7202-es mellékút (Magyarország)

út Veszprém vármegye és Fejér vármegye határvidékén

A 7202-es számú mellékút egy csaknem 35 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér és Veszprém vármegyék határterületén. A 7-es és a 8-as főutak, illetve a Balaton és Székesfehérvár által közrezárt, jobbára főutak által nem érintett települések legfontosabb összekötő útja.

7202-es mellékút
A 7202-es út Berhida után, Vilonya keleti határában, kelet felé nézve
A 7202-es út Berhida után, Vilonya keleti határában, kelet felé nézve
Úttípusösszekötő út
Hossza34,3 km
Ország Magyarország
TartományokFejér vármegye, Veszprém vármegye
Az út elejeSzabadbattyán
Az út végeLitér
A Wikimédia Commons tartalmaz 7202-es mellékút témájú médiaállományokat.

Nyomvonala

szerkesztés

A 7-es főútból ágazik ki, a 2019-ben érvényes kilométer-számozás szerint a 78+4500-as kilométerszelvény közelében, Szabadbattyán központjában, nyugat felé. Majdnem ugyanott ér véget a 61-es főútból kiágazó, Sáregrestől induló 6307-es út is, 44,3 kilométer megtétele után. Kezdeti szakaszán a Csíkvár tér nevet viseli, majd északnyugati irányba fordul és Széchenyi utca lesz a neve; később Irinyi utca, a település északi széléhez közeledve pedig Mártírok útja.

900 méter után elhagyja Szabadbattyán utolsó házait is, majd 2,3 kilométer megtétele után átlép Sárszentmihály területére. Ott, a 3+300-as kilométerszelvényénél egy körforgalmú csomópontban keresztezi a Székesfehérvárról Úrhidára tartó 7201-es utat, ami itt a 4+400-as kilométerszelvényénél jár. Sárszentmihály első házait a 7202-es út is épp a 4+400-as szelvénye táján éri el, a településen végig Fő út néven halad. 5+350-es kilométerszelvényénél kiágazik belőle a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Sárszentmihály vasútállomására vezető 72 301-es út, egyúttal éles iránytöréssel délnyugati irányba fordul, de alig 400 méter után, újabb kanyarral visszatér az előzőleg követett északnyugati irányhoz. A község nyugati részében fokozatosan nyugatnak veszi az irányt, és 7,9 kilométer megtétele után így hagyja el a falu utolsó házait is.

8,5 kilométer után Sárkeszi területére lép, a falu központján a 9+300-as kilométerszelvényénél halad keresztül, Petőfi Sándor utca néven; közben ismét délnyugati irányt vesz. A 11+300-as kilométerszelvényénél viszont már Nádasdladány területén halad, ismét Fő utca néven; 13,7 kilométer után torkollik bele dél felől a 7206-os út, majdnem pontosan 9 kilométer megtétele után Jenő-Polgárdi felől; előtte az út még elhalad a Nádasdy-kastély arborétumának északi széle és az ott álló Szent Ilona római katolikus templom mellett. A 14. kilométerénél újabb elágazása következik, itt a 7204-es út ágazik ki belőle északi irányban, Várpalota felé.

15,6 kilométer után lép át az út Ősi területére, egyben megyét is vált: ettől kezdve már nem Fejér, hanem Veszprém vármegye területén halad. Ősi központját majdnem pontosan a 18. kilométerénél éri el, odáig a Ladányi út nevet viseli; ott torkollik bele, 7,750 kilométer megtétele után a 72 106-os út, amely Várpalotáról indul dél felé és a falu tulajdonképpeni főutcájaként ér véget. A 7202-es folytatása innentől a Rózsa út nevet viseli, de csak körülbelül 600 méteren át, ezután elhagyja a település legnyugatibb házait is.

A 20+150-es kilométerszelvénye közelében lép át az út Berhidára, a kisváros területén több éles, 90 fokot megközelítő irányváltása is van. A település keleti részén Ősi út néven húzódik, így keresztezi a Sédet is, 22,5 kilométer megtétele után, majd a 23+400-as kilométerszelvénye táján egy körforgalomba ér: ott torkollik bele, bő 16 kilométer megtétele után, dél felől a 7207-es út, Lepsény felől. Utóbbi mellékútnak a kilométer-számozása szerint itt még nincs vége: a településen mintegy 300 méternyi közös szakaszuk következik, nyugati irányban, Veszprémi út néven, kilométerszámozás tekintetében megegyező irányban, majd ott a 7207-es északnak fordul (Várpalotáig tart), a 7202-es pedig egyenesen halad tovább, a nevet is továbbvíve.

A 24+700-as kilométerszelvénye közelében hagyja el Berhida belterületét, de egy darabig még a településen marad; 25,6 kilométer után éri el Peremarton városrészt, ahova önkormányzati utak ágaznak ki északi irányban, a 25+900-as kilométerszelvénye közelében pedig dél felől beletorkollik a 7215-ös út, 5,4 kilométer megtétele után (Papkeszi-Balatonkenese felől), és ugyanott keresztezi az utat a Lepsény–Veszprém-vasútvonalról Peremarton ipartelepei felé kiágazó iparvágány is.

A sínek keresztezésével az út egyúttal átlép Vilonya területére, aminek központját kicsivel a 29. kilométere előtt éri el. 29,6 kilométer után keresztezi a vasutat, a megszűnt Vilonya-Királyszentistván megállóhely északi szélén, majd alig 200 méterrel arrébb ismét keresztezi a Sédet és átlép Királyszentistván területére. Ott, a 30+500-as kilométerszelvénye közelében beletorkollik dél felől a 7216-os út (Balatonfűzfő felől), itt 400 méter közös szakaszuk következik, kilométerszámozás tekintetében ismét megegyező irányban, majd a 7216-os észak felé fordul, Sóly irányába, a 7202-es pedig továbbhalad egyenesen, változatlanul többé-kevésbé nyugati irányt követve.

A 32+500-as kilométerétől egy szakaszon Királyszentistván és Litér határán halad, majd az utolsó méterein teljesen Litér területére lép. Ott ér véget, a 72-es főútba torkollva, annak 5,7 kilométerszelvényénél. Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 34,337 kilométer.

Települések az út mentén

szerkesztés

Története

szerkesztés

Három jelentősebb hídja van, ezek az alábbiak:

  • a berhidai Séd-malomcsatorna-híd a 22+493 kilométerszelvényében, amely 1974-ben épült;
  • a berhidai Séd-patak-híd a 22+546 kilométerszelvényében, amely az előbbivel egykorú;
  • és a Királyszentistván-Vilonya között Séd-patak-híd a 29+662 kilométerszelvényében, amely 1960-ban épült.[1]

Képgaléria

szerkesztés
  1. Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Veszprém megyében. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008. ISBN 978-963-06-5843-0