Panelház

A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb. Jellemzően a lakótelepek többemeletes lakótömbjeit építették ezzel a technológiával, de épültek ilyen módon szállodák és irodaházak is. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de számos országban próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde.

TörténeteSzerkesztés

SzovjetunióSzerkesztés

A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult az első nagy panelház-építési hullám. Ezeket az általában öt emeletes, lift nélküli panelházakat a népnyelv „hruscsovka”-ként emlegette és gyakran vicc tárgyává tette, mint a padló és a mennyezet keresztezésére tett legsikeresebb micsurini kísérletet, mivel a lakások belmagassága mindössze 230 cm volt. Ezeket a hatvanas évek eleji épületterveket elfogadhatatlan életminőségük miatt nem exportálták a kommunista országokba.^[forrás?]

Brezsnyev pártfőtitkársága idején indult meg a „brezsnyevkának” becézett panelházak építése, amelyeket lifttel és 265-270 cm belmagasságú, a korábbinál nagyobb alapterületű lakásokkal alakítottak ki. Ezeket a terveket és házgyári technológiákat exportálták is, Magyarországon ennek egyik tipikus példája az angyalföldi lakótelepek.^[forrás?]

CsehszlovákiaSzerkesztés

Csehszlovákiában – hasonlóan a keleti blokk többi országához – két fő tényező miatt döntöttek a panelházak építése mellett. Egyrészt a háború utáni gyors urbanizáció miatt sok, és lehetőleg gyorsan elkészülő lakásra volt szükség, másrészt a tervezők úgy vélték, hogy az épületek tulajdonságaikból adódóan elősegítik a természetes kollektivizálódást, ami a rendszer egyik alapját képezte. 1959 és 1995 között 1,17 millió panellakás épült fel csak Csehországban, ma ezekben él az ország lakosságának harmada, közel 3,5 millió ember. A sokszor monumentálisra sikeredett épületek jelentős részben meghatározzák a csehországi és szlovákiai városok képét (pl. Pozsony, Kassa). Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe Pozsonyligetfaluban épült fel, ennek lakossága meghaladja a százezret. Az arányok tekintetében a csehországi Most (Brüx) bányászváros a legkülönlegesebb, a lakosság 80%-a panelházakban lakik.^[forrás?]

MagyarországSzerkesztés

Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban. Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett, és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el.^[1] Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, három lépcsőházas paneltömbök elemei (például József Attila lakótelep). Ezek a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra.^[2]

Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek), és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyek már modernebb, nagypaneles elemeket gyártottak. Praktikus okokból sok esetben a lakások konyhabútorai, beépített szekrényei is a házgyárban készültek. Az ekkor épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése,^[3] mivel a tömegtermelés és a határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. Az évtized szürke panelházai között üdítő kivételt jelentett a paksi Újváros (az atomerőmű lakótelepe) a „tulipános házaival”, ami különlegessége miatt viták tárgya lett az építészek és a politikai vezetés körében.^[4] Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyer, Újpest, Újpalota). A nagypaneles épülettömbök már nem csak szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem nyugati (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerint is (például Füredi utcai lakótelep).^[5]

A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A Kádár-korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés minősége is jelentősen javult. Több lett a háromszobás lakás, illetve odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is. Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította kinézetüket (pl. káposztásmegyeri lakótelep).

A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték.

A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel,^[6] amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).^[7]^[8]

Magyarország legnagyobb, paneltechnológiával épült lakótelepeiSzerkesztés

Lásd még: Budapest lakótelepeinek listája

Az alábbi táblázat Magyarország legkiterjedtebb, legnagyobb népességű paneles lakótelepeit sorolja fel.^[9]

Városrész	Település	Lakás	Népesség	Épült
Újpesti lakótelep	Budapest	16 840	36 000	1969–1986
Újpalota	Budapest	15 886	33 000	1968–1977
Megyer	Pécs		34 065	1960-1970
Kertváros	Pécs	15 856	35 000	1960–1970
Óbuda-Városközpont	Budapest	13 736	29 000	1968–1975
Békásmegyeri lakótelep	Budapest	13 394	28 000	1971–1983
Füredi utcai lakótelep	Budapest	12 547	26 000	1967–1978
Avas-déli lakótelep	Miskolc	11 498	28 000	1973–1985
Kispest-Városközpont	Budapest	11 464	24 000	1977–1986
Széchenyiváros lakótelep	Kecskemét	8673	21 000	1968–1985
Uránváros	Pécs	9651	25 000	1956–1974
Kelenföld-Városközpont	Budapest	9494	20 000	1966–1983
Tatabánya-Újváros	Tatabánya	8862	19 000	1950–1975
József Attila lakótelep	Budapest	8440	17 000	1957–1981

Volt magyarországi házgyárakSzerkesztés

Magyarország házgyárainak listája:^[10]

Hely	Működtető	Termelés kezdete	Technológiai berendezés	Kibocsátóképesség (lakás/év)
Budapest 1. (Szentendrei út)	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1965	szovjet	1800-2300-3300
Budapest 2. (Ferencváros)	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1968	dán (Larsen-Nielsen)	1700-2500
Budapest 3. (Dunakeszi házgyár)	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1969	szovjet és hazai	3600-4200
Budapest 4. (Budafok)	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1974	szovjet és hazai	2800-3000
Győr	Győr megyei Állami Építőipari Vállalat	1968	szovjet, keletnémet és hazai	3000-3500
Miskolc	Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat	1970	szovjet és hazai	3600-4200
Debrecen	Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat	1971	szovjet és hazai	2500-3500
Szeged	Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat	1972	szovjet és hazai	2500-3000
Veszprém	Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat	1975	szovjet és hazai	2500
Kecskemét	Bács megyei Állami Építőipari Vállalat	1976	szovjet és hazai	2500

Volt magyarországi panelüzemekSzerkesztés

Hely	Működtető	Termelés kezdete	Technológiai berendezés	Kibocsátóképesség (lakás/év)
Dunaújváros	Beton- és Vasbetonipari Művek	1962	hazai	1200
Pécs	Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat	1963	hazai	1300
Szekszárd	Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat	1972	hazai	600
Kaposvár	Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat	1973	hazai	450
Békéscsaba	Békés megyei Állami Építőipari Vállalat	1970	hazai	400
Szolnok	Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat	1969	hazai	400