Kelenföld vasútállomás
Kelenföld vasútállomás (korábban Újbuda, 2010 előtt és 2019 óta hivatalosan Budapest-Kelenföld) a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest négy legforgalmasabb vasútállomása közé tartozik. Budapest XI. kerületében található. A főváros helyi közösségi közlekedésébe egyrészt több villamos- és autóbuszjárat köti be, melyeknek megállói – sok esetben végállomásai – a vasútállomás keleti oldalán lévő Etele téren, illetve a nyugati oldalon lévő őrmezői intermodális csomópontban találhatók. Másrészt 2014. március 28-a óta a 4-es metró a budapesti metróhálózatba is közvetlenül bekapcsolja, a metróvonal egyik végállomása itt található. 1999-ben a Kosztolányi Dezső térről az Etele térre költözött a Volán autóbusz-állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki agglomerációba indulnak elővárosi, helyközi buszjáratok.
Kelenföld vasútállomás | |
![]() | |
A fővárosi védettséget kapott Budapest Kelenföld pályaudvar főépülete és környéke[1] | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1115 Budapest, Etele tér 5. |
Állomáskód | KL |
UIC állomáskód | 5501024 |
Nemzetközi állomáskód | 5500008 |
Megnyitás | 1861. április 1. |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Tulajdonos | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 110 m |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak és járatok | |
Szolgáltatások | |
Vonatnemek | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföld vasútállomás témájú médiaállományokat. |
A környék további rendezésére, illetve a vasútállomás korszerűsítésére a tervek elkészültek. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott.
TörténeteSzerkesztés
A 19. században, az egykor a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a jelenlegi Déli pályaudvar) 1861-ben nyílt meg. Buda állomás az akkor igen jelentős Buda-Kanizsa vonal végállomása volt. A vasút áthaladt az akkor még Újbudának nevezett mai Kelenföldön.
Kelenföld vasútállomás az Összekötő vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg[2] épült ki. Az állomásépület 1884-ben, historizáló stílusban épült.[3] Itt kapcsolódik a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. Kelenföld vasútállomás kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.
Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal,[4] terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette.[5]
(A Déli pályaudvar a második világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak tönkrementek. 1958-ban megépült a második vágány Kelenföldig. A hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel funkcionális bázisának Kelenföldre való áttelepítése, de ez sosem valósult meg. Végül 1962-ban nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, a munkákkal 1975 után készültek el.)[6]
1978-ban kezdődtek a nagyszabású átépítési munkálatok. A cél a kapacitásbővítés és a jellemző két irány forgalmának elkülönítése volt. 1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a három régi perontető, valamint a pusztaszabolcsi (40a) vonalat is ekkor villamosították. 1986-ban elkészült a pályaudvar első, szűkebb aluljárója, ami az Etele teret köti össze Őrmezővel. 1987-ben Székesfehérvárig is villamosították a vasúti pályát. (30a) A végponti elágazás nyomvonalának korrekcióját követően 1988-ra készült el az Egér út első szakasza a két közúti aluljáróval, az Olajbogyó utca és Péterhegyi út között.
A vasútállomás 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott.[forrás?] Ekkor lett a neve Budapest-Kelenföld helyett Kelenföld.
A 4-es metró építési munkálataival kapcsolatosan a személyforgalmat bonyolító vágányokat is kissé átszervezték, és régiek felújítása mellett új peronokat alakítottak ki. Az 1-2 vágányok peronja újonnan készült el, az állomásépülettől délre eltolva. A metró állomása fölött elhelyezett második, tágasabb és mélyebb aluljáró építése során – ideiglenes jelleggel – kialakítottak egy peront a korábbi C peron (14-15 vágányok) átmeneti pótlására, majd később a 8-as és 9-es vágányok megszüntetésével jött létre az új, 7-10 vágányok peronja. Az új peronokat csak az új aluljáróból lehet közvetlenül elérni, a régiből nem. Az új aluljáróban BKK ügyfélszolgálat, szolgáltatóegységek (pékség, pénzváltó), biciklitárolók és jegyárusító automaták (MÁV és BKK) kaptak helyet. Teljes mértékben akadálymentesített, a mozgólépcsős kapcsolat mellett minden személyforgalmi szint elérhető liftekkel is. Különböző pontjain jól látható vasúti és BKK utastájékoztató monitorokat helyeztek el.
2019 októberében az állomásépületet rossz állapota miatt bezárták, a jegypénztárak az aluljáróba költöztek.[7] A tervek szerint a felújítása után nem állomásként, hanem a Közlekedési Múzeum egyik egységeként nyitnák újra.[8]
Vasúti alagúton át a Déli pályaudvarraSzerkesztés
1861-ben Kelenföld vasútállomásról a Déli pályaudvarra bevezető, a Kis-Gellért-hegy alatt áthaladó, enyhén ívelt alagutat építettek. Hossza: 361 méter.[9] 1958 óta kétvágányú. Ezen szakasz különlegessége, hogy bal oldali közlekedés van érvényben. (Módja: a menetirány szerinti bal vágány a helyes-, a jobb oldali pedig a helytelen vágány.
Oka: a hely szűke miatt a Déli pályaudvar az alagút mellett végződő kihúzóvágánya rövid (a MÁV M44 sorozatú mozdonya és két személykocsi épphogy elfér rajta), ezért az ún. "teher" vágányokon való tolatáskor az alagútba kell kihúzni a kocsisort. A baljáratú közlekedésnek köszönhetően az alagút másik vágányának vonatközlekedését a tolatás nem akadályozza.
Az alagút belmagassága – mivel eredetileg nem villamos vontatásra tervezték – alacsony. A villamosításkor az alagút mélyítése mellett döntöttek, hogy elférjen a felsővezeték.
Az alagútban 40 km/h, az alagút déli nyílása és Kelenföld vasútállomás bejárati váltókörzete között 80 km/h az engedélyezett sebesség.
2015 januárjában az alagút déli bejáratánál kődarabok hullottak a sínekre, ezért a vonatközlekedésben fennakadások voltak. Később a támfal is megcsúszott, ezért korlátozták a vonatforgalmat, később le is állították. Egyes Százhalombatta, Martonvásár felé közlekedő vonatokat töröltek, a többi vonat csak Kelenföld vasútállomásig közlekedett, a Déli pályaudvart a tárolón lévő személykocsik kivételével kiürítették. A két állomás között vonatpótló autóbuszokat indítottak.[10][11] A forgalom áprilisban indulhatott újra .[12]
ForgalomSzerkesztés
Kelenföld vasútállomáson halad keresztül a Dunántúl felé a vasúti személy- és teherforgalom jelentős része. Az időközben végrehajtott bővítésekkel sem tudja zavartalanul ellátni a nagymértékben megnövekedett forgalmat.[forrás?] A MÁV 1-es, 30a és a 40a számú fővonalának nagy csomópontja. A 30-as vonal a Balaton és a Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít. Számos nemzetközi vonat is érinti.
A forgalma igen nagy, főleg nyáron, amikor félóránként indulnak vonatok a Déli pályaudvarról a Balaton felé. Télen is jelentős az áthaladó utasok és vonatok száma, hiszen az elővárosi járatokkal például Érdről, Martonvásárról, Százhalombattáról, Bicskéről naponta több ezren ingáznak a főváros és az otthonuk között.
A vasút ma már nem csak városok, de városrészek közötti helyi utazásra is szolgál. Kelenföldről például jóval egyszerűbb és olcsóbb is a város egyes részeit vonattal elérni a buszozás, a többszöri átszállás és jegyváltás helyett. A Déli pályaudvarra például 6 perc alatt, a Keleti pályaudvarra negyedóra alatt lehet innen vonattal eljutni, ez utóbbi nagyságrendileg azonos a 4-es metró menetidejével ugyanezen a szakaszon. 2005-ben alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV és Volánbusz járművein túl vasúttal kombinált tarifaközösséget hozott létre, ennek eredménye a Budapest bérlet. Mindez összhangban áll azzal az európai uniós gyakorlattal, amely támogatja a fővároson belüli helyi kötött pályás közlekedés fejlesztését.
Szintén áthaladnak Kelenföld vasútállomáson a győri, veszprémi, szombathelyi és zalaegerszegi vonatok. A nemzetközi gyorsok, EuroCityk és a belföldi, nemzetközi InterCityk többsége a Keleti pályaudvarról indul, és onnan jövet haladnak át Kelenföldön.
További nemzetközi vonatok tartanak innen Bécsbe, Grazba, Münchenbe, Zürichbe, Zágrábba és Ljubljanába.
NévváltozatokSzerkesztés
Az állomást a 2010. decemberi menetrendváltás után átnevezték Budapest-Kelenföldről Kelenföldre, majd 2019. december 16-tól újra Budapest-Kelenföld a neve. Még régebben az Újbuda nevet is viselte az állomás.
Az állomásépületSzerkesztés
Az állomásépület Budapest arculatának jellegzetes épülete, az Etele tér meghatározó pontja. Legutoljára 1984-ben végeztek rajta felújítási munkálatokat. Újabb felújítását megtervezték, de a kivitelezés elmaradt. Az emeleti lakásokat veszélyességük miatt kiürítették.
Az épületben a földszinten a pénztár, a váró, egy kis, élelmiszert árusító bolt és a resti, valamint egy posta üzemel. Az állomásépület vágányoldali kijáratai 1986 óta le vannak zárva az utasforgalom elől, mivel azóta a peronokat (az épületen kívül induló) aluljárón (a metró megnyitása óta két különbözőn is) keresztül lehet megközelíteni, melyek egyben összekötik az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. A helyi védettséget élvező utasforgalmi épület felújítása vagy átépítése régóta esedékes lenne, de a metróépítés az épület szerepének újragondolását is megkívánja, hiszen az utasforgalmi funkciók jelentős része (pl. jegyváltó automaták) átkerült az új aluljáróba.
TömegközlekedésSzerkesztés
AutóbuszSzerkesztés
Kelenföld vasútállomásnál van a végállomása a következő autóbuszoknak:
- 8E, 40, 40B, 40E, 87, 88, 88A, 101B, 101E, 103, 141, 172, 173, 187, 188, 188E, 250, 250B, 251, 251A, 272
- 689, 691, 710, 712, 715, 720, 722, 724, 725, 727, 731, 732, 734, 735, 736, 760, 762, 763, 764, 767, 770, 774, 775, 777, 778, 798, 799
Átmenő autóbuszok:
Éjszakai autóbuszSzerkesztés
VillamosSzerkesztés
MetróSzerkesztés
VonatSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Kelenföldi pályaudvar főépülete, muemlekem.hu
- ↑ az 1872 évi IX. törvénycikk alapján. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
- ↑ https://index.hu/urbanista/2017/06/16/kelenfoldi_palyaudvar_allomasepulet_romos_aggregator/
- ↑ Akkoriban még csak Győr állomás rendelkezett ilyennel.
- ↑ * A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 410 o.
- ↑ Farkas-Zentai Lili - Bejártuk a Déli pályaudvart (hypeandhyper.com)
- ↑ Bezárták a Kelenföldi pályaudvar épületét (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
- ↑ Dávid, Kovács: Megmenekül a kelenföldi vasútállomás épülete (magyar nyelven). index.hu, 2020. május 12. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
- ↑ [1] Archiválva 2020. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Balla László - Magyarország személyszállítási vasúti térképe (2011)
- ↑ Megcsúszott a támfal a Déli alagútjánál. iho.hu, 2015. január 25. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ Teljesen leállt a Déli az alagút miatt. iho.hu, 2015. január 31. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ Déli: restart!
ForrásokSzerkesztés
- Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961.)
- Corpus Juris Hungarici: 1881. évi XLVI. törvénycikk a budapest-pécsi I. rendű vasút kiépítéséről
- Corpus Juris Hungarici: 1872. évi IX. törvénycikk a budapesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában
- 67 kpt Budapest Pécsi Vasút térrajz 1883 okt 18. Groffiss Mihál hitelesítő mérnök
- Budapest-Kelenföld [5501024] szolgálati hely adatai. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.