Rákospalota-Újpest vasútállomás

vasútállomás Budapest XV. kerületében

Rákospalota-Újpest vasútállomás egy budapesti vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet.

Rákospalota-Újpest vasútállomás
Cím
Ország Magyarország
Hely 1151 Budapest, XV. kerület,[1] Szilágyi utca 9.
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • II. teherszállítási kategória
Állomáskód PA
UIC állomáskód 5510140
IBNR állomáskód 5501120
Megnyitás 1846. július 15.
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatok
Elhelyezkedése
Rákospalota-Újpest vasútállomás (Budapest)
Rákospalota-Újpest vasútállomás
Rákospalota-Újpest vasútállomás
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákospalota-Újpest vasútállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A vasútállomás az 1846. július 15-én megnyílt első magyar vasútvonal (Budapest–Szob-vasútvonal) első Budapesten kívüli állomása volt. Az akkori állomásépület a maihoz képest Vác irányában feljebb épült fel Palota néven. A vasútállomás átadásától kezdődően az új közlekedési lehetőség jelentős hatást gyakorolt Rákospalota község életére. Évekig jelentős kirándulóhellyé vált a község, a Park (ma: Szilágyi) utcában több vendéglő is működött, az ún. Nyaralótelep pedig a Pestről kiköltöző polgárság beépítései nyomán alakult villanegyeddé (a mai Sződliget utca és környéke). Az ide érkező napi négy vonat elevenebb ütemű életet jelentett Rákospalotán.[2]

 
Az állomás épülete

A ma ismert állomásépület 1881-re készült el.[3] 1894-ben nevét az egyre terjeszkedő Újpestre való tekintettel Palota-Újpestre változtatták.[4] 1896-ban az újpesti Árpád út és a rákospalotai Fő út között egy egyvágányos villamos-felüljárót építettek, hogy az Újpest és Palota közötti villamosforgalom akadálymentesen haladhasson át a vasútvonal fölött (az aluljáró fémszerkezetű volt, de faburkolatú, ezért sokan fahídként emlékeznek rá).[5] A villamos-felüljáró – mely közel száz évig „zárta” a vasútállomást annak Nyugati pályaudvar felé eső végén – mellett egy sorompós vasúti átjáró működött a közúti és gyalogosforgalom számára. Az állomás neve még 1905-ben is Palota-Újpest, majd csak 1907-ben olvasható először a ma is használatos Rákospalota-Újpest elnevezés.[6]

1911. szeptember 3-án nyílt meg a Vác–Budapest–Gödöllő villamosított helyiérdekű vasút, melynek egyik végpontja (a nevében szereplő Budapesttel ellentétben) Rákospalotán volt. A vonal magánvasút lévén nem csatlakozhatott a MÁV sínjeihez, ezért a mai Kovácsi Kálmán térnél egy vasúti felüljárón hidalták át a váci vonalat. A felüljáró a második világháború végéig állt, akkor felrobbantották és nem építették újra. A vasútállomás tehát 1911-től a MÁV és a Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút nevű vasúttársaságok szerelvényeit is fogadta[7] (ennek egy része ma a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal, másik része az 1970-ben megszüntetett Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal). 1944-ben nem csak a helyiérdekű vasút felüljáróját, de a villamosét is felrobbantották a németek, míg a szovjet csapatok a villamosított vasútvonal oszlopait és vezetékeit döntötték ki, így a veresegyházi vonal villamosítása a világháború végén megszűnt. A váci és veresegyházi vonalak (újra)villamosítására az 1970-es évekig várni kellett. A világháborút követően újjáépített villamos-felüljárót 1971-ben bontották le, mert az újravillamosításhoz szükséges űrszelvényt nem tudták biztosítani a vasút számára.[8] A Szob–Párkány vasútvonal – és ezzel Rákospalota-Újpest vasútállomás – újravillamosítását 1971. december 22-én adták át.[9] A régi kiváltására 1974. november 6-án[10] adták át az Árpád úti felüljárót, amely azóta az Árpád út és a Hubay Jenő tér között köti össze Újpestet Rákospalotával. Ekkor a vasútállomás déli végén (a Fő út – akkor: Dózsa György út) vonalában húzódó közúti átjárót lezárták és a mai napig csak gyalogos forgalom zajlik ott. 2019-ben a 3. a 4. és az 5. vágányon végzett felépítménycserét követően a 3. és a 4. átmenő fővágány visszakapta a 80 km/h engedélyezett sebességet és lebontották a Szilágyi utca felőli oldalon álló romos raktárépületet.[11] A bejárati és a kijárati váltókörzetben maradt a 60 km/h lassújel.

Vasútvonalak szerkesztés

Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

Kapcsolódó állomások szerkesztés

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel szerkesztés

Forgalom szerkesztés

Járat Útvonal Gyakoriság
 S70  Budapest-NyugatiRákosrendezőIstvántelekRákospalota-ÚjpestDunakeszi alsóDunakesziDunakeszi-GyártelepAlsógödGödFelsőgödSződ-SződligetVác-AlsóvárosVác (– VerőceKismarosNagymaros-VisegrádNagymarosZebegénySzob alsóSzob) Félóránként, hétvégén éjszaka óránként
 G70  Budapest-NyugatiRákosrendezőRákospalota-ÚjpestDunakesziDunakeszi-GyártelepFelsőgödVác-AlsóvárosVácVerőceKismarosNagymaros-VisegrádNagymarosZebegénySzob alsóSzob Munkanapokon csúcsidőben óránként, szombaton reggel 3 Budapest felé és hétvégén napi 2 pár
 S71  Budapest-NyugatiRákosrendezőIstvántelekRákospalota-ÚjpestRákospalota-KertvárosAlagimajorFótFótújfaluFótfürdőCsomádIvacsVeresegyházErdőkertesVicziántelepŐrbottyánRudnaykertVáchartyánCsörögMáriaudvarVác-AlsóvárosVác Óránként
 G71  Budapest-NyugatiRákospalota-ÚjpestFótFótújfaluIvacsVeresegyházErdőkertesVicziántelepŐrbottyánRudnaykertVáchartyánVácrátótCsörögMáriaudvarVác-AlsóvárosVác Csúcsidőben óránként[12]
Jégmadár expresszvonat SzobSzob alsóZebegényNagymarosNagymaros-VisegrádKismarosVerőceVácVác-AlsóvárosFelsőgödDunakeszi-GyártelepRákospalota-ÚjpestKőbánya felsőBudapest-KelenföldVelenceSzékesfehérvárBalatonaligaSzabadisóstóSzabadifürdőSiófokBalatonszéplak felsőBalatonszéplak alsóZamárdi felsőZamárdiSzántódBalatonföldvárBalatonszemesBalatonlelleBalatonboglárFonyódligetFonyód Nyáron napi 1 pár

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. MÁV-Start vasútállomás-adatbázisa. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
  2. Nádas József: Történelmi arckép. Budapest: N. J. Pro Homine. 1999. 173. o.  
  3. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Rákospalota-Újpest vasútállomás és környékének története. XV. kerületi blog (2012. augusztus 31.)
  4. Első említés: (cím nélkül) . Vasuti és Közlekedési Közlöny, XXV. évf. 148. sz. (1894. december 12.) 1133. o.
  5. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró. XV. kerületi blog (2014. november 6.)
  6. (cím nélkül) . Vasuti és Közlekedési Közlöny, XXXVIII. évf. 90. sz. (1907. augusztus 7.) 690. o.
  7. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Rákospalota másik HÉV-vonala: a Veresegyház-váci villamosvasút. XV. kerületi blog (2016. március 17.)
  8. Rossmann Frigyes: Árpád úti felüljáró (brosúra az építkezésről). Budapest: Fővárosi Mélyépítési tervező Vállalat. 1974. 2. o.  
  9. Kapalyag Imre: Átadták a budapest-szobi villamosított vasútvonalat. Népszabadság, XXIX. évf. 302. sz. (1971. december 23.) 1. o.
  10. (cím nélkül) . Esti Hírlap, XVIII. évf. (1974. november 6.)
  11. Felújítják a Rákospalota-Újpest vasútállomás vágányait - ittlakunk.hu 2019.06.23.
  12. Reggel Budapest felé, délután Vác felé