai. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.