Brigetio

római castrum

Brigetio jelentős katonai tábor és polgárváros volt az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában.

Brigetio
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Brigetio (Magyarország)
Brigetio
Brigetio
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 02″, k. h. 18° 11′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 02″, k. h. 18° 11′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brigetio témájú médiaállományokat.
Brigetio térképe (németül)

Nevének eredete szerkesztés

Neve kelta eredetű, brig töve a német Berg (hegy), illetve az óegyházi szláv breg (partoldal, domb) főnévvel rokon.[1]

Fekvése szerkesztés

 
Brigetio fekvése

Magyarországon, Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján található. A Vindobonát Aquincummal összekötő limesút mentén helyezkedett el, nyugati szomszédja Ad Mures (a mai Ács területén) erődje, keleti pedig Azaum (a mai Almásfüzitőtől keletre) erődje volt, melyekben segédcsapatok állomásoztak.

Története szerkesztés

 
Szőnyben talált római szarkofág az i. sz. 3. századból
 
Római szarkofágok Komáromban
 
Herkules-szobor Brigetióból (A Bécsi Szépművészeti Múzeumban van kiállítva)

A római hódítás előtt a kelták azalusz törzsének települése.

Az 1. század végétől a Római Birodalom részeként fontos határvédelmi szerepet töltött be. A katonai tábort, más néven castrumot, Traianus császár 100 körül kezdte építtetni az észak felől támadó kvádok elleni stratégiai fontosságú helyen, a Vág folyó – mely a kvádok egyik fontos hadi útvonalának számított – torkolatának közelében. Kezdetben rövid ideig a XI. Claudius legio és a XXX. Ulpius legio állomáshelye.

Az 540×430 méter méretű castrum közelében épült fel a canabae, a katonák családjai számára, illetve a hadsereget kiszolgáló kereskedők, kézművesek részére létrehozott település. A castrum kikötőjében állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta második hajóraja, s a Duna bal partján, a mai Izsa határában felépült Celemantia, a 20 bástyatoronnyal védett castellum, ahol néhány cohors állomásozott. A Celemantia-val való összeköttetést és utánpótlást egy ideiglenes ponton híd is szolgálta.[2] A castrumtól nyugatra terült el a polgárváros, mely a birodalom többi városához hasonlóan rendelkezett szentélyekkel, amphiteatrummal, vízvezetékkel, fürdőkkel, padlófűtéses lakóházakkal, csatornázással. Mivel az itt állomásozó katonaság egy része a birodalom keleti tartományaiból származott, a városban a keleti istenségek szentélyei, oltárai is fellelhetőek. Békeidőben a város egyúttal a kvádokkal való kereskedelem egyik fontos színtere.

A katonai tábor jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy a 2. század elejétől a római uralom végéig, itt állomásozott a négy pannoniai legio egyike, a Legio I Adiutrix, az "Első tartalék legio".

Brigetio kezdetben – a 106-ban kettéosztott Pannonia tartomány nyugati felén létrehozott – Felső Pannonia tartományhoz tartozott. Caracalla császár a 3. század elején Brigetiót Alsó Pannoniához csatolta, csökkentve ezáltal a Felső Pannonia tartomány helytartójának parancsnoksága alá tartozó legiok számát, s így meggyengítve annak politikai hatalmát is.

A város municipium rangra emelése 214-ben szintén Caracalla nevéhez fűződik. Ezt követően a várost rövidesen colonia rangra emelték.

I. Valentinianus császár 375. november 17-én agyvérzés következtében, a katonai táborban halt meg.

Az ásatások leletanyagai szerkesztés

Az ásatások során előkerültek a Brigetio katonai táborában állomásozó légiók pecsétjeivel díszített tetőcserepek és téglák, bronz pénzérmék, ékszerek, üveg- és kerámiaedények, valamint egy közel 800 négyzetméteres fürdőkomplexum maradványai.[3]

Az ásatások leletanyagai megtekinthetők:

Egyéb gyűjtemények találhatóak a Duna Menti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeumban és a győri múzeumban.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kiss Lajos 620. o.
  2. truni.sk
  3. Szenzációs régészeti leleteket találtak Komáromban. (Hozzáférés: 2014. október 21.)
  4. Lásd például Lászy Vilmos gyűjtéseit (1876 Abauj-Kassai Közlöny 5/27, 2-3 (július 6.))

Források szerkesztés

További információk szerkesztés