Balatonkenese

magyarországi város Veszprém megyében

Balatonkenese város Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Balatonkenese
Balatonkenese2.jpg
Balatonkenese címere
Balatonkenese címere
Balatonkenese zászlaja
Balatonkenese zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállás város
Polgármester Jurcsó János (független)[1]
Irányítószám 8174
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség2576 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonkenese (Magyarország)
Balatonkenese
Balatonkenese
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 18° 06′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 18° 06′ 33″
Balatonkenese (Veszprém megye)
Balatonkenese
Balatonkenese
Pozíció Veszprém megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonkenese témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen Balatonakarattyán kívül az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje a Tihanyi-félszigetig jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos. A magasparti rész a település délkeleti részében 40–50 m-es tereplépcsővel folytatódik a keskeny partközeli zónában, amely a 19. században, még a partvédművek kialakítása előtt helyenként a magaspartról lassan, de folyamatosan leomló, túlnyomórészt pannon korú üledékek felhalmozódási térszíne volt. A két eltérő magasságú zóna között ezen a részen csak helyenként van átjárás, (ilyen például a függővölgyként a vasútig kinyíló Macskatorok), északnyugat felé a peremjelleg egy jelentős partszakaszon megszűnik. Maga a Balaton a part mentén viszonylag mély, a déli parton jellemző sekélyes rész itt már nincs meg. Részben e sajátos földrajzi fekvés az oka turisztikai jelentőségének is (pl. vitorlásversenyek és horgászat szempontjából).

Közlekedési kapcsolataiSzerkesztés

Közúton a 71-es úton Keszthely-Fenékpuszta vagy Lepsény irányából érhető el (a 710-es elkerülő út a közelmúltban készült el). Budapestről az M7-es autópályán a balatonvilágosi lehajtóig, onnan a 71-es úton közelíthetjük meg. Balatonfűzfő irányából szintén a 71-es úton juthatunk el ide, Papkesziről pedig a 710-es utat keresztezve a 7213-as úton (Fő utca). Keletről Balatonfőkajárral van közúti összeköttetés a 7205-ös úton. Még egy útszakasza számozódik országos közútként: a Fő utcából a vasútállomás felé vezető 72 306-os út (Táncsics Mihály utca, majd Bakó József utca). A part menti út a déli part felé a közforgalom számára nincs nyitva, a magasparton át, illetve kerülővel lehet Balatonakarattyán keresztül Balatonvilágos aligai részére jutni.

A településen kijelölt kerékpárút halad át, és sok csillapított forgalmú utca alkalmas a kerékpározásra.

Balatonkenese vasútállomás a MÁV 29. számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon fekszik. (Balatonakarattya önállósodása előtt három vasúti megállási pont is volt a város területén, a leválás óta a másik két állomás közigazgatásilag a különvált településhez tartozik.) A nyári időszakban sűrített menetrenddel, klimatizált, modern vonatok közlekednek; az év többi részében viszont ritkított a menetrend és alacsony színvonalú a vasúti szolgáltatás.

Menetrend szerinti hajójáratok kötik össze többek között Siófokkal és Balatonalmádival.

TörténeteSzerkesztés

Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt „lakhelyek”, amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén. 1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.

Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

A helyi tekintélyes földbirtokos református családok között a Parragh család szerepel, amelynek a háza a hegyen, régi temető mellett helyezkedett el. A református templom mögötti dombon feküdt a család birtoka és kis háza. A család utolsó férfi tagja, Parragh Farkas, a városnak adományozta a család "kertjét" a rendszerváltozás előtt, amiből a "Parragh-kert" jött létre. A hatvanas évektől kezdve az M7-es autópálya megépüléséhez kapcsolódóan javuló megközelíthetősége miatt turisztikai szempontból egyre fontosabbá vált. A SZOT és a Magyar Posta is itt építtetett üdülőközpontokat. A hetvenes évektől, ahogyan az egész balatoni régióban, fellendült a magánüdülés is.

2009. július 1. óta városi ranggal rendelkezik. A 2010-es években kezdeményezés indult a 20. század közepéig önálló községként létező Balatonakarattya városrész önállósodására. A sikeres népszavazást követően 2012. december 21-én Balatonakarattyát önálló községgé nyilvánították a 2014. évi önkormányzati választás napjával, ezáltal a város korábbi déli része már nem tartozik Balatonkeneséhez.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2009. december 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12]

Alsóréti Üdülő EgyesületSzerkesztés

 
Az Alsóréti Üdülő Egyesület közgyűlése 2019-ben

Az Alsóréti Üdülő Egyesület 1995-ben alakult meg, az Alsóréten található 1250 ingatlan tulajdonosának összefogása érdekében. Munkáját öttagú Intéző Bizottság irányítja, háromtagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az Egyesület viseli gondját az Alsóréti Szabadstrandnak, a Parti sétány közparkjában szörf- és csónaklejárót épített, a horgász-tagozat részére területet bérel a Vízügytől. Az 1200 példányban kiadott Alsóréti Hirlevél rendszeres tájékoztatást ad az alsóréti nyaralókat érintő kérdésekről.[13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 22,9%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 15,9% (27,6% nem nyilatkozott).[14]

Turisztikai jelentőségeSzerkesztés

 
Balatonfői Yacht Klub

A település a balatoni régió fejlődésével együtt fejlődött, leginkább a felújított strandoknak és a számtalan üdülőnek köszönhetően. A korábbi, eredetileg állami tulajdonú üdülőkből mára csak néhány maradt fent, egy részük szállodává alakult át, a kisebb üdülők magánkézbe kerültek. Több jachtkikötő épült a kenesei partvonalon, illetve felújították a hajóállomást is. A Balaton Keleti Kapuja Turisztikai Egyesület 2007 óta látja el a település turisztikai desztinációs feladatát, illetve üzemelteti a helyi tourinform irodát.

Jelentősebb helyi rendezvényekSzerkesztés

 
A Republic együttes a Balaton Fesztiválon
Kékszalag

1934. július 27. óta, ma már évente, megrendezik a Kékszalag Vitorlásversenyt. Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő vitorlásversenyének 1. bójája Balatonkenesén, a Partfő alatt van, a kikötő mólójától 500 méterre. A Partfőről és a Soós Kilátóról kiváló a rálátás a bóját kerülő versenyzőkre, akik a bója után Keszthely felé fordulnak. A balatoni hajózás kezdetei is a Balatonfüred-Balatonkenese távhoz kapcsolódnak. Széchenyi István is ennek a távnak a megtételével indította útjára a Kisfaludy gőzöst 1847. március 29-én.

Lecsófesztivál

Balatonkenese ad otthont Magyarország első országos lecsófesztiváljának, amit 2005-ös alapítása óta minden évben megrendeznek, általában augusztus végén.

Balaton Fesztivál

2017 nyarától rendezik Balatonkenesén Balaton gasztrofesztivált. Az első fesztivál 2017. június 29 -től július 2-ig tartott: az első napon hiphopegyüttesek léptek fel – Sub Bass Monster, Animal Cannibals, Akkezdet Phiai. A második napon, 30-a, pénteken indie pop és rockzenei fellépők működtek közre – Queen's Land, Firkin, Lord, Reckless Roses –, a harmadik nap fő fellépői a Groovehouse, az UFO és a Kozmix voltak, a negyedik napon pedig a Varnyú Country, a Mokka Tribute, a Republic és a Balkan Fanatik együttesek játszottak.

Keszegrágó Napok

A 2019 nyarán életre hívott rendezvény a júliusi-augusztusi hétvégék programkínálatát erősítette. Halfőzőverseny és együttesek fellépései.

Balatonman Kenese
 
Márkus Ágnes a célban

2014-ben rendezték meg a füredi triatlon verseny mellett Balatonkenesén is a Balatonman Kenesét. 2020-ban már visszakerült a versenykiírásban az irontáv is. Főszervező Zelcsényi Miklós (Muki). Az irontáv versenykiirása: 3800 m úszás 1. Az úszás helyszíne a balatonkenesei Vak Bottyán strand, a versenyzők a vízből 2. Az irontáv mezőnye 4 kört úszik 3. 24 fok alatti vízhőmérséklet esetén a neoprén ruha használata engedélyezett, 16 fok alatt kötelező 4. Limitidő: 2 óra 10 perc a kerékpározás megkezdéséhez

NevezetességeiSzerkesztés

 
Soós Lajos emlékoszlopa Balatonkenesén
  • Itt található a májusban virágzó, fokozottan védett tátorján kis számú európai élőhelyének egyike.
  • Soós-hegy, amely Soós Lajos költőről kapta a nevét. A hegyen van egy kilátó és a hegy oldalában nyílnak a Tatár-likak.
  • Kossuth szobor, amelyet másodikként állítottak az országban
  • Tájház, gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a várossal kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos, helyi költő és más neves személyek emléktárgyai találhatók. A Falumúzeum 2011-ben Az év Tájháza lett Magyarországon.
  • Parragh kert: 3,5 hektáros növénypark, arborétum
  • Soós Lajos-emlékoszlop: a löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vörös kőből faragott emlékoszlop.
  • 1846. október 18-án a mai Széchenyi park területén kötött ki első, Balatonfüred és Kenese közötti útján az első balatoni hajó, a Kisfaludy. A hajón Kenesére érkező Széchenyi István ekkor avatta fel a Clark Ádám által tervezett, fából épített kikötőt.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt élt Soós Lajos helyi költő.
  • Itt lakik Majoros Árpád helyi költő, gondolatíró.
  • Itt élt Bakó József helyi református lelkész, író, országgyűlési képviselő.
  • Itt élt Bayer Emil helyi költő.
  • Itt töltötte a nyarakat Pilinszky János költő.
  • 1926-ban itt született Körmendy Ágoston a magyar autógyártás kiemelkedő mérnöke.
  • 1933-ban itt hunyt el Babay Kálmán református lelkész, író.
  • Litkey Farkas a Kékszalag 13-szoros abszolút győztese

Kulturális intézményekSzerkesztés

  • Tájház (Kossuth u. 6.)
  • Kultúra háza (Kálvin J. tér 4.)
  • Könyvtár (Kálvin J. tér 3.)

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. Balatonkenese települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. a b Balatonkenese települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. december 28. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  11. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  13. Vasváry-Tóth Tibor és Nagy Krisztina - „Keneseieknek érezzük magunkat, és Keneséért dolgozunk” Balatonkenesei Hirlap 2018. október http://www.alsoretiegyesulet.hu/BalatonkeneseiHokt.pdf Archiválva 2019. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2019.01.29
  14. Balatonkenese Helységnévtár

További információkSzerkesztés