Tordas

magyarországi község Fejér vármegyében

Tordas község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.

Tordas
Sajnovics-kastély
Sajnovics-kastély
Tordas címere
Tordas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállás község
Polgármester Juhász Csaba (független)[1]
Jegyző Dr. Matota Kornél (körjegyző)
Irányítószám 2463
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség2305 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség124,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság147[3] m
Terület16,76 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVál-víz síkja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 18° 44′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 18° 44′ 51″
Tordas (Fejér vármegye)
Tordas
Tordas
Pozíció Fejér vármegye térképén
Tordas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Fejér vármegye keleti részén fekszik, a Szent László-patak mellett, területének északkeleti széle már a Pest vármegyei Tárnokkal határos. A környező nagyobb települések közül Martonvásár 3, Érd 17, Biatorbágy 18, Bicske 26, Csákvár 27, Budapest pedig kereken 30 kilométerre fekszik. A legközelebbi település a közúton csak innen megközelíthető, ezért zsáktelepülésnek tekinthető Gyúró, 2 kilométerre észak-északnyugati irányban.

Egyetlen jelentősebb külterületi településrésze Erdőmajor, mely Tordas centrumától 3 kilométerre fekszik északkeletre, a tárnoki határban. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Erdőmajor lakónépessége 16 főt tett ki, a lakások száma pedig 4 volt.[6] Egy víztorony és hajdani uradalmi épületek találhatóak itt.[7]

Megközelítése szerkesztés

Központján egyedül a Martonvásártól Gyúróig húzódó 81 108-as út vezet keresztül, amelyen az M7-es autópálya irányából is megközelíthető. Közigazgatási területén a sztráda át is halad – a tárnoki pihenőhely után egy rövid szakaszon, a falu belterületétől több kilométerre keletre –, de a község elérését lehetővé tévő autópálya-csomópont teljes egészében martonvásári területen helyezkedik el.

Története szerkesztés

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkori és római kori lelet is igazol.

Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) – Floriana (Csákvár) egykori római főutat.

A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.

1276-ban mint a „Nagy út” melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.

1328-ban Tardas néven említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.

A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.

A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.

A török uralom alatt elnéptelenedett település 1697-ben vált a Sajnovics család tulajdonává, akik 1713. március 6-án kötöttek betelepítési szerződést a telepeseket képviselő Varga Lőrinccel és Juhász Istvánnal, mely után megkezdődött Tordas újra népesítése.[8] A megállapodás értelmében, a felvidékről - főleg Nyitra, Turóc és Pozsony vármegyékből - érkezők kaptak engedélyt a letelepedésre. Sajnovics Mátyás a szerződés hetedik pontjában - majdnem hetven évvel megelőzve II. József türelmi rendeletét - vallási szabadságot biztosított a letelepedőknek. Szó szerint a következőket írta: "Vallásokon levő prédikátort szabadon tarthatnak maguknak, és tőlem a legkisebb háborgatása sem lészen". Ez indította a szinte egészében evangélikus felvidéki telepeseket, hogy kemény munkával felépítsék a falut és otthont teremtsenek maguknak. [9]

A telepesek felvidéki eredete több forrásból is igazolható, Tordason az anyakönyvezést és az egyházi adminisztrációt 1733-ban indította meg egyedüliként az evangélikus egyház, a dokumentumok nyelve a szlovák volt.[10][11] Habár egyaránt szlovák és magyar családnevek is előfordultak betelepülők között, ez arra enged következtetni, hogy a szlovák volt az istentisztelek és a falu életének elsődleges nyelve az adott korban. Ezen kívül a Tordason akkortájt előforduló és egészen a mai napig jelenlévő ritka családnevek párjai is megtalálhatóak a fentebb említett szlovákiai területeken napjainkban is.[11] Az ős-tordasi népesség felvidéki eredetét a modern genetika eszközeivel is igazolni lehet, egy több tordasi leszármazott részvételével készült magánkutatás eredményeként, a résztevőkről sikerült megállapítani, hogy DNS-ük nem a fejér megyei és magyarországi minták közé illeszkedik, hanem legközelebbi találatként a mai szlovákiai Nyitra, Trencsén, Zsolna régiókat hozta ki számukra, ami egybevág Szlovákia evangélikusok által lakott régióival.

A faluhoz tartozó földek a két világháború között már nem tudtak megélhetést biztosítani az egész lakosságnak. Ez az áldatlan helyzet ébresztette fel a szövetkezeti gondolatot, melynek vezetője Podhraczky János evangélikus esperes volt. Munkájának elismeréséül a Hangya Szövetkezet 1938-ban Tordast választotta ki arra, hogy dán mintára az ország első Hangya Szövetkezeti mintafaluja legyen. A Hangya szövetkezet építette a falu majdnem mindegyik, ma is működő, középületét, a kultúrházat, a vendéglőt, a Fajtakísérleti Állomást, az orvosi rendelőt, tornaterem épületét. Sajnos nagyszabású terveiket keresztülhúzta a II. világháború.[9]

1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.

A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.

Egyéb érdekességek szerkesztés

2011-ben itt mérték az ország legalacsonyabb éves csapadékösszegét. Ebben az évben mindössze 251 mm csapadék hullott a településen.[12]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Farkas János (független)[13]
  • 1994–1998: Farkas János (független)[14]
  • 1998–2002: Farkas János (független)[15]
  • 2002–2006: Farkas János (független)[16]
  • 2006–2010: Juhász Csaba (független)[17]
  • 2010–2014: Juhász Csaba (független)[18]
  • 2014–2019: Juhász Csaba (független)[19]
  • 2019-től: Juhász Csaba (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2064
2038
2083
2229
2290
2305
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1,5% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 9,6%, evangélikus 12,5%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (30,5% nem nyilatkozott).[20]

Források szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

 
A tordasi tó
 
A Western-falu főutcája
  • Katolikus templom
  • Evangélikus templom
  • Horgász-tó
  • Sajnovics-kastély
  • Tordas Rádió - FM 90.0 MHz - Magyarország első szabad falurádiója "fogható falutáblától falutábláig".
  • Copy Con (ragga zenész) készített egy számot a községről Tordas címmel
  • Tordasi Élményfalu (Western-falu, kalandpark, tó, tájház, csárda)

Híres emberek szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tordas, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  7. Tordas épített értékei (magyar nyelven) (HTML). Völgyvidék Közösség. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  8. FEOL - Most kiderül, mennyire ismeri Tordas történelmét! (magyar nyelven). FEOL - Most kiderül, mennyire ismeri Tordas történelmét!, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2023. augusztus 13.)
  9. a b Történetünk. www.tordas-ert.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 13.)
  10. Tordas-Gyúró | A reformációtól – napjainkig. www.szombathely-lutheran.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 14.)
  11. a b Familysearch.org, Tordas, Evangélikus Egyház, Anyakönyvek, 1733-1895. www.familysearch.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 13.)
  12. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  13. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  15. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  16. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  17. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  18. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  19. Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  20. Tordas Helységnévtár
  21. G. Merva Mária: A Csupor-gyűjtemény In: Múzeumi Hírlevél, 1994. júl-aug. (XV. évf. 7-8. sz.) 195-196. o.

Külső hivatkozások szerkesztés