Panelház
.jpg)
A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb. Jellemzően a lakótelepek többemeletes lakótömbjeit építették ezzel a technológiával, de épültek ilyen módon szállodák és irodaházak is. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de számos országban próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde.
Tartalomjegyzék
TörténeteSzerkesztés
SzovjetunióSzerkesztés
A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult az első nagy panelház-építési hullám. Ezeket az általában öt emeletes, lift nélküli panelházakat a népnyelv „hruscsovka”-ként emlegette és gyakran vicc tárgyává tette, mint a padló és a mennyezet keresztezésére tett legsikeresebb micsurini kísérletet, mivel a lakások belmagassága mindössze 230 cm volt. Ezeket a hatvanas évek eleji épületterveket elfogadhatatlan életminőségük miatt nem exportálták a kommunista országokba.[forrás?]
Brezsnyev pártfőtitkársága idején indult meg a „brezsnyevkának” becézett panelházak építése, amelyeket lifttel és 265-270 cm belmagasságú, a korábbinál nagyobb alapterületű lakásokkal alakítottak ki. Ezeket a terveket és házgyári technológiákat exportálták is, Magyarországon ennek egyik tipikus példája az angyalföldi lakótelepek.[forrás?]
CsehszlovákiaSzerkesztés
Csehszlovákiában – hasonlóan a keleti blokk többi országához – két fő tényező miatt döntöttek a panelházak építése mellett. Egyrészt a háború utáni gyors urbanizáció miatt sok, és lehetőleg gyorsan elkészülő lakásra volt szükség, másrészt a tervezők úgy vélték, hogy az épületek tulajdonságaikból adódóan elősegítik a természetes kollektivizálódást, ami a rendszer egyik alapját képezte. 1959 és 1995 között 1,17 millió panellakás épült fel csak Csehországban, ma ezekben él az ország lakosságának harmada, közel 3,5 millió ember. A sokszor monumentálisra sikeredett épületek jelentős részben meghatározzák a csehországi és szlovákiai városok képét (pl. Pozsony, Kassa). Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe Pozsonyligetfaluban épült fel, ennek lakossága meghaladja a százezret. Az arányok tekintetében a csehországi Most (Brüx) bányászváros a legkülönlegesebb, a lakosság 80%-a panelházakban lakik.[forrás?]
MagyarországSzerkesztés
Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban. Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett, és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el.[1] Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, három lépcsőházas paneltömbök elemei (például József Attila lakótelep). Ezek a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra.[2]
Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek), és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyek már modernebb, nagypaneles elemeket gyártottak. Praktikus okokból sok esetben a lakások konyhabútorai, beépített szekrényei is a házgyárban készültek. Az ekkor épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése,[3] mivel a tömegtermelés és a határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. Az évtized szürke panelházai között üdítő kivételt jelentett a paksi Újváros (az atomerőmű lakótelepe) a „tulipános házaival”, ami különlegessége miatt viták tárgya lett az építészek és a politikai vezetés körében.[4] Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyer, Újpest, Újpalota). A nagypaneles épülettömbök már nem csak szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem nyugati (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerint is (például Füredi utcai lakótelep).[5]
A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A Kádár-korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés minősége is jelentősen javult. Több lett a háromszobás lakás, illetve odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is. Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította kinézetüket (pl. káposztásmegyeri lakótelep).
A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték.
A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel,[6] amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).[7][8]
Magyarország legnagyobb, paneltechnológiával épült lakótelepeiSzerkesztés
Az alábbi táblázat Magyarország legkiterjedtebb, legnagyobb népességű paneles lakótelepeit sorolja fel.[9]
| Városrész | Település | Lakás | Népesség | Épült |
|---|---|---|---|---|
| Újpesti lakótelep | Budapest | 16 840 | 36 000 | 1969–1986 |
| Újpalota | Budapest | 15 886 | 33 000 | 1968–1977 |
| Megyer | Pécs | 34 065 | 1960-1970 | |
| Kertváros | Pécs | 15 856 | 35 000 | 1960–1970 |
| Óbuda-Városközpont | Budapest | 13 736 | 29 000 | 1968–1975 |
| Békásmegyeri lakótelep | Budapest | 13 394 | 28 000 | 1971–1983 |
| Füredi utcai lakótelep | Budapest | 12 547 | 26 000 | 1967–1978 |
| Avas-déli lakótelep | Miskolc | 11 498 | 28 000 | 1973–1985 |
| Kispest-Városközpont | Budapest | 11 464 | 24 000 | 1977–1986 |
| Széchenyiváros lakótelep | Kecskemét | 8673 | 21 000 | 1968–1985 |
| Uránváros | Pécs | 9651 | 25 000 | 1956–1974 |
| Kelenföld-Városközpont | Budapest | 9494 | 20 000 | 1966–1983 |
| Tatabánya-Újváros | Tatabánya | 8862 | 19 000 | 1950–1975 |
| József Attila lakótelep | Budapest | 8440 | 17 000 | 1957–1981 |
Volt magyarországi házgyárakSzerkesztés
Magyarország házgyárainak listája:[10]
| Hely | Működtető | Termelés kezdete | Technológiai berendezés | Kibocsátóképesség (lakás/év) |
|---|---|---|---|---|
| Budapest 1. (Szentendrei út) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1965 | szovjet | 1800-2300-3300 |
| Budapest 2. (Ferencváros) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1968 | dán (Larsen-Nielsen) | 1700-2500 |
| Budapest 3. (Dunakeszi házgyár) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1969 | szovjet és hazai | 3600-4200 |
| Budapest 4. (Budafok) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1974 | szovjet és hazai | 2800-3000 |
| Győr | Győr megyei Állami Építőipari Vállalat | 1968 | szovjet, keletnémet és hazai | 3000-3500 |
| Miskolc | Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat | 1970 | szovjet és hazai | 3600-4200 |
| Debrecen | Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat | 1971 | szovjet és hazai | 2500-3500 |
| Szeged | Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat | 1972 | szovjet és hazai | 2500-3000 |
| Veszprém | Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat | 1975 | szovjet és hazai | 2500 |
| Kecskemét | Bács megyei Állami Építőipari Vállalat | 1976 | szovjet és hazai | 2500 |
Volt magyarországi panelüzemekSzerkesztés
| Hely | Működtető | Termelés kezdete | Technológiai berendezés | Kibocsátóképesség (lakás/év) |
|---|---|---|---|---|
| Dunaújváros | Beton- és Vasbetonipari Művek | 1962 | hazai | 1200 |
| Pécs | Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat | 1963 | hazai | 1300 |
| Szekszárd | Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat | 1972 | hazai | 600 |
| Kaposvár | Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat | 1973 | hazai | 450 |
| Békéscsaba | Békés megyei Állami Építőipari Vállalat | 1970 | hazai | 400 |
| Szolnok | Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat | 1969 | hazai | 400 |
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Tóth Anita Eszter: Ha felépül végre a házunk.... [2008. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
- ↑ Malosz :: Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
- ↑ A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban - Földrajzi Értesítő
- ↑ A. Király András: LTP. (Építészfórum)
- ↑ Csepel-észak és Békásmegyer-kelet lakótelepek rehabilitációs stratégiájának előtanulmánya[halott link]
- ↑ Panelépületek felújításának ökológiai lehetőségei[halott link]
- ↑ Panelpiac - túl a mélyponton?
- ↑ Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és középtávú lakásprogramja. [2007. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 17.)
- ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945–1990. Budapest: Műszaki. 1998. ISBN 963-16-1467-0
- ↑ A hazai házgyárak és panelüzemek működésének kezdése és kapacitásadataik. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 20.)
További információkSzerkesztés
- Panel lakások alaprajzának gyűjteménye
- Panel lakás.lap.hu - Linkgyűjtemény
- Paneldosszié, 1. rész – Paneltörténelem
- Paneldosszié, 2. rész – Panelszámtan
- Dénes Tímea: Házgyári panelos épületek felújítása BME Építőmérnöki kar Magasépítési Tanszék
- Panellakás - lakótelep - blog
- Lakótelep blog
- A dán panelek legendája A későmodern építészet Magyarországon blogon
- A Kádár-rendszer drága és rossz minőségű válasza – Origo, 2016. július 16.