Martonvásár
Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.[6]
Martonvásár | |||
A Brunszvik-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Martonvásári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Horváth Bálint (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2462 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5984 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 178,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 121[3] m | ||
Terület | 31,25 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″47.313961°N 18.788481°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″47.313961°N 18.788481°E | |||
Martonvásár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye északkeleti részén, a Mezőföld északi peremén helyezkedik el, a 7-es főút mellett, Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 30-30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.
Különálló településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely, mely Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépessége 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6 volt.[7]
Közlekedés
szerkesztésKözút
szerkesztésA város központját átszeli a 7-es főút, illetve a határában elhalad az M7-es autópálya is, így ezek tekinthetők Martonvásár legfontosabb közúti elérési útvonalainak. Délkelet felől, Ercsitől a 6204-es út húzódik idáig, Tordasra és Gyúróra pedig a 81 108-as számú mellékút indul innen.
A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbuszforgalom része. Sűrű az autóbusz-közlekedés Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.
Vasút
szerkesztésA város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.
Története
szerkesztésMartonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.
Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.
1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?]
A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.
A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Horváth Ottó (független)[8][9]
- 1994–1998: Horváth Ottó (független)[10]
- 1998–2002: Dr. Palánky Klára (független)[11]
- 2002–2006: Orbán András (független,[12] később Fidesz[13])
- 2006–2010: Kiss Gábor László (MSZP)[14][13]
- 2010–2014: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[15]
- 2014–2019: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[16]
- 2019–2024: Dr. Szabó Tibor (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[17]
- 2024– : Horváth Bálint (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 5603 | 5616 | 5672 | 5843 | 6106 | 5936 | 5984 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8,8% református, 2% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[19]
Híres személyek
szerkesztés- Itt hunyt el 1973-ban Krammer Jenő irodalomtörténész, egyetemi tanár, pedagógiai író, szociálpszichológus.
Nevezetességei
szerkesztés- Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
- Óvodamúzeum
- Beethoven Múzeum
- Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
- Római katolikus templom (1773, barokk)
- benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok
Testvérvárosai
szerkesztésKépgaléria
szerkesztés-
A Brunszvik-kastély felülnézetből
-
A Brunszvik-kastély főhomlokzata
-
A kastély középrizalitja a bejárattal
-
A Beethoven Múzeum a kastély délnyugati szárnyában
-
A Szent Anna-templom
-
Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
-
Az Óvodamúzeum bejárata
-
Főtere a hősi emlékművel
-
Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén
Rendezvények
szerkesztésA kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Martonvásár, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ [1]
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. július 29.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kizmus Lajos. „Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2.”.
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ a b Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás (magyar nyelven). Feol.hu, 2006. október 14. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ Martonvásár Helységnévtár
- ↑ Martonvásár Helységnévtár
- ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. december 29.) arch
További információk
szerkesztés- Martonvásár honlapja
- Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján
- Képek a Brunszvik kastélyról
- Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960
- Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 (István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
- Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975
- Mesterházi Tihamér: Martonvásár. Kastélypark; TKM, Bp., 1980 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Hornyák Mária: Martonvásár, Brunszvik-kastély és Beethoven Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár, 1993
- Hornyák Mária: "A Mindenem, a Boldogságom...". Ludwig van Beethoven és a martonvásári Brunszvik Jozefin grófnő szerelméről; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996 (Őrláng füzetek)
- Harcsa Tiborné: Óvodatörténeti Múzeum. Kiállítás-vezető; Óvodamúzeum, Martonvásár, 2000
- Hornyák Mária: Martonvásár; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Brunszvik Teréz és kortársai Martonvásárról; vál., szerk., jegyz., bev. Hornyák Mária; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2005 (Őrláng füzetek)
- Provoda József Jodes: Martonvásár labdarúgásának története a kezdetektől napjainkig; szerzői, Martonvásár, 2011
- Danka Dénes: Emlékek. A martonvásári világrekord őzbakról, elejtésének 50. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényekről, erdészekről, vadászokról; átdolg., bőv. kiad.; Meran Fülöp Vadászati és Muzeológiai Alapítvány, Csákberény, 2017