Panelház
A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb. Magassága átlagosan 20-30 méter. Jellemzően a lakótelepek többemeletes lakótömbjeit építették ezzel a technológiával, de épültek ilyen módon szállodák és irodaházak is. A volt Keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de számos egyéb országban is próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde. (A téglaépítésű, öntött falas, csúsztatott- és alagútzsalus építésmódok nem tartoznak ebbe a kategóriába.)
TörténeteSzerkesztés
SzovjetunióSzerkesztés
A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult az első nagy panelház-építési hullám. Ezeket az általában öt emeletes, lift nélküli panelházakat a népnyelv „hruscsovka”-ként emlegette és gyakran vicc tárgyává tette, mint a padló és a mennyezet keresztezésére tett legsikeresebb micsurini kísérletet, mivel a lakások belmagassága mindössze 230 cm volt. Ezeket a hatvanas évek eleji épületterveket elfogadhatatlan életminőségük miatt nem exportálták a kommunista országokba.[forrás?]
Brezsnyev pártfőtitkársága idején indult meg a „brezsnyevkának” becézett panelházak építése, amelyeket lifttel és 265–270 cm belmagasságú, a korábbinál nagyobb alapterületű lakásokkal alakítottak ki. Ezeket a terveket és házgyári technológiákat exportálták is, Magyarországon ennek egyik tipikus példája az angyalföldi lakótelepek.[forrás?]
CsehszlovákiaSzerkesztés
Csehszlovákiában – hasonlóan a keleti blokk többi országához – két fő tényező miatt döntöttek a panelházak építése mellett. Egyrészt a háború utáni gyors urbanizáció miatt sok, és lehetőleg gyorsan elkészülő lakásra volt szükség, másrészt a tervezők úgy vélték, hogy az épületek tulajdonságaikból adódóan elősegítik a természetes kollektivizálódást, ami a rendszer egyik alapját képezte. 1959 és 1995 között 1,17 millió panellakás épült fel csak Csehországban, ma ezekben él az ország lakosságának harmada, közel 3,5 millió ember. A sokszor monumentálisra sikeredett épületek jelentős részben meghatározzák a csehországi és szlovákiai városok képét (pl. Pozsony, Kassa). Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe Pozsonyligetfaluban épült fel, ennek lakossága meghaladja a százezret. Az arányok tekintetében a csehországi Most (Brüx) bányászváros a legkülönlegesebb, a lakosság 80%-a panelházakban lakik.[forrás?]
MagyarországSzerkesztés
Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban.[1] Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el.[2] Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, 1-3 lépcsőházas, zömmel faltömbös blokkelemekből összeállított pont- és szalagházak elemei.[3] [4] (Elsőként Győrben és a fővárosi Lágymányosi lakótelepen, később többek között a József Attila lakótelepen is.[5]) Bennük a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra.[6] [7]
Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek) és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező komolyabb lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyekben már a modernebb, nagyobb teherbírású, nagypaneles lapokat gyártották.[8] Praktikus okokból a kiegészítő szerkezetek (például: erkélyek és loggiák, liftaknák, gépészeti aknák, a tetőperemekre az attikák, önálló térelemben a mellékhelyiségek) mellett a lakások konyhabútorai és beépített szekrényei is a házgyárakban készültek.[9] A kellő létszámú szakemberbrigádok optimálisan összehangolt együttműködésének eredményeként, alapozással és fogadószinttel együtt egy 30 lakásos épületet átlagosan nagyjából 4 hónap alatt el lehetett készíteni. Az ekkor épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése,[10] mivel a tömegtermelés és a szűkös határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. (A beköltözés után észlelt hibákat gyakran a lakók javíttatták ki maszek kisiparosok munkájának igénybevételével.) Az évtized szürke panelházai között üdítő kivételt jelentett a paksi Újváros (az atomerőmű lakótelepe) a „tulipános házaival”, ami különlegessége miatt viták tárgya lett az építészek és a politikai vezetés körében.[11] Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyer, Újpest, Újpalota). A legtöbb lakást, szám szerint 93905 darabot 1976-ban adták át.[12] (A házgyárak egyik nyersanyagigényét biztosító dunai ipari kavicskitermelés is ebben az évben tetőzött.[13]) A nagypaneles épülettömbök eleinte nem csupán a később továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem nyugati (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerinti típustervek alapján is.[14] (A szovjet technológia a fővárosban Kelenföldön 1965-ben, a dán a zuglói Füredi utcai lakótelepen 1967-ben debütált.[15]) Budapesten a négy házgyár termelése nem bizonyult minden esetben elegendőnek, emiatt vidéki városok (Győr, Veszprém, Szeged, Kecskemét) gyárainak elemeiből is épültek lakótelepek.[16]
A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A Kádár-korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés minősége is jelentősen javult. Több lett a tágasabb, háromszobás lakás, illetve jobban odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is. Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította kinézetüket (pl. káposztásmegyeri lakótelep).
A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték.
A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel,[17] amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).[18][19]
1971 és 2009 között létezett a szociálpolitikai támogatási rendszer (ismertebb nevén a "Szocpol"), amely a gyerek(ek)et vállaló családok önálló lakhatáshoz jutását segítette vissza nem térítendő támogatás formájában. (1986-ig célzottan csak lakótelepi panellakásokra lehetett igényelni. 1994-től megszüntetéséig megemelték az összegét.)[20]
Magyarország legnagyobb, paneltechnológiával épült lakótelepeiSzerkesztés
Az alábbi táblázat Magyarország legkiterjedtebb, legnagyobb népességű paneles lakótelepeit sorolja fel.[21]
Városrész | Település | Lakás | Népesség | Épült |
---|---|---|---|---|
Újpesti lakótelep | Budapest | 16 840 | 36 000 | 1969–1986 |
Újpalota | Budapest | 15 886 | 33 000 | 1968–1977 |
Megyer | Pécs | 34 065 | 1960-1970 | |
Kertváros | Pécs | 15 856 | 35 000 | 1960–1970 |
Óbuda-Városközpont | Budapest | 13 736 | 29 000 | 1968–1975 |
Békásmegyeri lakótelep | Budapest | 13 394 | 28 000 | 1971–1983 |
Füredi utcai lakótelep | Budapest | 12 547 | 26 000 | 1967–1978 |
Avas-déli lakótelep | Miskolc | 11 498 | 28 000 | 1973–1985 |
Kispest-Városközpont | Budapest | 11 464 | 24 000 | 1977–1986 |
Széchenyiváros lakótelep | Kecskemét | 8673 | 21 000 | 1968–1985 |
Uránváros | Pécs | 9651 | 25 000 | 1956–1974 |
Kelenföld-Városközpont | Budapest | 9494 | 20 000 | 1965–1983 |
Tatabánya-Újváros | Tatabánya | 8862 | 19 000 | 1950–1975 |
József Attila lakótelep | Budapest | 8440 | 17 000 | 1957–1981 |
Volt magyarországi házgyárakSzerkesztés
Magyarország házgyárainak listája:[22]
Hely | Működtető | Termelés kezdete | Technológiai berendezés | Kibocsátóképesség (lakás/év) |
---|---|---|---|---|
Budapesti Házépítő Kombinát 1. (Szentendrei út)[23] | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1964.[24] | szovjet | 1800-2300-3300 |
Budapesti Házépítő Kombinát 2. (Ferencváros) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1968 | dán (Larsen-Nielsen)[25] | 1700-2500 |
Budapesti Házépítő Kombinát 3. (Dunakeszi házgyár) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1969 | szovjet és hazai | 3600-4200 |
Budapesti Házépítő Kombinát 4. (Budafok) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1974 | szovjet és hazai | 2800-3000 |
Győri Házépítő Kombinát | Győr megyei Állami Építőipari Vállalat (GYÁÉV) | 1968 | szovjet, keletnémet és hazai | 3000-3500 |
Egri Házépítő Kombinát | Heves megyei Állami Építőipari Vállalat[26] | 1976 | szovjet és hazai | 3100-3500 |
Miskolci Házépítő Kombinát | Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat | 1970 | szovjet és hazai | 3600-4200 |
Debreceni Házépítő Kombinát | Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat (HÁÉV)[27] | 1971 | szovjet és hazai | 2500-3500 |
Szegedi Házépítő Kombinát | Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat (DÉLÉP) | 1971[28] | szovjet és hazai | 2500-3000 |
Veszprémi Házépítő Kombinát | Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) | 1975 | szovjet és hazai | 2500 |
Kecskeméti Házépítő Kombinát | Bács megyei Állami Építőipari Vállalat | 1976 | szovjet és hazai | 2500 |
Volt magyarországi panelüzemekSzerkesztés
Hely | Működtető | Termelés kezdete | Technológiai berendezés | Kibocsátóképesség (lakás/év) |
---|---|---|---|---|
Dunaújváros | Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) | 1962 | hazai | 1200 |
Pécs | Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat | 1963 | hazai | 1300 |
Szekszárd | Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat | 1972 | hazai | 600 |
Kaposvár | Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat | 1973 | hazai | 450 |
Békéscsaba | Békés megyei Állami Építőipari Vállalat | 1970 | hazai | 400 |
Szolnok | Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat | 1969 | hazai | 400 |
ÉrdekességekSzerkesztés
Az ország legnagyobb panelelemekből épült lakóháza Budapesten, Óbudán, a Flórián tér nyugati szélén áll. Az 1970-ben épült, 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas szalagház 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek.[29] [30]
A legkisebb panelház Újszegeden, a Dorottya utcában található. A 32-nm alapterületű, földszintes épület 1974-ben készült. [31] [32]
GalériaSzerkesztés
Az óbudai Duna-part a Margit-sziget felől
Békásmegyer Duna felőli oldala
Békásmegyer észak felől, a Kálvária dombról (Háttérben a Hármashatár-hegy és az Észak-Budai fűtőmű kéménye)
Gazdagrét ősszel
Újpesti lakótelep (K 30 jelű kövér tömbök[34])
Dán technológia alapján épült lakóházak egyike az újpesti Szellemtelepen (Larsen-Nielsen típusú pontház[34])
Vizafogó (2. ütem)
Kf-10 jelű szalagházak Vizafogón[35]
Ky szalagházak a Kárpát utcai (Újlipótvárosi) lakótelepen
A Szigony utcai lakótelep Tömő utcai tornyai a Józsefvárosban
Újpalotai életkép
Kövér és sovány K 30 tömbök a Havanna-lakótelepen
Budaörsi lakótelep
A frissen felépült Marcalváros Győrben egy archiv felvételen
Adyváros Győrben (előtérben a 11-es vasútvonal)
A Jutasi úti lakótelep ("Haszkovó") Veszprémben
Egy körforgalom és élelmiszer áruház a Bánhidai lakótelepen, Tatabányán
A Toldi lakótelep egyik épülete Kaposváron
A Lencsési lakótelep Békéscsabán
Felújított ötemeletes Újrókuson, Szegeden
Felújítás alatt álló tömb Kazincbarcikan
A Gorkij lakótelep Salgótarjánban
Miskolc - Diósgyőr
A Ligetújfalui lakótelep Pozsonyban
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=3VoHsnhvBVE
- ↑ Tóth Anita Eszter: Ha felépül végre a házunk.... [2008. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
- ↑ https://docplayer.hu/10302179-Magasepitestan-i-iparositott-epitesmodok-ii.html
- ↑ https://moderngyor.com/2014/03/06/kozep-es-nagyblokkos-epuletek
- ↑ https://11.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/190330/igy-kezdodott-lagymanyos
- ↑ Malosz :: Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
- ↑ https://replankutatas.blog.hu/2015/03/25/paneltortenelem_magyarorszagon
- ↑ https://kreativlakas.com/epitesi-ismeretek/panelos-epitesi-rendszerek-jellemzoik/
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=FIDprpAv9sw
- ↑ A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban - Földrajzi Értesítő. [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
- ↑ A. Király András: LTP. (Építészfórum)
- ↑ http://mernokvagyok.hu/blog/2020/02/07/panel-es-lakotelep-osszetartozo-fogalmak/
- ↑ https://dunaiszigetek.blogspot.com/2017/08/22-millio-kobmeter.html
- ↑ Csepel-észak és Békásmegyer-kelet lakótelepek rehabilitációs stratégiájának előtanulmánya[halott link]
- ↑ https://ujbuda.hu/ujbuda/otveneves-az-elso-hazgyari-elemekbol-epult-panel
- ↑ https://bpxv.blog.hu/2013/07/22/karolyi_sandor_uti_lakotelep_ifjugarda_uti_lakotelep_rakospalota
- ↑ Panelépületek felújításának ökológiai lehetőségei[halott link]
- ↑ Panelpiac - túl a mélyponton?
- ↑ Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és középtávú lakásprogramja. [2007. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 17.)
- ↑ https://www.ingatlantajolo.hu/blog/szocpolrol-altalaban-2627.html
- ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945–1990. Budapest: Műszaki. 1998. ISBN 963-16-1467-0
- ↑ A hazai házgyárak és panelüzemek működésének kezdése és kapacitásadataik. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 20.)
- ↑ http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/871-ek_mathedora_2015%20(2).pdf
- ↑ https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/11/64-millio-kobmeter.html
- ↑ https://hvg.hu/gazdasag/200546HVGFriss155
- ↑ http://egrisztorik.hu/ennyi-evuk-van-hatra-az-egri-panellakoknak/
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=Y_9equFh6V0
- ↑ http://geography.hu/mfk2001/cikkek/TothKKeseru.pdf
- ↑ https://index.hu/tudomany/2009/12/15/felujitottak_magyarorszag_legnagyobb_lakohazat/
- ↑ http://hg.hu/cikkek/varos/9418-az-orszag-legnagyobb-lakohazaban-jartunk
- ↑ https://index.hu/belfold/2019/08/28/a_vilag_legkisebb_panelhazanak_titka/
- ↑ https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/a-vilag-legkisebb-panelhaza-szegeden-all-es-elado-fotok-4488369
- ↑ https://www.instagram.com/p/ByhZjnuhPLo/
- ↑ a b c http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/952-_150612_ujpest_ta.pdf
- ↑ https://www.instagram.com/p/B2BkzEiBXtm/
- ↑ https://www.instagram.com/p/BgwCbBVDwpk/
További információkSzerkesztés
- Panel lakások alaprajzának gyűjteménye
- Panel lakás.lap.hu - Linkgyűjtemény
- Paneldosszié, 1. rész – Paneltörténelem
- Paneldosszié, 2. rész – Panelszámtan
- Dénes Tímea: Házgyári panelos épületek felújítása BME Építőmérnöki kar Magasépítési Tanszék
- Panellakás - lakótelep - blog
- Lakótelep blog
- A dán panelek legendája A későmodern építészet Magyarországon blogon
- Panel és lakótelep: összetartozó fogalmak?