Főmenü megnyitása

A 63-as számú főút Tolna megye székhelyét, Szekszárdot köti össze Fejér megye központjával, Székesfehérvár megyei jogú várossal. A 90 km[1] hosszú másodrendű főút a közép Mezőföldön, Sárvíz vidékén vezet keresztül.

63-as főút
63 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
63-as főút nyomvonala.png
Úttípus Másodrendű főút
Hossza
elkészült90 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Szekszárd (nyomvonal eleje Tolna) 6 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Székesfehérvár 7 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 63-as főút témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az út vonalvezetése a Mezőföldön, de a Sárrét vagy a Sárvíz tájain is kanyargós, követi a korai századokban kialakult utak nyomvonalát. A vonalvezetés több szakaszon is célszerűtlennek tűnhet, de kikerüli az évezredek alatt kialakult homokhegyeket, és a vizenyős, mélyebben fekvő területeket. A szeles tájakon erdősávokat telepítettek, az út mentén gyakori a eperfa, a nyárfa, a fűzfa és az akác.

A mezőföldi talaj általában a lösz, de található itt futóhomok is. A löszös táblák és a völgyek köz iszapos üledék található, mely a kertművelésre ideális lehetőség. A lefolyástalan részeken szikesedés figyelhető meg (a Sárvíz vidékén). Kitűnő mezőségi talaj van a Duna mentén. Ez a táj Székesfehérvár alá is elér. A középső talajtájnak nevezett vidékek a Sárrét és és a Sárvíz völgyét foglalják magukban Itt iszapos öntéstalaj váltakozik szikes részekkel. A nyugati talajtáj a Sárvíz-Sió köze, a melyet a középhegység és a sárrét zár le. A mezőföldi talajt az erózió permanensen pusztította. A szeles tájakon erdősávokat telepítettek, az utak mentét pedig évszázadok óta mindkét oldalon fákkal - eper-, nyár, fűz, akác - ültették be. Az erdősávok építését az állami akarat is elősegítette. Ennek eredményeképp sikerült a mezőföldi talajpusztulást megállítani. Ezzel lehet magyarázni, hogy az út mentén viszonylag kevés lakott település van, illetve a közlekedési út mindkét oldalán sok ligetes erdősávos rész váltakozik egymással.

Települések az útvonal menténSzerkesztés

A főút Szekszárdtól körülbelül 3 km-re északra, közigazgatásilag Tolna Mözs nevű városrészének határában indul a 6-os számú főút szintbeni csomópontjától kiágazva. Az út által érintett első község Szedres, melynek határában gesztenyefasor fogadja az utazót, de a településen még láthatók az eper-, illetve ahogy errefelé nevezik, szederfasorok is, amiket részint selyemhernyó-tenyésztési céllal ültettek, és amelyek után a falu a nevét kapta. Innen továbbhaladva érünk Nagydorogra, amely a Sió-Sárvíz és az országos jelentőségű útvonalak mentén, azok találkozásánál alakult ki, Tolna megye középső részén, a térség gazdasági és kulturális központjaként. Ma is jelentős vasúti és közúti forgalmat bonyolít le. A főút által érintett legészakibb Tolna megyei település Bikács, a községet elhagyva az út Fejér megye területére lép át.

Fejér megyében az első település rögtön a közigazgatási határ mellett a Sárvíz völgyének bal partján, 110 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Vajta. A községet elhagyva láthatjuk a Zichy-kastélyt és parkot, melyet korábban gyermeküdültetési célokra használtak. A klasszicista épületet Pollack Mihály 1815. évi terve alapján Havel Lipót Schmidt Miksa építette fel; kertje védelem alatt áll. Néhány kilométer után az út Cecére érkezik, amely a Dunaföldvárról induló 61-es út csomópontjánál fekszik (a két főútnak itt egy rövidke közös szakasza is van). A paprikatermesztéséről híres, sőt az ún. cecei paprikafajták névadójának számító község központja a Sárvíz hordalékkúpján fekszik, 106 méteres tengerszint feletti magasságban.

Továbbhaladva a főút keresztezzük a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalat annak Rétszilas alsó megállóhelyénél, Rétszilas területén, ami Sárbogárd településrésze. Sárbogárd eredendően mezőgazdasági település, de a középkorban a közutak csomópontjában feküdt. Itt keresztezte egymást több fontos kereskedelmi út, mint például az Eszék-Fehérvár, a Fehérvár-Pécs, továbbá a dunai kikötőkből az ország nyugati része, illetve Zágráb és Graz felé vezető utak. A Földvár-Bogárd-Enying utat „Sóhordó útnak” is nevezték, ami az útvonal fontos kereskedelmi jellegét jelezte. A Sárvízen is itt volt átkelési lehetőség, illetve az 1700-as évek első harmadától már postaállomás működött Bogárdon, ahol lóváltás is volt. 1882-ben jelent meg a térségben a vasút, ami lehetővé tette a modern áruszállításra való áttérést. Sárbogárd a főút által érintett leghosszabb település, a város vége előtt egy útátjáróban keresztezzük a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalat és a belőle itt kiágazó Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalat.

Alig hagyjuk el Sárbogárdot máris a felsőkörtvélyesi útbejáratot érjük el. A középkorban elpusztult falu helyére épült helység ma Sárszentágotához tartozik. Az anyaközség és határának nagy része a Sárvíz lesüllyedt hordalékkúpjának felszínére telepedett. Korábban 1 km-es bekötő úton lehetett a faluba bejutni. Ma azonban a település házai a főútvonal mentéig vannak felépítve. A 4 km-re lévő Sárkeresztúr községgel együtt a települések területén és közöttük alföldies jellegű szikes tavas táj terül el.[2] A területük védett az ott élő védett madárfajok (pl. gyurgyalag) és más állatok miatt. Másik érdekesség a faluban a 63-as úttal szinte párhuzamosan futó Gorsium-Sopianae (ma Tác és Pécs) római főútvonal maradványa, mely a községen vezetett át. Egy szakaszát légi felvételről ismerjük a község határában. A főúton közlekedve figyelmesebb vezetés ajánlott, mert a főút menti lakosok sokszor figyelmetlenül hajtanak rá a főútra! Sárkeresztúr után elhagyja az út a Sárbogárdi járást, átér a székesfehérváriba.

Aba felé tovább haladva feltűnik a Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalon közvetlenül az út mellett, Aba és Sárkeresztúr közös vasútállomása (megjegyzendő, hogy Sárkeresztúron még egy vasúti megálló található, jóval közelebb a település központjához a Sárosd-Káloz közötti út átjárójánál, ám itt már nem áll meg egy személyszállító vonat sem.). Az állomáson túl a főút bal oldalán már Aba szélső házai települtek. A kb. 10 km-re lévő Székesfehérvár vonzáskörzetébe tartozó nagyközség 1990 után indult igazán fejlődésnek, 2013 óta városi jogállással büszkélkedhet. A megye székhelyéig ez az utolsó nagyobb település, bár találkozunk útbejárókkal több kisebb településrésznél, amelyek közigazgatásilag Abához tartoznak (Belsőbáránd, Bodakajtor, Felsőszentivánpuszta). Emellett Székesfehérvár határáig kb. 2-3 km hosszan erdős területen halad az út. Érdekesség, hogy Székesfehérvár külterületén a főutat keresztező vasútvonal mély átvágásban halad. A közút fölött nem építettek felüljárót. Így, egy bukkanóban található egy fény- és félsorompós útátjáró. A főút utolsó szakasza Székesfehérváron, az M7-es autópálya csomópontja után, a Sárkeresztúri útban folytatódik. Napjainkban a főútról egy új csomóponton keresztül is el lehet jutni a Székesfehérvárt nyugatról elkerülő gyorsforgalmi útra. Egyébként a székesfehérvári vasútállomás melletti aluljárón áthaladva érjük el a 63-as út végpontját a 7-es főutat, a Balatoni út és Széchenyi utca kereszteződését, illetve a Vörösmarty teret. Ezután a főút a város történelmi belvárosa nyugati részén, Palotaváros határán, majd a szedreskerti városrészben halad. Végül a Palotai út végén található körforgalmi csomópontban van vége, a Tolnai elágazástól 98 km-re, Szedreskert és Szárazrét határán.

TörténeteSzerkesztés

Mai állapotaSzerkesztés

2000-et követően kezdődött el a 63-as út Székesfehérvár környéki szakaszának átépítése. Korábban a főút a Széchenyi utca végén torkollott a 7-es főút városon átvezető szakaszába. A 63-as út Székesfehérvárt nyugatról elkerülő szakaszának építését 2002 márciusában kezdték meg. Az új út 2×2 sávos, osztott pályás, gyorsforgalmi jellegű útszakaszként épült meg, első szakaszát 2003. december 16-án adták át a forgalomnak az M7-es autópálya és a 7-es út között.[3] A szintén 2×2 sávos második, 7-es út és a Csóri út között húzódó 7,1 km-es szakaszt 2007-ben adták át.[forrás?]

Fejlesztési tervekSzerkesztés

A 63-as út továbbfejlesztésére jelenleg két terv létezik:

  • Az út északi szakaszának meghosszabbítása a 81-es főútig.
  • Az M6-os autópálya építéséhez kapcsolódóan a Szedres község belterületét elkerülő szakasz megépítése (631-es út).[4][5] Ennek magvalósulása esetén a főút teljes hossza kb. 7 kilométernyivel rövidül meg.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidakSzerkesztés

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak


  0 Szekszárd  
  5 63-as főút torkolata
  15 Szedres
  22 Nagydorog
24 Bikács
  46 Vajta
  48 vajtai parkoló
  53 Cece
  63 Rétszilas
   65 Sárbogárd
71 Felsőkörtvélyes
  72 Sárszentágota
  76 Sárkeresztúr
  82 Aba
  98 Budapest/Graz  
   100 Székesfehérvár
   101 Székesfehérvár

JegyzetekSzerkesztés

  1. A KIRA.gov.hu alapján
  2. Fejér megyei Hírlap 1989. március 3. Kócsagfiókák elpusztítása
  3. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Elkészült a 63-as számú főút Székesfehérvárt elkerülő szakaszának első üteme (magyar nyelven), 2003. december 12. (Hozzáférés: 2009. december 22.)[halott link]
  4. Nemzeti Közlekedési Hatóság: 3205/3/2009. sz. Hirdetmény (magyar nyelven), 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 22.)[halott link]
  5. Az M6-os autópálya Paks-Szekszárd szakasza (magyar nyelven). Roads.extra.hu, 2007. (Hozzáférés: 2009. december 22.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés