Főmenü megnyitása

Balatonkenese város Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Balatonkenese
Balatonkenese1.jpg
Balatonkenese címere
Balatonkenese címere
Balatonkenese zászlaja
Balatonkenese zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállás város
Polgármester Jurcsó János (független)[1]
Irányítószám 8174
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség2576 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonkenese (Magyarország)
Balatonkenese
Balatonkenese
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 18° 06′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 18° 06′ 33″
Balatonkenese (Veszprém megye)
Balatonkenese
Balatonkenese
Pozíció Veszprém megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonkenese témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen Balatonakarattyán kívül az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje a Tihanyi-félszigetig jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos. A magasparti rész a település délkeleti részében 40–50 m-es tereplépcsővel folytatódik a keskeny partközeli zónában, amely a 19. században, még a partvédművek kialakítása előtt helyenként a magaspartról lassan, de folyamatosan leomló, túlnyomórészt pannon korú üledékek felhalmozódási térszíne volt. A két eltérő magasságú zóna között ezen a részen csak helyenként van átjárás, (ilyen például a függővölgyként a vasútig kinyíló Macskatorok), északnyugat felé a peremjelleg egy jelentős partszakaszon megszűnik. Maga a Balaton a part mentén viszonylag mély, a déli parton jellemző sekélyes rész itt már nincs meg. Részben e sajátos földrajzi fekvés az oka turisztikai jelentőségének is (pl. vitorlásversenyek és horgászat szempontjából).

Közlekedési kapcsolataiSzerkesztés

Közúton a 71-es úton Keszthely-Fenékpuszta vagy Lepsény irányából érhető el (a 710-es elkerülő út a közelmúltban készült el). Budapestről az M7-es autópályán a balatonvilágosi lehajtóig, onnan a 71-es úton közelíthetjük meg. Balatonfűzfő irányából szintén a 71-es úton juthatunk el ide, Papkesziről pedig a 710-es utat keresztezve a 7213-as úton (Fő utca). Keletről Balatonfőkajárral van közúti összeköttetés a 7205-ös úton. Még egy útszakasza számozódik országos közútként: a Fő utcából a vasútállomás felé vezető 72 306-os út (Táncsics Mihály utca, majd Bakó József utca). A part menti út a déli part felé a közforgalom számára nincs nyitva, a magasparton át, illetve kerülővel lehet Balatonakarattyán keresztül Balatonvilágos aligai részére jutni.

A településen kijelölt kerékpárút halad át, és sok csillapított forgalmú utca alkalmas a kerékpározásra.

Balatonkenese vasútállomás a MÁV 29. számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon fekszik. (Balatonakarattya önállósodása előtt három vasúti megállási pont is volt a város területén, a leválás óta a másik két állomás közigazgatásilag a különvált településhez tartozik.) A nyári időszakban sűrített menetrenddel, klimatizált, modern vonatok közlekednek; az év többi részében viszont ritkított a menetrend és alacsony színvonalú a vasúti szolgáltatás.

Menetrend szerinti hajójáratok kötik össze többek között Siófokkal és Balatonalmádival.

TörténeteSzerkesztés

Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt „lakhelyek”, amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén. 1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.

Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

A helyi tekintélyes földbirtokos református családok között a Parragh család szerepel. Parragh Gyula (18511928), balatonkenesei postamester, feleségül vette a nagylengyeli születésű római katolikus strauszenbergi Strausz Erzsébet (18591930) kisasszonyt, strauszenberghi Strausz Sándor (18311922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, nagylengyeli birtokos, és boldogfai Farkas Krisztina (18361883) lányát, aki hat gyermekkel áldotta meg őt; az egyik lányuk, Parragh Rafaella (18841947) férjhez ment a saját anyai nagybátyjához, dr. strauszenbergi Strausz Sándor (18671932) alsólendvai szolgabíróhoz. További gyermekei Parragh Gyulának és Strausz Erzsébetnek, Parragh Jenő (18931950) alezredes, Parragh Krisztina kisasszony és Parragh Farkas (19021983) voltak. A református templom mögötti dombon feküdt az egykori Parragh család birtoka és kis háza. A család utolsó férfi tagja, Parragh Farkas, a városnak adományozta a család "kertjét" a rendszer változás előtt, amiből a "Parragh-kert" jött létre. A hatvanas évektől kezdve az M7-es autópálya megépüléséhez kapcsolódóan javuló megközelíthetősége miatt turisztikai szempontból egyre fontosabbá vált. A SZOT és a Magyar Posta is itt építtetett üdülőközpontokat. A hetvenes évektől, ahogyan az egész balatoni régióban, fellendült a magánüdülés is.

2009. július 1. óta városi ranggal rendelkezik. A 2010-es években kezdeményezés indult a 20. század közepéig önálló községként létező Balatonakarattya városrész önállósodására. A sikeres népszavazást követően 2012. december 21-én Balatonakarattyát önálló községgé nyilvánították a 2014. évi önkormányzati választás napjával, ezáltal a város korábbi déli része már nem tartozik Balatonkeneséhez.

Alsóréti Üdülő EgyesületSzerkesztés

 
Az Alsóréti Üdülő Egyesület közgyűlése 2019-ben

Az Alsóréti Üdülő Egyesület 1995-ben alakult meg, az Alsóréten található 1250 ingatlan tulajdonosának összefogása érdekében. Munkáját öttagú Intéző Bizottság irányítja, három tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az Egyesület viseli gondját az Alsóréti Szabadstrandnak, a Parti sétány közparkjában szörf- és csónaklejárót épített, a horgász-tagozat részére területet bérel a Vízügytől. Az 1200 példányban kiadott Alsóréti Hirlevél rendszeres tájékoztatást ad az alsóréti nyaralókat érintő kérdésekről.[3]

Seuso lakomájaSzerkesztés

 
Seuso lakomája

A 4. század közepén a Constantin császárral közeli kapcsolatban álló Seuso, Pannonia helytartója birtokközpontja a mai Szabadbattyán mellett volt. A Seuso kincslelet Vadásztálján ábrázolt lakoma a Balaton partján valószínűleg a Partfő alatt ábrázolja a mulatozó vadásztársaságot. Szabadbattyánhoz ez a tópart szakasz volt a legközelebb, a római korban a Balaton partja Kenese térségében a jelenlegi partszakasszal lényegében egyező volt.[4]

KékszalagSzerkesztés

1934. július 27. óta, ma már évente, megrendezik a Kékszalag Vitorlásversenyt. Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő vitorlásversenyének 1. bójája Balatonkenesén, a Partfő alatt van, a kikötő mólójától 500 méterre. A Partfőről és a Soós Kilátóról kiváló a rálátás a bóját kerülő versenyzőkre, akik a bója után Keszthely felé fordulnak. A balatoni hajózás kezdetei is a Balatonfüred-Balatonkenese távhoz kapcsolódnak. Széchenyi István is ennek a távnak a megtételével indította útjára a Kisfaludy gőzöst 1847. március 29-én.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Jurcsó János (független)
Korábban
  • Tömör István 2010-2019
  • Sörédi Györgyné 2006 – 2010 [5]
  • Kürthy Lajos 1999 – 2006
  • Kuti Csaba 1990 – 1998

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 22,9%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 15,9% (27,6% nem nyilatkozott).[6]

Turisztikai jelentőségeSzerkesztés

 
Balatonfői Yacht Klub

A település a balatoni régió fejlődésével együtt fejlődött, leginkább a felújított strandoknak és a számtalan üdülőnek köszönhetően. A korábbi, eredetileg állami tulajdonú üdülőkből mára csak néhány maradt fent, egy részük szállodává alakult át, a kisebb üdülők magánkézbe kerültek. Több jachtkikötő épült a kenesei partvonalon, illetve felújították a hajóállomást is.

Balatonkenese minden nyáron színes programokkal várja az oda utazókat. Szezon elején a Tátorján Fesztivál, majd a Kapunyitó Fesztivál várja az érdeklődőket számtalan színes programmal. Június végén egész hétvégés motorosfesztivál és a Balaton Fesztivál, augusztusban pedig nemzetközi lecsófesztivál és koncertek, ingyenes filmvetítések vonzzák az üdülővendégeket.

Jelentősebb helyi rendezvényekSzerkesztés

Lecsófesztivál
 
Lecs Go - Lecsófesztivál, 2017

Balatonkenese ad otthont Magyarország első országos lecsófesztiváljának, amit 2005-ös alapítása óta minden évben megrendeznek, általában augusztus végén.

Balaton Fesztivál

2017 nyarán először rendeztek Balatonkenesén Balaton gasztrofesztivált. A 2017. június 29 -től július 2-ig tartó fesztivál első napján hiphopegyüttesek léptek fel – Sub Bass Monster, Animal Cannibals, Akkezdet Phiai. A második napon, 30-a, pénteken indie pop és rockzenei fellépők működtek közre – Queen's Land, Firkin, Lord, Reckless Roses –, a harmadik nap fő fellépői a Groovehouse, az UFO és a Kozmix voltak, a negyedik napon pedig a Varnyú Country, a Mokka Tribute, a Republic és a Balkan Fanatik együttesek játszottak.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Soós Lajos emlékoszlopa Balatonkenesén
  • Itt található a májusban virágzó, fokozottan védett tátorján kis számú európai élőhelyének egyike.
  • Soós-hegy (mely Soós Lajos költőről kapta a nevét) – „tatárlyukak”, kilátó)
  • Kossuth szobor, amelyet másodikként állítottak az országban
  • Tájház, gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a várossal kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos, helyi költő és más neves személyek emléktárgyai találhatók. A Falumúzeum 2011-ben Az év Tájháza lett Magyarországon.
  • Parragh kert: 3,5 hektáros növénypark, arborétum
  • Soós Lajos-emlékoszlop: a löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vörös kőből faragott emlékoszlop.
  • 1846. október 18-án a mai Széchenyi park területén kötött ki első, Balatonfüred és Kenese közötti útján az első balatoni hajó, a Kisfaludy. A hajón Kenesére érkező Széchenyi István ekkor avatta fel a Clark Ádám által tervezett, fából épített kikötőt.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt élt Soós Lajos helyi költő.
  • Itt lakik Majoros Árpád helyi költő, gondolatíró.
  • Itt élt Bakó József helyi református lelkész, író, országgyűlési képviselő.
  • Itt élt Bayer Emil helyi költő.
  • Itt töltötte a nyarakat Pilinszky János költő.
  • 1926-ban itt született Körmendy Ágoston a magyar autógyártás kiemelkedő mérnöke.
  • 1933-ban itt hunyt el Babay Kálmán református lelkész, író.
  • Litkey Farkas a Kékszalag 13-szoros abszolút győztese

Kulturális intézményekSzerkesztés

  • Tájház (Kossuth u. 6.)
  • Kultúra háza (Táncsics M. u. 24.)
  • Könyvtár (Táncsics M. u. 22.)

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Balatonkenese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vasváry-Tóth Tibor és Nagy Krisztina - „Keneseieknek érezzük magunkat, és Keneséért dolgozunk” Balatonkenesei Hirlap 2018. október http://www.alsoretiegyesulet.hu/BalatonkeneseiHokt.pdf Hozzáférés: 2019.01.29
  4. Anett Firnigl: The Lacus Pelso in the Roman Age The Lake Balaton and the Hydrography of the Balaton-Highland Corvinus University of Budapest, Department of Garden Art
  5. Polgármesterek szemtől szemben a Kenesei Civil Kaszinóban Balatonkenesei Hirlap 2017. november, http://www.balatonkenese.hu/wp-content/uploads/2016/05/Balatonkenesei-H%C3%ADrlap-2017-november.pdf Hozzáférés: 2019.01.11
  6. Balatonkenese Helységnévtár

További információkSzerkesztés