Főmenü megnyitása

Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.

Fejér vármegye
Fejér vármegye címere
Fejér vármegye címere

Központ Székesfehérvár
Népesség
Népesség 209 440 (1880)
248 562 (1910)
296 013 (1941)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület4 129 (1 914)
3 989 (1 948)  km2
Térkép
Fejér vármegye térképe
Fejér vármegye térképe
Fejér vármegye domborzati térképe
Fejér vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Északi részén a Vértes, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

Északon Komárom, keleten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen Tolna, nyugaton pedig Veszprém vármegye határolta.

TörténelemSzerkesztés

Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.

A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.

 
Fejér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

LakosságSzerkesztés

1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

Járási beosztásSzerkesztés

A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.

18-19. század

A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük:

  1. Sármelléki járás
  2. Csákvári járás
  3. Bicskei járás
19. század közepe

A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott:

  1. Bodajki alsó járás
  2. Bodajki felső járás
  3. Csákvári járás
  4. Sárkereszturi járás
  5. Rácz-almási járás
  6. Vaáli járás
1880-as évektől

A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):

  1. Adonyi járás (Adony)
  2. Móri járás (Mór)
  3. Sárbogárdi járás (Sárbogárd)
  4. Székesfehérvári járás (Székesfehérvár)
  5. Váli járás (Vál), 1948-tól Bicskei járás (Bicske)

VárosSzerkesztés

Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.

További információkSzerkesztés