Szabadbattyán

magyarországi nagyközség Fejér megyében

Szabadbattyán egy nagyközség Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. 1950 óta hozzátartozik Falubattyán is, mely most a nagyközség nyugati része.

Szabadbattyán
Szabadbattyán légifotója
Szabadbattyán légifotója
Szabadbattyán címere
Szabadbattyán címere
Szabadbattyán zászlaja
Szabadbattyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Szabó Ildikó (független)[1]
Irányítószám 8151
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség4518 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség133,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110[3] m
Terület33,66 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárvíz-völgy[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadbattyán (Magyarország)
Szabadbattyán
Szabadbattyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 12″, k. h. 18° 22′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 12″, k. h. 18° 22′ 24″
Szabadbattyán (Fejér megye)
Szabadbattyán
Szabadbattyán
Pozíció Fejér megye térképén
Szabadbattyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadbattyán témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szabadbattyán a Sárvíz-völgy jobb partján található község. Gépkocsival a legegyszerűbben az M7-es autópályán vagy a 7-es főúton közelíthető meg; Székesfehérvártól 10, a Velencei-tótól 20, a Balatontól alig 30 kilométerre fekszik.

A település közúti csomópont is, mert itt ér véget, a 7-es főútba csatlakozva a Simontornya térségétől (Sáregrestől) kiinduló 6307-es mellékút, és itt indul, majdnem pontosan az előbbi folytatásaként, de a főút keresztezése miatt már új, a 7-es számtartományba eső számmal a 7202-es út, Nádasdladányon és Berhidán át egészen Litérig. A településen ér véget a 6214-es út is, amely eredetileg Seregélyessel köthette össze Szabadbattyánt, de mára szinte minden jelentőségét elvesztette.

Vasúton is elérhető a település, méghozzá két vonalon: a Székesfehérvár–Tapolca és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon is – a két vasútvonal itt válik el egymástól, hogy aztán továbbvezessenek a Balaton északi, illetve déli partja felé.

Környező településekSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

A mai település környéke már az őskorban is lakott volt. A számos régészeti lelőhelyről többek közt bronzkori, germán, avar- és honfoglalás kori sírok, és település-maradványok kerültek elő.

1279-ből való oklevél említi először a községet, Battyán néven. Károly Róbert 1326-ban Magyar Pál gimesi várnagynak adományozta a települést. 1355-ben a Hermány nembeli Lack fiai kapják adományként. Egy 1397-es oklevélben említik először az itt épült várat, amely a település délkeleti részén állt. Később Csíkvárnak nevezték. A ma is látogatható épen maradt része a Kula-torony. Az itt található sárvízi átkelő miatt a falu fontos közlekedési csomópont volt és 1399-től vámszedőhelyeként működött.

1397-ben Kővágó Örsi „Kis” György királyi zálogosítás révén megszerezte Battyánt és a környező területeket, gyermekeit Lászlót, Albertet és Györgyöt már Battyániként nevezik. Alberttől származott a későbbi vas megyei híres hercegi és grófi család, a Batthyányak.

1543-ban a török elfoglalta a települést, és lerombolta az erődöt. Egy 1563-as oklevélben az 52 házzal rendelkező Battyán szultáni birtok, ahol 109 fős török őrség állomásozik. Egy 1567-ből származó összeírás szerint kastély és templom is található volt a területén. A törököket 1688-ban űzték ki. Ezután a település újra a Batthyány család birtokába került.

A település fontos szerepet játszott a második világháború végén a német csapatok Tavaszi ébredés nevű hadműveletében.

 
A Kula-torony

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Borsó Pál (SZDSZ-Agrárszövetség)[6]
  • 1994–1998: Borsó Pál (független)[7]
  • 1998–2002: Borsó Pál (független)[8]
  • 2002–2006: Borsó Pál (Polgármesterek Fejér Megyéért)[9]
  • 2006–2010: Borsó Pál (független)[10]
  • 2010–2014: Mátrai Csaba (független)[11]
  • 2014–2019: Polyák István Vilmos (független)[12]
  • 2019-től: Szabó Ildikó (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 12,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,7% (29% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

Kula-toronySzerkesztés

Neve a török nyelvből fordítva tornyot, őrtornyot jelent.

 
A Kula-torony légifotója

A tatárjárás idejében már állt a mai helyén egy több emeletes torony. Ezt valószínűleg a 13. században építették. A Sárvíz mocsarai közti egyetlen átjáró őrzője és vámszedője szerepet kapta. 1543-ban rombolták le a törökök. A Székesfehérvárért folytatott harcok miatt azonban újjáépítették. A török kiűzése után, elvesztette stratégiai jelentőségét a község. Ezzel együtt a torony is romlásnak indult. Egy ideig magtárnak használták az épületet. Az 1975-ben helyreállított épületben 1981-ben nyílt meg a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás. Ma a település határában zajló római kori villa feltárásának és leletanyagának kiállítása látható benne.

Nyitva: április 1.október 31.

CifrakertSzerkesztés

A Nádor-csatorna, és a Sárvíz-malomcsatorna között helyezkedett el a Batthyány család kastélya. Köré épített angolparkot az 1870-es években Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos özvegye. A hét hektár területen számos növényritkaságot lehetett megtalálni, ezért is kezdték a helyiek egyszerűen csak cifrakertként emlegetni. A kastély a második világháborúban megrongálódott, majd lebontották. Tégláit a falusiak hordták szét és építették be a saját házukba. A park ezek után elvadult. A 2000-es évek elején községi összefogással elkezdték a rehabilitációját. A parkban található negyvenkét hatalmas öreg platán. Kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagylevelű hársai igazi botanikai különlegességek, védettséget élveznek. A kertben található egy kis tó is.

Római kori villaSzerkesztés

 
A római kori villából származó Vadász-tál[14] a Seuso-kincs névadó darabja az országházi kiállításon, felirata: „HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS – Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!” (Kőrizs Imre fordítása)[15]

Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae (Pécs)–Brigetio (Szőny), Sopianae–Aquincum út mellett fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg, s a munka ma is tart. Erről látható kiállítás a Kula-toronyban. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.

 
A katolikus templom

Seuso-kincsSzerkesztés

Pereczes Ferenc nyugdíjas asztalosmester 1974 tavaszán felfedezte Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori lakóépületét Szabadbattyán és Úrhida határában.[16] Lásd a Seuso-kincs szócikket.

Nepomuki Szent János szoborSzerkesztés

A katolikus templom kertjében található barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor az 1700-as években készült. Alkotója ismeretlen.

Széchenyi szoborSzerkesztés

Szabadbattyán központjában található Széchenyi István mellszobra, mely köré zászlókat tűznek az általános iskola diákjai a nemzeti ünnepek napján.

Szent Vendel-kápolnaSzerkesztés

Az Emmaróza-Szőlőhegyen található apró kápolnát gróf Batthyány Emma Róza építtette egy kígyó által megmart pásztor emlékére. A pásztorok védőszentjéről, Szent Vendelről kapta a nevét. A kis kápolnát és a szentről készült festményt azóta többször renoválták. A község Emma napján hagyományőrző zarándoklattal, ökumenikus istentisztelettel és más kulturális programokkal emlékezik meg a grófnőről, illetve a szőlőhegy vészterhes időket is megélt történelméről.

TemplomokSzerkesztés

ÉlővilágaSzerkesztés

Szabadbattyánban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisa négy gólyafészket tart nyilván, 2020 februári állapot szerint.[17]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szabadbattyán, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  8. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  10. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  11. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. Szabadbattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  13. Szabadbattyán Helységnévtár
  14. Vadász-tál Archiválva 2015. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szepmuveszeti.hu
  15. Magyar Posta Zrt. - Seuso-kincsek hazahozatala, posta.hu
  16. Látta a kincsek lelőhelyét, feol.hu
  17. Fehér gólya online adatbázis (magyar nyelven) (html). golya.mme.hu. (Hozzáférés: 2020. február 4.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadbattyán témájú médiaállományokat.