Wikipédia

Fejér vármegye

mai magyar vármegye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 10. 19 változtatás vár ellenőrzésre.
Nem tévesztendő össze a következővel: Fehér vármegye.

Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 18° 35′47.166667°N 18.583333°E

Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, latinul: Comitatus Albensis, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régiót alkotó három vármegye egyike. Északról Komárom-Esztergom vármegye, keletről Pest vármegye, délkeletről Bács-Kiskun vármegye, délről Tolna vármegye, délnyugatról Somogy vármegye, nyugatról pedig Veszprém vármegye határolja. Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt.

Fejér vármegye
A Velencei-tó Gárdony térségében
A Velencei-tó Gárdony térségében
Fejér vármegye címere
Fejér vármegye címere		 Fejér vármegye zászlaja
Fejér vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeszékhelySzékesfehérvár
Járások száma8
Települések száma108
megyei jogú városok2
egyéb városok15
nagyközségek13
ISO 3166-2HU-FE
FőispánTanárki Gábor
Népesség
Teljes népesség419 656 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség95,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4358,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Fejér vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.
A Bory-vár

Nyolc járás alkotja. Két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai. A gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek állnak fenn, de még így is a legfejlettebb vármegye a főváros, Budapest után. A Közép-Dunántúl régió GDP-jének közel 70%-át egymaga Fejér vármegye adja.[2]

Földrajz

szerkesztés

Fejér a legváltozatosabb területű vármegyéje hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó, valamint az attól északra elterülő, nyugaton Székesfehérvárig elnyúló Velencei-hegység színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

Jelentősebb tavak

szerkesztés

Folyóvizei

szerkesztés

Lásd még: Fejér vármegye védett természeti értékeinek listája

Fejér vármegye jellemző földrajzi pontjai

szerkesztés

Története

szerkesztés
 Bővebben: Fejér vármegye története

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, az újkőkorszak idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a központ Gorsium volt (mely város szerepe tulajdonképpen megfeleltethető a majdani Fehérvárénak), de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is jelentősebb településnek számított. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen az Árpád fejedelem vezetésével érkező magyarokig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. A 970-es években Géza fejedelem egyik székhelyeként kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. A III. István által kiadott fehérvári jogoknak köszönhetően az ország első városává váló Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok kizárólagos koronázóvárosa és sokuk temetkezési helye. Emellett ide gyűltek össze az országnagyok évente a fehérvári törvénylátó napokra, melyekből később a rendszerszintű országgyűlések kifejlődtek, és ide hívták össze a legtöbb rendi országgyűlést is. A Szent István által alapított Nagyboldogasszony-bazilika a Magyar Királyság egyik adminisztrációs központjaként működött, melyet az igen tekintélyes fehérvári prépost irányított.

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék (Solt és Kalocsa és környéke) területét is. A vármegyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A vármegye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A folyamatos összecsapások következtében a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a vármegye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést, a vármegyében számtalan vasútvonal épült a 20. század elejéig, Székesfehérvár országos jelentőségű vasúti csomóponttá vált.

Stratégiai és gazdasági adottságainak köszönhetően Fejér vármegye területe az egyik legtöbbet szenvedő térség volt Magyarországon a második világháború idején. Székesfehérvár és környéke helyzetén a nyugati szövetségesek súlyos légicsapásai mellett a többszöri német-szovjet tulajdonoscsere is rontott. A világháború után szinte a nulláról kellett újjáépíteni a régiót.

Fejér megye volt az egyik leggyorsabban fejlődő területe Magyarországnak a világháború utáni időkben. Az erőteljes iparosítás szimbólumává az 1951-ben Sztálinvárosnak keresztelt egykori Dunapentele, a mai Dunaújváros vált. A volt mezővárost ekkor hatalmas iparvárossá fejlesztették, mely a Dunai Vasmű köré épült. Az 1961-től Dunaújváros néven létező település (melynek népessége 1980-ban elérte a 60 ezer főt) fejlesztéseivel már az 1960-as években alábbhagytak, ekkor végre több figyelmet kaphatott a megyeszékhely is, melynek ipara az 1930-as években vett rendkívül látványos lendületet első ízben. Stratégiai fontosságának és ipari hagyományainak köszönhetően számíthatott a kormányzat támogatására. A város népessége az 1970-es években átlépte a 100 ezer főt, ipara sokrétű volt: itt üzemelt a központi gyára a hadi híradástechnikai eszközöket, televíziókat, rádiókat és számítógépeket gyártó Videotonnak (mely megváltozott struktúrával, de még ma is működik), itt volt és a mai napig itt van a hazai alumíniumgyártás fellegára, a Könnyűfémmű (szintén létezik még Arconic Köfém ill. Sapa néven), és itt működött a legnagyobb üzeme a világ egyik legjelentősebb autóbusz-gyártójának számító Ikarusnak, melynek ma már csak maradványai léteznek.

A rendszerváltáskor az ipar leépült, de Székesfehérvár azon kevés nagyvárosok közé tartozott, melyek gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre: itt már az 1990-es évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok. Ennek köszönhetően a város ma is az ország egyik legfontosabb gazdasági gócpontja. A Dunai Vasmű ukrán tulajdonba került, és sokáig az egyik legnagyobb munkáltató volt a megyében, Magyarország egyik fontos gazdasági központjává téve Dunaújvárost.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

szerkesztés

Járások 1950–1983 között

szerkesztés

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi (ma Dunaújvárosi), Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

Városok 1950–1983 között

szerkesztés

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

szerkesztés

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

szerkesztés

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

Székesfehérvár, a megyei város

szerkesztés

1989-ben Székesfehérvár azon három nagyváros között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében hat város volt, melyek közül egy megyei város.

Közigazgatás

szerkesztés

Járások

szerkesztés
Fejér vármegyei járások
Járás Székhely Település Népesség
(2018) 		Terület Népsűrűség
ebből város 2018-ban km² fő/km²
Bicskei Bicske 15/2 35 668 578,25 62
Dunaújvárosi Dunaújváros 16/4 89 467 650,05 138
Enyingi Enying 9/1 20 107 433,14 46
Gárdonyi Gárdony 10/2 33 392 306,79 108
Martonvásári Martonvásár 8/2 26 867 277,13 97
Móri Mór 13/2 33 922 417,55 81
Sárbogárdi Sárbogárd 12/1 27 019 653,52 41
Székesfehérvári Székesfehérvár 25/3 151 270 1042,05 145

Kistérségek 2014-ig

szerkesztés
Fejér megyei kistérségek
Kistérség neve Székhely Kód Település Népesség
(2012) 		Terület Népsűrűség
ebből város 2013-ban km² fő/km²
Abai Aba 3708 9/1 23 011 467,16 49
Adonyi Adony 3709 8/2 24 143 319,96 75
Bicskei Bicske 3701 17/1 37 888 618,73 61
Dunaújvárosi Dunaújváros 3702 9/3 69 853 371,73 188
Enyingi Enying 3703 6/1 20 844 433,11 48
Gárdonyi Gárdony 3704 10/1 27 633 265,15 104
Martonvásári Martonvásár 3710 9/3 24 075 236,65 102
Móri Mór 3705 6/1 34 496 417,55 83
Sárbogárdi Sárbogárd 3706 10/1 24 626 561,27 44
Székesfehérvári Székesfehérvár 3707 10/1 134 517 667,14 202
  Fejér vármegye
 426 120 4358,76 98,3
  Magyarország
 9 877 365 93,030 106
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Népesség

szerkesztés

Fejér vármegye legnépesebb települései a legkisebb lélekszámú város (Adony) népességéig:

Település Rang Járás Népesség
(fő, 2018)		 Terület
(km²)
Székesfehérvár megyeszékhely
megyei jogú város 		Székesfehérvári
96 940
170,89
Dunaújváros megyei jogú város Dunaújvárosi
44 200
52,67
Mór város Móri
13 885
108,61
Sárbogárd város Sárbogárdi
11 821
189,33
Gárdony város Gárdonyi
11 679
63,5
Bicske város Bicskei
11 497
77,08
Ercsi város Martonvásári
8 065
65,31
Polgárdi város Székesfehérvári
6 955
72,16
Enying város Enyingi
6 615
82,78
Pusztaszabolcs város Dunaújvárosi
5 845
51,67
Velence város Gárdonyi
6 441
33,37
Martonvásár város Martonvásári
5 688
31,25
Csákvár város Bicskei
5 339
118,76
Mezőfalva nagyközség Dunaújvárosi
4 585
80,42
Rácalmás város Dunaújvárosi
4 653
40,64
Szabadbattyán nagyközség Székesfehérvári
4 599
33,66
Aba város Székesfehérvári
4 428
88,05
Seregélyes nagyközség Székesfehérvári
4 245
78,19
Etyek nagyközség Bicskei
4 136
53,27
Bodajk város Móri
3 987
28,98
Nagyvenyim község Dunaújvárosi
4 120
43,68
Perkáta nagyközség Dunaújvárosi
3 923
74,52
Adony város Dunaújvárosi
3 880
61,05

Gazdaság

szerkesztés
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
 

Fejér vármegye az egyik legnagyobb gazdasággal rendelkező megye Magyarországon. A Közép-Dunántúli régió GDP-jének több mint kétharmadát adja egymaga Fejér vármegye.

Gazdasági központja az ország gazdaságának egyik meghatározó városa, Székesfehérvár, de fontos központ a másik nagyváros, Dunaújváros is.

2014-ben a Fejér megyei vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele meghaladta a 2884 milliárd forintot. Ebből 2381 milliárd forintot a megye legeredményesebb háromszáz cége realizált. Az export tekintetében még nagyobb a top 300 vállalat súlya, a megyei exportárbevétel 97,3%-át adják együttesen.

A Fejér megyei társaságok 2014-ben elért 5,1%-os nettó árbevétel-növekedése meghaladta a 2,5%-os régiós átlagot. A top 300 vállalkozás viszont még ennél is magasabb, 6,2%-os nettó árbevétel-növekedést produkált 2014-ben.

A megye alkalmazottainak 60,5%-át foglalkoztatja a top 300 vállalkozás köre.

2014-ben Fejér megyében 13 571 társas vállalkozás nyújtott be adóbevallást, ez 3,4%-os csökkenés.[3]

Fejér megye legnagyobb nyereségű cége 2014-ben a bicskei székhelyű Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. lett 400,73 milliárd forinttal, amely egyben a legnagyobb munkáltató is. A második székesfehérvári székhelyű Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. 185 milliárdos bevétellel. A harmadik a rácalmási székhelyű Hankook Tire 166 milliárddal. A top 10-ben a székesfehérvári cégek vannak túlsúlyban: az Alcoa-Köfém Kft. a második helyén kívül helyet kap itt a Denso Gyártó Magyarország Kft. (negyedik), a Sapa Profiles Kft. (hetedik) és a Halla Visteon (kilencedik) is.[4]

A székesfehérvári Videoton Holding Zrt. Magyarország legnagyobb magántulajdonban levő ipari vállalatcsoportja, elektronikai gyártási szolgáltatóként a világon a top30-ban szerepel. Árbevétele 2014-ben 134,77 milliárd forint volt. Továbbá említésre méltó a dunaújvárosi Dunai Vasmű, amely az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, a magyar vas- és acélgyártás fellegvára.

Közlekedés

szerkesztés
 
A készülő M8-as autópálya részét képező kisapostagi Pentele híd, amely Fejér vármegyét és Bács-Kiskun vármegyét köti össze
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra

szerkesztés

Turizmus

szerkesztés
 Lásd még: Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Fejér vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl régióba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelye, Székesfehérvár, a középkorban latinul Alba Regia az Árpád-házi királyok egyik fő székhelye, az ország fővárosa volt. Főbazilikájában ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint e templom volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a királyok városa. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a ferences templom és rendház, a Püspöki palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a Schaár Erzsébet Gyűjtemény is. Martonvásár leghíresebb látnivalóját a Brunszvik-kastély jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot Brunszvik Antal gróf Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A körülbelül 1700 fős Tác község hírnevét az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeumának köszönheti. Gorsium első ásatásakor (1934–1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A vármegye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a Velencei-tó tölti be. Magyarország második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütéses órák nagy számának, valamint a viszonylag sekély, átlagosan 1,5 m-es mélységének köszönhetően Európa egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd és Velence a Velencei-tó legjelentősebb üdülőtelepülései, élénk a horgász- és az evezőssport (vitorlás, kajak, kenu) is.

Települések

szerkesztés
 Bővebben: Fejér vármegye településeinek listája

Városai

szerkesztés
 
 
Székesfehérvár
 
Dunaújváros
 
Mór
 
Sárbogárd
 
Gárdony
 
Bicske
 
Ercsi
 
Polgárdi
 
Enying
 
Velence
 
Pusztaszabolcs
 
Martonvásár
 
Csákvár
 
Aba
 
Rácalmás
 
Bodajk
 
Adony
Fejér vármegye városai
Városok
Város Népesség Terület Népsűrűség
2018-ban km² fő/km²
  Székesfehérvár 96 940 170,89 567,27
  Dunaújváros 44 200 52,67 839,19
  Mór 13 885 108,61 127,84
  Sárbogárd 11 821 189,34 62,44
  Bicske 11 497 77,08 149,16
  Gárdony 11 679 63,50 183,92
  Ercsi 8065 65,31 123,49
  Enying 6615 82,78 79,91
  Polgárdi 6955 72,16 96,38
  Pusztaszabolcs 5845 51,67 113,12
  Martonvásár 5688 31,25 182,02
  Velence 6441 33,37 193,01
  Csákvár 5339 118,76 44,96
  Rácalmás 4653 40,64 114,49
  Aba 4428 88,05 50,29
  Bodajk 3987 28,98 137,58
  Adony 3880 61,05 63,55
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Községek, nagyközségek

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Magyarországi térképek, Nemzeti számlák, GDP. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. december 12. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
  3. ↑ Webrádió: Fejér megyében a 300 legnagyobb cég adja az árbevétel 82,5 százalékát
  4. ↑ Székesfehérvár MJV - Hírportál: TOP 100 + 200 - a helyi adó maradjon helyben!. [2015. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 13.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fejér_vármegye&oldid=27354799”