Főmenü megnyitása

Cegléd–Szeged-vasútvonal

vasútvonal

A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. Jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.

Cegléd–Szeged-
vasútvonal
Szeged állomás
Szeged állomás
A Cegléd–Szeged-vasútvonal útvonala
Vonal: 140
Hossz: 118 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség: 120 (100) km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Cegléd
BSicon ABZgl+l.svg 100a
BSicon HST.svg 3 Ceglédi szállások
BSicon BHF.svg 11 Nyársapát
BSicon BHF.svg 18 Nagykőrös
BSicon STR+GRZq.svg Pest megye / Bács-Kiskun megye
BSicon eHST.svg 24 Fekete
BSicon BHF.svg 27 Katonatelep
BSicon BHF.svg 33 Kecskemét
BSicon ABZgr+r.svg 142, 152
BSicon ABZgl.svg 146
BSicon eHST.svg 36 Parasztfőiskola[1]
BSicon eHST.svg 40 Kiskunfélegyházi út[2]
BSicon ABZgr.svg 40 Iparvágány a Mercedes gyár felé
BSicon BHF.svg 45 Városföld
BSicon HST.svg 49 Kunszállás
BSicon SKRZ-Au.svg 542-es főút
BSicon ABZg+l.svg 145
BSicon BHF.svg 58 Kiskunfélegyháza
BSicon ABZglr.svg 155 / 147
BSicon SKRZ-Au.svg 542-es főút
BSicon HST.svg 64 Selymes
BSicon BHF.svg 68 Petőfiszállás
BSicon HST.svg 72 Petőfiszállási tanyák
BSicon STR+GRZq.svg Bács-Kiskun megye / Csongrád megye
BSicon BHF.svg 78 Csengele
BSicon HST.svg 81 Kisteleki szőlők
BSicon BHF.svg 87 Kistelek
BSicon HST.svg 91 Kapitányság
BSicon BHF.svg 93 Balástya[3]
BSicon HST.svg 96 Őszeszék
BSicon HST.svg 99 Vilmaszállás
BSicon BHF.svg 102 Szatymaz
BSicon HST.svg 103 Jánosszállás
BSicon SKRZ-Au.svg M43 autópálya
BSicon eHST.svg 108 Szegedi halastó
BSicon BHF.svg 110 Kiskundorozsma
BSicon ABZg+lr.svg 136 / 135
BSicon DST.svg 116 Szeged-Rendező
BSicon KBHFxe.svg 118 Szeged
BSicon exhKRZWae.svg felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
BSicon KBHFxa.svg Újszeged[4]
BSicon STR.svg 121

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[5] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.

A pályaSzerkesztés

A pálya nagyrészt egyvágányú, de Városföld és Kiskunfélegyháza között, mely a leghosszabb állomásköz, kétvágányú szakasz is található.[6] A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.

2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében UIC 60 rendszerű felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon. 2011. áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") az egykori Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[7]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Cegléd Kiskunfélegyháza 58 120
Kiskunfélegyháza Szeged 60 100

A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[8]

ForgalomSzerkesztés

SzemélyforgalomSzerkesztés

A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított Intercityk, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is lehetett.

A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest-Szeged viszonylatban egyesített InterCity+gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[9][10] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt.

Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „hibrid-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43-mal jártak, de most már Bzmot és MÁV 6341 sorozat fordul elő ezekben a személyvonatokban.

TeherforgalomSzerkesztés

Korábban a vonal teherforgalmának zömét a szegedi gyárak (pl. DÉLÉP-házgyár, ruhagyár) adták, ám a szegedi ipar rendszerváltozás utáni leépülésével a vonal jelentősége nagyot csökkent. A rendszerváltás után nyílt meg a kiskundorozsmai Ro-La terminál, amely a vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentett, ennek működése 2012-ben szűnt meg. A vonalon rendszeresek az Algyő körüli létesítmények számára szénhidrogén-szállítást végző tehervonatok. A 2000-es évek közepe óta a Dél-Alföld nagy közlekedési fejlesztései fejlesztéseihez ezen a vasútvonalon szállították az építőanyagot, így például közúti építőanyagot az M5-ös, M43-as és 47-es utak építéséhez, illetve vasútépítési anyagokat a szegedi villamoshálózat felújításához. A vonal északi része számára további forgalmat jelent a 2012-től kezdve egyre jobban kiépülő, napi több vonatot fogadó/indító kecskeméti autógyár.

A dorozsmai vasúti balesetSzerkesztés

A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 4-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.[11]
  • Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
  • A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[12]

KépekSzerkesztés

Állomások galériájaSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
  2. Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
  3. Régi nevén Szeged-felsőtanya.
  4. Újszeged állomás
  5. Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
  6. A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni
  7. Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  8. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  9. Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu
  10. Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu
  11. A békeszerződés egy részlete[halott link]
  12. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)