Káposztásmegyer

Budapest városrésze a IV. kerületben

Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze a IV. kerület északi részén. Népessége 2011-ben 23 178 fő volt.[2]

Káposztásmegyer
Káposztásmegyer Békásmegyer felől nézve 2005-ben
Káposztásmegyer Békásmegyer felől nézve 2005-ben
Közigazgatás
Település Budapest IV. kerülete
Kerület Budapest IV. kerülete
Alapítás ideje18. század
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja Újpest város része
Népesség
Teljes népesség23 178 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Káposztásmegyer (Budapest IV. kerülete)
Káposztásmegyer
Káposztásmegyer
Pozíció Budapest IV. kerülete térképén
é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztásmegyer témájú médiaállományokat.

A városrészt az 1982 és 1990 között házgyári előregyártott vasbeton elemekből („panelekből”) épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.

A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő arra utal, hogy maga a lakótelep két külön részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz. (A telep északi széle gyakorlatilag Dunakeszivel határos.)

Fekvése, földrajza szerkesztés

Az 51,7 hektáros Farkaserdőt leszámítva alig maradt a városrésznek természetes zöldfelülete.[3][4] A Szilas-patakba ömlő, a lakótelepet nyugatról elkerülő Mogyoródi-patak és a Mogyoródi-patakba torkolló Csömöri-patak mesterséges mederben éri el a Dunát a Váci út és az M0 körgyűrű Megyeri hídi csomópontjánál. A felszíni vízfolyások szabályozása és a forgalmas sztrádák kiépülése következtében jelentősen lecsökkent a Duna hajdani balparti mellékágából megmaradt Kis láp-tó és a Dunakeszi-tőzegtavak vízfelülete.[5] Káposztásmegyer II-n a Mogyoródi- és a Csömöri-patak felhagyott medre helyén a hangulatos Homoktövis park és az Unka játszótér várja a pihenni és kikapcsolódni vágyó helyieket.

Története szerkesztés

Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult[6]

A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot a homokos talajon a XVIII. századig termesztett káposztaültetvényekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék.[7] Káposztásmegyer és egyben Újpest első úri villáját (klasszicista stílusú nemesi kúriáját) 1842-ben építtette fel Szekrényessy József (1811–1877), ki gr. Károlyi István rokonaként és Széchenyi István bizalmasaként vetette meg lábát a területen. A „kis Széchenyi”-nek nevezett ügyvéd, író sokat tett Újpest fejlesztéséért. Ő karolta fel az újpesti kikötő ügyét, gyakorta villásreggelin fogadva barátját és munkatársát Clark Ádámot, de az újpesti kórház ügyében tartott népszavazás is az ő nevéhez köthető. Villája a reformkori Pest előkelőinek és hírességeinek vált gyűlhelyévé, így gyakorta megfordult házánál Vörösmarty Mihály, Irinyi József, Vahot Imre, Garay János, Dobsa Lajos, de a dzsentri és arisztokrata világ majd valamennyi szereplője. Angolparkkal övezett birtoka az újpesti kikötő mögötti területen, a mai Károlyi István Városközpont elnevezésü lakópark helyén, a későbbi Wolfner bőrgyár mellett terült el. Itt töltötte gyermekéveit fia, Szekrényessy Kálmán (1846–1923) az első magyar úszó, első sportlapalapító, író, katonatiszt és repülőgépkonstruktőr.[8]

A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók álltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 19121944 között.[9] A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893–1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a Szentendrei-sziget déli végén 13 km hosszúságban húzódnak.

A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen. Az első ütem kivitelezése a Hajló utca tömbjeivel 1982-ben indult meg. Az első lakók 1984-ben költözhettek be. Az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.[10]

Intézmények szerkesztés

 
A Farkaserdő utca mentén a Nádasdy Kálmán utca sarok felől nézve

Oktatási, nevelési intézmények szerkesztés

Bölcsődék szerkesztés

  • Homoktövis Bölcsőde
  • Hajló Bölcsőde
  • Lakkozó Bölcsőde

Óvodák szerkesztés

  • Bőrfestő Óvoda
  • Homoktövis Óvoda
  • Karinthy Frigyes Óvoda
  • Lakkozó Óvoda
  • Karinthy Frigyes Óvoda Óceán Tagóvoda
  • Park Óvoda

Általános iskolák szerkesztés

  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium[11]
  • Homoktövis Általános Iskola
  • Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  • Újpesti Szűcs Sándor Általános Iskola

Középiskolák szerkesztés

  • Újpesti Babits Mihály Gimnázium
  • Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium
  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium

Kulturális intézmények szerkesztés

  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IV/3 Fiókkönyvtára /Babits Mihály Könyvtár/
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ
  • Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont
  • Megyeri Klub
  • Lóverseny Téri Közösségi Ház
 
Káposztásmegyeri Szentháromság-plébánia

Hitélet szerkesztés

Sportolási intézmények szerkesztés

  • Jégpalota Budapest
  • Halassy Olivér Városi Uszoda
  • Káposztásmegyeri Sport és Szabadidő Klub

Közlekedés szerkesztés

Közúti közlekedés szerkesztés

Közúton Újpest, Rákospalota és Dunakeszi felől közelíthető meg.
A főváros közigazgatási határán 2008-ban elkészült az M0 körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd.

Közösségi közlekedés szerkesztés

Autóbusz szerkesztés

 
Az Aquaworld fürdő- és hotelkomplexum
  • 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Keleti pályaudvar M
  • 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 122E: Újpest-Városkapu M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 126: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Dunakeszi, Auchan áruház
  • 126A: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 230: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Aquaworld
  • 296: Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér
  • 296A: Újpalota, Szentmihályi út – Káposztásmegyer, Szilas-patak

Éjszakai autóbusz szerkesztés

  • 914: Dél-pesti autóbuszgarázs – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak

Villamos szerkesztés

  • 14: Lehel tér M – Káposztásmegyer, Megyeri út

Vonat szerkesztés

A terület a MÁV 70-es számú (Budapest, Nyugati pályaudvarVácSzob) vasútvonala mellett található; de csak a 14-es villamosra való átszállással közelíthető meg a Rákospalota-Újpest vasútállomásról. (Ez a leggyorsabb módja a Belvárosba jutásnak.)

Metró szerkesztés

Régóta tervezik az M3-as metró meghosszabbítását Káposztásmegyerre.

Fontosabb közterületek szerkesztés

  • Homoktövis Természetvédelmi Terület
  • Külső Szilágyi út
  • Megyeri út
  • Óceánárok utca
  • Farkas-erdő
  • Szilas-patak

Jegyzetek szerkesztés

  1. a KSH Helységnévtára, 2020
  2. Budapest IV. kerületének adatai a KSH helységnévtárában
  3. Jász Annamária - Erdő a panelrengetegben / az újpesti Farkas-erdő, a futók és a kutyások paradicsoma (We Love Budapest, 2020.06.24.)
  4. Gánóczy Anita, Kriska György - Virtuális séták Újpesten és környékén / A káposztásmegyeri Farkas-erdő
  5. Dunakeszi tőzegláp' - Dunai Szigetek blog, 2010.03.14.
  6. Archivált másolat. [2008. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 21.)
  7. Palotás Dávid - Farkas-erdő, a mókusok földje / Újpest is tartogat meglepetéseket (pestbuda.hu, 2022.03.27.)
  8. A birtok történetét részletesen: lásd: Szekrényessy Attila–Katona Csaba: Egy soproni úrileány naplója, Győr, 2007. ISBN 978-963-06-2395-7
  9. Révai nagy lexikona XI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1914.
  10. Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  11. Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium (Hozzáférés: 2015. október 18.)

További információk szerkesztés