Bátaszék

magyarországi város Tolna megyében

Bátaszék (németül: Badeseck, horvátul: Batasĩk[3]) város Tolna megye Szekszárdi járásában. Bátaszéken található a bátaszéki molyhos tölgy és a Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom. Ezenkívül minden évben itt kerül megrendezésre a Bátaszéki Matematikaverseny harmadik (országos döntő) fordulója.

Bátaszék
Bátaszék - Temple.jpg
Bátaszék címere
Bátaszék címere
Bátaszék zászlaja
Bátaszék zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Bozsolik Róbert Zsolt (független)[1]
Irányítószám 7140
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség6217 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség96,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátaszék (Magyarország)
Bátaszék
Bátaszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′, k. h. 18° 43′Koordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 18° 43′
Bátaszék (Tolna megye)
Bátaszék
Bátaszék
Pozíció Tolna megye térképén
Bátaszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátaszék témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szekszárdtól 18 km-re délre található, az 55-ös és 56-os országutak találkozásánál.

MegközelítéseSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Nyugatra Mórágy, Mőcsény, északnyugatra Bonyhád (22 km), északra Várdomb, Szekszárd (18 km), északkeletre Alsónyék, keletre Pörböly, Baja (20 km), délre Báta, Dunaszekcső, Mohács.

TörténeteSzerkesztés

A honfoglalásigSzerkesztés

Bátaszéken a legrégibb időktől kezdve találhatunk írásos-tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élő népcsoportról: a keltákról. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. A barbár támadások kivédésére a rómaiak hadi utat építettek Óbudától Eszékig, melyet egész hosszában katonai telepekkel erősítettek meg. Bátaszéktől délre a legközelebbi erődítmény Lugio (Dunaszekcső), északra Ad Statuas (Várdomb) volt, s mivel az út a dombvonalat követte, a mai Bátaszék területe oldalról, töltéssel volt az úthoz kapcsolva. Az ókori Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak.

A honfoglalástól a török hódoltságigSzerkesztés

A honfoglalás után 1142-ben II. Géza király ciszterci szerzeteseket telepített le Széken, majd a környék 10 települése ide épített közös templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az ő nevükből ered későbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.

„Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel.” forrás: bataszek.hu

A virágzásnak a tatárjárás vetett véget, ugyanis 1242. március elején portyázó mongolok felgyújtották, porig rombolták a monostort és a templomot. A pusztítás oly mértékű volt, hogy utóbbit a ciszterciek száz évig sem tudták a helyreállítást befejezni. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Később bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdték a Bátaszék nevet írni. A békés belső fejlődésnek a török előrenyomulása vetett véget.

A török hódoltságtól a 18. századigSzerkesztés

A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. 1529 nyarán Ibrahim pasa, mivel a székiek ellenálltak neki, az erődített helyet földig romboltatta. Buda elfoglalása után (1541) azonban a török a hadiút biztosítására palánkvárat épített ki, mely egy földvárból és a belső várból állt. A földvár falai vert földből készültek, s bizonyos pontjain kerek és négyszögletes tornyok álltak. A templom szentélyét és keresztházát Szulejmán szultán tiszteletére dzsámivá alakították, délkeleti részéhez minaretet építettek, míg a templom hajóit elfalazva, kis szobákra osztották, ahol a török helyőrség tanyázott. Az oszmánok kiűzése után a vidék majdnem lakatlan maradt. 1718-ban kezdődött el a németek betelepítése, akik három évi adómentességet is kaptak. A Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezőváros ipari fejlődését.

Leírás a településről a 18. század végén: „Mező Város Tolna Vármegyében, lakosai katolikusok, birtokosa a’ Királyi Kamara, fekszik a’ Dunától nem meszsze, Baranya Vármegyének határa szélén, német, és magyar lakosaival, bővelkedő Mező Város, mezője kíes, és termékeny; a’ Báthai Apáturságnak helye vala, a’ kinek vezéri Szállást is adott; a’ hadak viszontagságai által lett lerontatása után ismét felépíttetett. Szánto földgyei termékenyek, szőlö hegyei jó bort termők, vizen is kereskedhet, réttyeit Sár vize néha elönti, a’ második Osztályba számláltatott.” (Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A mezőváros fejlődését az is mutatja, hogy lakossága tovább nőtt. A 18. század végére 3000-re emelkedett, a 19-20. század fordulóján elérte a 7000-et.

A 18. századtól napjainkigSzerkesztés

A 19. század legfontosabb eseménye az 1848-as forradalom és szabadságharc volt, melyben sokan támogatták a szabadság ügyét katonaként, nemzetőrként. Bátaszéken is alakult nemzetőr zászlóalj három századdal, s majdnem hatszázan szolgáltak benne (564 fő legénység, 33 fő tiszt) magyarok és németek vegyesen. 1849-ben amikor a Dunántúl a császáriak kezére került, osztrák helyőrséget helyeztek Bátaszékre. Az 1860-as évek közepén egy tűzvészben a település nagy része megsemmisült, ám az újjáépítés gyorsan megtörtént. A fejlődés innen töretlen az I. világháborúig. 1866-ban a város távíróállomást kapott, 1871–73 között pedig megépült az első vasútvonal, a dombóvári. Az 1890-es években összekötötték Bátaszéket Szekszárddal is, majd elkészült a pécsi, végül a bajai vonal és a dunai híd, így Bátaszék jelentős vasúti központtá vált. A bajai hidat 1908-ban adták át, s ekkor készült a mai pályaudvar épülete is. A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, s bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatoktól 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. A második világháború után közel 4000 svábot telepítettek ki Németországba, helyükre bukovinai székelyeket és felvidékieket telepítettek, de elszórtan délvidékiek is jöttek. Az első ötéves tervben kimondták a Bátaszék–Mohács-vasútvonal építését. Az építkezést azonban hamar le kellett állítani politikai okokból. Így a mohácsi építkezéseket még 1949-ben felfüggesztették. A síneket az 1960-as években felszedték, az elkészült töltés Bátaszék és Báta között ma is látható. A település 1995-ben visszakapta városi rangját.[4]

KözéleteSzerkesztés

Parlamenti képviseleteSzerkesztés

A település a Tolna megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület része, így országgyűlési képviselője a 2014–2018-as parlamenti ciklusban Horváth István fideszes politikus volt, aki a 2018-as választás eredményeként is megtarthatta pozícióját.

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Werner Mihály (MDFKDNP-FKgP)[5]
  • 1994–1998: Bognár Jenő (KDNP)[6]
  • 1998–2002: Bognár Jenő (független)[7]
  • 2002–2006: Bognár Jenő (Bátaszék Városért Választási Szövetség)[8]
  • 2006–2010: Bognár Jenő (független)[9]
  • 2010–2014: Bognár Jenő(Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Dr. Bozsolik Róbert Zsolt (független)[11]
  • 2019-től: Dr. Bozsolik Róbert Zsolt (független)[1]

A város vezetésének összetétele a 2019-es önkormányzati választások után a következő:

  • Polgármester: dr. Bozsolik Róbert Zsolt (független)
  • Képviselők: dr. Bonnyai József (független), Kemény Lajos (független), dr. Kostyálné dr. Kovács Klára Ilona (Fidesz-KDNP), Péter Géza (független), dr. Puskás Imre (Fidesz-KDNP), dr. Somosi Szabolcs (független), dr. Szabó Ákos Tamás (Fidesz-KDNP), Zsikó Zoltán (Fidesz-KDNP)

A településen a helyi önkormányzaton felül működik német nemzetiségi önkormányzat, valamint cigány nemzetiségi önkormányzat is.

NépességSzerkesztés

Lakosság száma[12][13]Szerkesztés

Lakosságszám[14]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 6 452 —    
1880 7 095 0,95%
1890 8 153 1,39%
1900 7 521 −0,81%
1910 8 039 0,67%
1920 7 498 −0,70%
1930 7 336 −0,22%
1941 7 153 −0,23%
1949 7 555 0,68%
1960 7 378 −0,22%
1970 7 163 −0,30%
1980 7 127 −0,05%
1990 7 002 −0,18%
2001 6 913 −0,12%
2011 6 370 −0,82%
2015 6 217 −0,61%
2017 6 504 2,26%
2018 6 537 0,51%
2019 6 501 −0,55%

Etnikai összetételSzerkesztés

Etnikai összetétel
Nemzetiség Népesség (2011)
  Magyar 5220
  Német 443
  Cigány 126
  Román 15
  Szlovák 9
  Szerb 8
  Horvát 5

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 2% cigánynak, 7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).





 

Bátaszék lakosainak vallási összetétele 2011-ben

  Római katolikusok (48,3%)
  Reformátusok (7,3%)
  Evangélikusok (0,6%)
  Egyéb (1,4%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (14,4%)
  Nem válaszolt (27,8%)

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,3%, református 7,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,4% (27,8% nem nyilatkozott).[15]

NevezetességeiSzerkesztés

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. Tornya a nyolcadik legmagasabb ilyen építmény volt az országban, de 2012-ben kiderült, hogy a torony 36 méteres magasságú sisakja megbillent,[16][17] ezért a 18 tonnás szerkezetet le kellett bontani; a helyreállítás költségeinek előteremtésére a pécsi egyházmegye jótékonysági koncertek rendezését is vállalta, a helyi plébánia pedig gyűjtést indított.[18]

A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzaga Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, amelyet az Angster pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. Össztömege 100 mázsát tesz ki. Egykor 6 harang volt a toronyban, ma már csak 2 van.

Építését a 18. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben újították fel falával és szobrával együtt.

A ciszterciták első kolostorát, a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emlékét II. Géza telepítette a Cikádorra. Ugyanebben az évben alapította II. Géza az apátságot is, amelyet a rend előírásai szerint Szűz Máriának szenteltek. 1421-ben a szentgergelyi bencések Újlaki Imre apát vezetésével elfoglalták az apátságot. Épülete a mai bátaszéki plébániatemplomtól északra helyezkedett el. A templom háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. Később a szentélyt poligonális záródásúvá építették át, bővítették ki. A templom maradványai romkertként megtekinthetők a mai plébániatemplom mellett. [1]

  • 3-400 év körülire becsült molyhos tölgy. A fa 2015-ben megnyerte az Év fája versenyt.[19]
  • Trianon-emlékmű: 2016-ban avatták fel.[20]
  • Ma Bátaszék külterületén találhatóak az egykori Dömörkapu település maradványai, többek között a temető, ahol egy beerdősült területen egy kőkereszt és néhány sírkő látható, amelyeket a legutóbbi felújítás során színesre festettek. A helyszín Véménd irányából közelíthető meg legkönnyebben a sárga háromszög turistajelzésen.[21]
 
A dömörkapui temető

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. Bátaszék története
  5. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  12. Bátaszék népessége
  13. Bátaszék népessége 1870-2011
  14. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  15. Bátaszék Helységnévtár
  16. http://www.muemlekem.hu/magazin/bataszek_templom_megbillent_torony
  17. Híradó - Bátaszéki templom-torony bontás. a YouTube-on
  18. https://index.hu/kultur/2013/11/14/osszeveszett_az_omega_az_egyhazzal/
  19. Megvan a 2015-ös év fája. Index. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  20. A Trianoni Emlékmű átadása. bataszek.hu, 2016. június 4. (Hozzáférés: 2016. június 6.)
  21. Dömörkapui geoláda. geocaching.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés