Főmenü megnyitása

Lászy Vilmos, Lászy Vilmos József, névváltozatok: Lászi, Lásszy (Tállya, 1838. május ? – Budapest, 1891. július 13.) színész, rendező, művezető, színigazgató, fordító.

Lászy Vilmos
Született 1838[1]
Tállya
Elhunyt 1891. július 13. (52-53 évesen)
Budapest
Foglalkozása színész

PályafutásaSzerkesztés

Lászy János és Kosusko Julianna fia.[2] 1857. május 1-jén lépett fel először Pázmán Mihálynál. Kassán sok évet töltött; Győrött 1858-60-ban és 1871-75-ben szerepelt; 1862-től 1870 áprilisáig Latabár Endrénél játszott. Az 1870-es években mint igazgató működött a vidéken, Győrben 1875-ig és Kassán 1875-78-ig. 1878-tól Mándokynál szerepelt Debrecenben, majd Takácsnál (1879) és Miklósynál (1880). 1880 októberétől újra mint színigazgató működött, előbb Kecskeméten (1880), ezután Eger, Ungvár, Beregszász, Miskolc (1881), végül Eger és Sátoraljaújhely (1882) voltak állomásai. 1883 augusztusában nyugalomba vonult; ezután színművésznő neje Kövessy Etelka ápolta és gyermekeit nevelte. Meghalt 1891. július 13-án Budapesten, és a budai németvölgyi temetőbe kísérték színésztársai, ahol végső kívánságához képest a sírnál Németh János és Kiss Mihály, a budai színkör tagjai elénekelték a «kalapom szememre vágom» kettőst és Lukácsy Sándor a színészegyesület alelnöke tartott fölötte búcsúbeszédet.

Színművei, melyeket fordított és magyar színre alkalmazottSzerkesztés

Kassai előadatásuk szerint:

  • Langer, Elsikkasztott és ime megkerült, vígj. 1 felv. (először adatott 1863. febr. 6.)
  • Berle Alajos, A mostani czipész-inasok, népszinmű 3 felv., zenéje Stenzel Ferenctől (először 1865. nov. 5.)
  • Megerle J., Az asperni kém, népeis szinmű 3 szakaszban (először nov. 12.)
  • Fels R. és Schmitzer A., Az utolsó zsidó vagy a polgári házasság, korszerű jellemrajz 5 szak. (1868. nov. 15.)
  • Kaiser Frigyes, Uj Jeruzsálem, korszerű jellemrajz 3 szak., zenéje Milöckertől (nov. 29.)
  • Berg O. F., A plébános szakácsnéja, legujabb életkép 4 szak., zenéje Brandtól (először 1868. decz. 5.)
  • Belly György, Herkules vagy a két igazgató, bohózat 1 felv. (1869. febr. 8.)
  • Bittner, Egy könnyelmű leány, életkép 3 szak., zenéje Hopp g. (febr. 21.)
  • Holtei Károly, A gyöngysor, szinmű 2 szak., zenéje Müller Adolftól (ápr. 22.)
  • Girardin és Delacour, Reggel négy órakor, vígj. 1 felv. (1877. ápr. 1.)

Benkő még két szinművét említi: Asperni kém és Farsangi fánk c.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.