Fejér vármegye

Fejér vármegye (németül: Komitat Weißenburg; latinul: Comitatus Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Fejér megye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Székesfehérvár volt.

Fejér vármegye
Az egykori vármegyeháza Székesfehérváron (ma Megyeháza)
Az egykori vármegyeháza Székesfehérváron (ma Megyeháza)
Fejér vármegye címere
Fejér vármegye címere

Fennállás 1000-1949
Ország Magyar Királyság
Központ Székesfehérvár
Főbb települések Székesfehérvár,
Sárbogárd,
Mór,
Adony
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 85,7% magyarok,
11,7% németek,
1,3% szlovákok,
0,9% szerbek
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület4129 (1914)
3989 (1948) km²
Térkép
Fejér vármegye térképe
Fejér vármegye térképe
Fejér vármegye domborzati térképe
Fejér vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Északi részén a Vértes, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

Északról Komárom vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Tolna vármegye, nyugatról pedig Veszprém vármegye határolta.

TörténelemSzerkesztés

Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.

A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.

LakosságSzerkesztés

1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

Járási beosztásSzerkesztés

A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.

18-19. század

A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük:

  1. Sármelléki járás
  2. Csákvári járás
  3. Bicskei járás
19. század közepe

A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott:

  1. Bodajki alsó járás
  2. Bodajki felső járás
  3. Csákvári járás
  4. Sárkereszturi járás
  5. Rácz-almási járás
  6. Vaáli járás
1880-as évektől

A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):

  1. Adonyi járás (Adony)
  2. Móri járás (Mór)
  3. Sárbogárdi járás (Sárbogárd)
  4. Székesfehérvári járás (Székesfehérvár)
  5. Váli járás (Vál), 1948-tól Bicskei járás (Bicske)

VárosSzerkesztés

Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.

További információkSzerkesztés