Kecskemét alsó vasútállomás

vasútállomás

Kecskemét alsó vasútállomás egy Bács-Kiskun megyei vasútállomás, Kecskemét településen, melyet a MÁV üzemeltet.

Kecskemét alsó vasútállomás
Ország Magyarország
Hely Kecskemét
Állomáskód CE
UIC állomáskód 5516535
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak és járatok
Szolgáltatások
Vonatnemek személyvonat
Elhelyezkedése
Kecskemét alsó vasútállomás (Bács-Kiskun megye)
Kecskemét alsó vasútállomás
Kecskemét alsó vasútállomás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 19° 41′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 19° 41′ 32″

TörténeteSzerkesztés

A vasútállomás már a Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz 1905-ös megnyitása előtt üzemelt, a harmadik katonai felmérés 1894-es térképein már kiépített rendezőpályaudvarként szerepel. A vasútállomás végponti végére kötötték be 1895-ben a Fülöpszállás felé vezető vasútvonalat, majd 1905-ben a Lajosmizse-Kecskemét-vasútvonalat, így a rendezőpályaudvar elágazó vasútállomássá vált. Az 1950-es évek után az addig falusias környezetben fekvő állomás környezetében igen komoly iparfejlesztést hajtott végre a magyar állam. A gyárak mellé iparvágányok és vontatóvágányok kusza hálózatát is létrehozták Kecskemét déli térségében, ezeket Kecskemét alsó állomásról szolgálták ki. Az 1950-es években épült deltavágány Kecskemét alsó állomásról nem csak Kecskemét, de Szeged (140-es vasútvonal) és Lakitelek (145-ös vasútvonal) irányába is közvetlen kijárást tett lehetővé. A folyamatossá váló tolatások miatt az 5-ös és 54-es utak sorompós útátjáróit megszüntették, ma már mindkét főút felüljárón halad át az állomás fölött. 1974 végére elkészült a Kecskemét és Kecskemét-Alsó állomások között az 5-ös főút Kiskunfélegyházai úti felüljárója. 1982-ben készült el Kecskemét alsó állomás fölött a mai 541-es főút Halasi úti felüljárója.[1] 1985 és 1987 között zajlott a jelentős, elsősorban teherforgalmi célokat szolgáló bővítése. A vágányokat meghosszabbították és két burkolt rakodót építettek, illetve 1987-ben létesült a Külső Szegedi út vonalában álló vasbeton gyalogos felüljáró is.[2] 1990 után a környékbeli gyárak sorban bezártak, a kiterjedt iparvágány-hálózatot pedig jelentős mértékben visszabontották. 2007-ben a Gyurcsány-kormány leállíttatta a személyszállítást a Kecskemét–Fülöpszállás-vasútvonalon, 2009-ben pedig Lajosmizse felé is, így az állomás személyforgalmi szerepe fél évre megszűnt. 2010-ben a személyforgalom számára újból megnyitották, azonban régi jelentőségét nem nyerte vissza. A 2010-es évekre már csak egy iparvágány bonyolított rendszeres vasúti forgalmat, a nyilvános rakodót havi rendszerességgel használták. A 140-es és 145-ös vasútvonal felé vezető deltavágány jelentőségét veszítette, kizárólag üzemi célokra használják. A 2010-es évek közepére az állomás környékén a gettósodás folyamata igen előrehaladott, a környék utcái igen rossz szociális és műszaki állapotban voltak. Ez az állomásra látképére is rányomta bélyegét, 2010 után több feladatát vesztett üzemi épületet is el kellett bontani az állomáson a permanens rongálás és fosztogatás miatt.

VasútvonalakSzerkesztés

Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

Kapcsolódó állomásokSzerkesztés

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

Megközelítése tömegközlekedésselSzerkesztés

ForgalomSzerkesztés

Járat Útvonal Gyakoriság
 S210  LajosmizseLajosmizse alsóKlábertelepFelsőméntelekMéntelekAlsóméntelek (– Nagynyír)HetényegyházaÚrihegyMiklóstelepKecskemét-MáriavárosKecskemét alsóKecskemét Napi 2 pár
 S210  HetényegyházaÚrihegyMiklóstelepKecskemét-MáriavárosKecskemét alsóKecskemét Munkanapokon 9 pár

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. „Átadták a kecskeméti felüljárót”, Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus 12., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  2. Gémes Gbor. „Befejezés előtt a kecskeméti Alsó-pályaudvar rekonstrukciója”, Petőfi Népe, 1987. május 4., 5. oldal (magyar nyelvű)