Főmenü megnyitása

Aba város a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Aba
Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván, Zichy-kastély
Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván, Zichy-kastély
Aba címere
Aba címere
Aba zászlaja
Aba zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás város[1]
Polgármester Dr. Mikula Lajos (Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület[2]
Jegyző Eszterbauer Erzsébet
Irányítószám 8127–8128
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4426 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség50,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123[4] m
Terület88,05 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aba (Magyarország)
Aba
Aba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″
Aba (Fejér megye)
Aba
Aba
Pozíció Fejér megye térképén
Aba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aba témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Székesfehérvártól 20 kilométerre dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén található. A település a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe: 8805 hektár.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

TelepülésrészeiSzerkesztés

  • Belsőbáránd
  • Bodakajtor Aba centrumtól 5 kilométerre fekszik északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint Bodakajtor lakónépessége 371 fő, a lakások száma 82.[8] Bodakajtoron közösségi ház található.[9]

TörténeteSzerkesztés

Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet viseli, 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet, erre pontos adat nincs. 12981300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. 1361-ben Abai Andrást királyi emberként említették.

Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említették először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven volt említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.

1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta, és határát leíratta. A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére. (Az 1925-ös térképen Felsősárréti major), majd Csőszhöz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd puszta őrizte meg Bögöd várfalu nevét. A délkeleten szomszédos Besenyő falu a mai Aba.

1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven, 1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztották ketté. 1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak. 1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögödöt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélték a fehérvári káptalannal.

Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.

1543-ban török hódoltság alá került.

1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.

A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is volt. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.

A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezett, lakosainak száma 1900-ra elérte a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.

A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.

A háború után a község újra fejlődésnek indult; az 1950-es években mintegy 4300 lakosa volt.[10]

Aba 2013. július 15-én városi címet kapott.[11]

PolgármesterSzerkesztés

1994- - Kossa Lajos

Kossa Lajos 1990-ben, 1994-ben,[12] 1998-ban,[13] 2002-ben[14] és 2006-ban[15] egyedüli jelöltként indult.

2010-ben[16] a polgármester választáson 3 jelölt indult. Kossa Lajost nagy többséggel újraválasztották.

ifj. Gottloz Tibor (független) 190 14,34%
Kossa Lajos (független) 1058 79,85%
Rajkó József (Jobbik) 77 5,81%

2014-ben[17] a választáson 2 jelölt indult. Ebben az évben is Kossa Lajos kapta a több szavazatot.

Gottloz Tibor (független) 325 30,4%
Kossa Lajos (független) 744 69,6%

2016-ban a képviselő-testület feloszlatta magát, így időközi választást kellett kiírni 2016. október 2-ára.[18] A polgármester választáson 5 jelölt indult, Kossa Lajos számára újra bizalmat szavaztak.

Bakos Iván Gábor (BBE) 75 3,41%
Gottloz Tibor (független) 118 5,37%
Kossa Lajos (független) 1072 48,75%
Berényi Béla (Magyar Munkáspárt) 7 0,32%
Kasó László (független) 927 42,16%

NevezetességeiSzerkesztés

  • Az abai római katolikus Szentháromság plébániatemplomot 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abára. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik. A második világháborúban megrongálódott.[19]
  • A református templom: 19481950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból”, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.[20]
  • Az 1956-os forradalom emlékművét 2006-ban emelték.
 
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve Abán; Alkotó:Janzer Frigyes
 
Aba nagyközség II. világháborús áldozatainak emlékműve; Alkotó: Janzer Frigyes

Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégek kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklósan záródó hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vette meg a székesfehérvári Szent István Király Múzeum. Lelőhelyeként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.

Minden évben a pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba-napok kulturális rendezvényei.

Demográfiai adatokSzerkesztés

 
Aba lakónépességének alakulása 1870 és 2010 között

:

 
  • Lakói 1840-ben: 406 római katolikus, 18 evangélikus, 1218 református, 105 izraelita, összesen: 1747;
  • 1910-ben 2379 római katolikus, 16 evangélikus, 1688 református, 1 unitárius, 78 izraelita, 2 egyéb vallású, összesen: 4164;
  • 1940-ben 2494 római katolikus, 3 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 11 evangélikus, 1644 református, 44 izraelita, összesen: 4199;
  • 1948-ban 1797 római katolikus, összesen: 3258 (4 tanerős római katolikus általános iskolában 247 tanuló);
  • 1983-ban 2600 római katolikus, összesen: 4206;
  • 1990-ben összesen 3997 lakos.
  • 2017-ben összesen 4635 lakos.[21]
  • 2019-ben összesen 4660 lakos.[1]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,3%, református 20,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,7% (25,4% nem nyilatkozott).[22]

OktatásSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tribolt, Lajos: Csákvár és Aba várossá lett! (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  2. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Aba, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. A vonalon 2009. decemberben megszűnt a személyforgalom, néhány év múlva átmenetileg újraindult, de 2016-os állapot szerint a járaton csak vonatpótló autóbuszok közlekednek. 2019-es állapot szerint megint 'rendes' vonatok közlekednek, napi két pár.
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  9. Miskei Anita: Játszóteret terveznek Abán (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2012. július 12.)[halott link]
  10. Új magyar lexikon I. (A–C). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960. 15. o.
  11. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  12. szavjkv. valtor.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  13. Önkormányzati választás '98. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  14. Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó És Választási Hivatal. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  15. Országos Választási Iroda. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  16. http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/07/tjk07001.htm
  17. evkjkv1. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  18. http://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/aba-20161002
  19. Új magyar lexikon I. (A–C). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960. 15. o.
  20. Leírás Abáról a falu honlapján. (Hozzáférés: 2013. július 9.)[halott link]
  21. Aba népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2017. augusztus 17.)
  22. Aba Helységnévtár

További információkSzerkesztés