1990-es magyarországi országgyűlési választás

1990-es országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg

1985 1990. március 25. és április 8. 1994

386 fős országgyűlés
12 országos lista Többség: 194 fő 176 egyéni kerület

Részvétel: 65,11%
4 911 ezer szavazó
a 7 823 ezerből
4%-os küszöb: 196 449 szavazat

Hungary Parliament 1990.svg


Szentágothai János fortepan 124984.jpg Béki Gabriella.jpg
Listavezető Szentágothai János Béki Gabriella
Párt MDF SZDSZ
Előző választ. Új Új
Elnyert helyek
164 / 386   (42%)
94 / 386   (24%)
+/– Új Új
Listás szavazat 1 214 359 1 050 799
arány 24,73% 21,39%
+/– Új Új
Egyéni kerület
114 / 176
35 / 176
+/– Új Új

Vörös Vince 1990.jpg
Listavezető Vörös Vince Szili Sándor
Párt FKGP MSZP
Előző választ. Új 355
Elnyert helyek
44 / 386   (11%)
33 / 386   (9%)
+/– Új Csökkenés 322
Listás szavazat 576 315 535 064
arány 11,73% 10,89
+/– Új Új
Egyéni kerület
11 / 176
1 / 176
+/– Új Új

Csak egyéni választókerületben bejutók
Képviselő Szervezet Választókerület
Wekler Ferenc és Vargáné Piros Ildikó Agrárszövetség BA-05, SA-10
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Fidesz Áder János 439 649 8,95% Új
KDNP Füzessy Tibor 317 278 6,46% Új
MSZMP Thürmer Gyula 180 964 3,68% Ismeretlen
további 12 lista 596 813 12,07%

Miniszterelnök
a választások előtt
Miniszterelnök
a választások után
Németh Miklós
MSZP
Antall József
MDF–FKGP–KDNP

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki. 1989. október 20-án fogadta el az Országgyűlés a választási feltételeket, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig végül március 25 és április 8-ára tűzte ki a választásokat. A parlamentbe jutásért e két fordulóban 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött, melyből 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani.[1]

Választási rendszerSzerkesztés

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

ElőzményekSzerkesztés

Az utolsó régi országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondta saját feloszlását. 1989. december 22-én Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választásokat.

KampánySzerkesztés

A kampány már lényegében akkor elkezdődött amikor a szabad választások lehetősége először felmerült. A pártok különböző programokkal álltak elő az átalakulás fontosságát hangsúlyozva, még az MSZMP-ből átalakult MSZP sem igényelte a korábbi, állami tulajdonra alapozott berendezkedés fenntartását. Országos listát 12 pártnak sikerült állítania. A kampányban megjelentek különböző szellemesnek szánt rigmusok, mint például a „tudjuk, merjük, tesszük" (SZDSZ), „Bort, búzát, békességet" (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" (Fidesz), „Hit, remény, szeretet" (KDNP), vagy a nyugodt erő, biztos kéz jelszavának hangoztatása az MDF-nél.

Jelöltek és listákSzerkesztés

Országos listákSzerkesztés

Országos listát állított pártok:[2]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt MDF SZDSZ FKGP MSZP Fidesz KDNP
1. Antal József Tölgyessy Péter Vörös Vince Pozsgay Imre Orbán Viktor Keresztes Sándor
2. Szentágothai János Demszky Gábor Balogh György Nyers Rezső Fodor Gábor Füzessy Tibor
3. Für Lajos Haraszti Miklós Torgyán József Horn Gyula Szájer József Ugrin Emese
4. Szabad György Kőszeg Ferenc Bejczy Sándor Szűrös Mátyás Áder János Karcsay Sándor
5. Csurka István Magyar Bálint Nagy Ferenc Németh Miklós Kövér László Hasznos Miklós
6. Csengey Dénes Mécs Imre Böröcz István Petrenkó János Ungár Klára Gáspár Miklós
7. Kutrucz Katalin Pető Iván Kováts László Szili Sándor Trombitás Zoltán Lukáts Miklós Péter
8. Raffay Ernő Rajk László Gerbovics Jenő Kósa Ferenc Németh Zsolt Giczy György
9. Debreczeni József Szabó Miklós Dragon Pál Ormos Mária Varga Mihály Csépe Béla
10. Király Zoltán Tamás Gáspár Miklós Iván Géza Hámori Csaba Rockenbauer Zoltán Rott Nándor
11. Bethlen István Solt Ottilia Kósa András Annus József Glattfelder Béla Inotai Ferenc János
12. Balsai István Béki Gabriella Kávássy Sándor Vastagh Pál Deutsch Tamás Balogh Gábor
13. Salamon László Hodosán Róza Szabó Lajos Vitányi Iván Tirts Tamás Philippovics Károly
14. Csóti György Szent-Iványi István Tóth Imre Demény Pál Molnár Péter Kamarás Ferenc
15. Kéri Kálmán Juhász Pál Oláh Sándor Huszár Tibor Wachsler Tamás Surján László
16. Zimányi Tibor Soós Károly Attila Bereczky Vilmos Pál László Szelényi Zsuzsanna Rubovszky György
17. Varga János Dornbach Alajos Nagy Varga Dezső Kovács Jenő Kósa Lajos Semjén Zsolt
18. Zétényi Zsolt Rózsa Edit Hajdú Istvánné Nagy Attila Hegedűs István Bakos Batu
19. Gyarmati Dezső Ráday Mihály Kapitány Ferenc Békesi László Frajna Imre Grigássy László
20. Grosics Gyula Raj Tamás Győriványi Sándor Kósáné Kovács Magda Mádi László Budavári Miklós
Párt MSZMP MSZDP ASZ VP HVK MN
1. Thürmer Gyula Petrasovits Anna Nagy Tamás Oláh Imre Kulcsár Kálmán Fekete Gyula
2. Nyírő Sándor Korompai János Nagy Huszein Tibor Szűcs György Chikán Csaba Márton János
3. Urvarhelyi László Benyó Pál Tóth Istvánné Gáspár Ferenc Kukorelli István Czine Mihály
4. Koi Tibor Gaskó István Mayer Bertalan Harsányi Gábor Knoll István Varga Csaba
5. Szöllősiné Fitos Éva Borbély Endre Nagy Miklós Szabó Tibor Tóth János Vassné Nyéki Ilona
6. Pozsonyi Attila Szilágyi Gábor Gyulai Lajos Albert János Mészáros Imre Lőrincze Lajos
7. Vasas Joachim Fischer György Bálint Csaba Gergely László Hambuch Géza Lizik Sándor
8. Benkéné Kiss Valéria Baranyai Tibor Szűcs László Bokor Imre Havas Henrik Kecskeméti Lajosné
9. Kollát Pál Sik János Móczár Béla Juhász Józsefné Horváth László Varga Domokos
10. Hotya Péter Törőcsik Mari Kósa Ferenc Dedeó Gyuláné Tófalvi Gyula Liska Tibor
11. Szűcs Ervin Harsányi Zsolt Bodzás Árpád Cs. Kiss Ferenc Ritterné Józsa Judit Benedekfi Sámuel
12. Dóczé Kálmán Staub Pál Frankó István Várkonyi József Gyúró Ferenc Kodolányi János
13. Pozderka Jánosné Farkas Pál Juhász Sándor Bősze Alajos Bálint György Kitzinger Ferenc
14. Sztankó János Gelencsér Béla Molnár Ferenc Sélley Attila Pilsits Mária Béres Ferenc
15. Rápli Pál Varga Tibor Zielbauer György Gyimesi István Iván László Csenki Imre
16. Bánfai Lajos Grád János Zala Simon Tibor Czakó Attila Kalácska Béla Szeberényi Lehel
17. Várkoly Zoltán Bonifertné Szigeti Márta Nagy Bálint Tőzsér Ernő Oláh Lajos Kiss Dénes
18. Pataki Zsuzsanna Macskásy Pál Szommer Béla Bánkúti Zoltán Lakatos Menyhért Serfőző Simon
19. Fekete László Bölcskei János Farkas Károly Bartos Gábor Ballagó Katalin Magyar József.
20. Tóth Lajos Bácskai Sándor Mihalik László Frenkl Gábor Inzsel Ottó Barsi Ernő

EredményekSzerkesztés

Szervezet Szavazatok
(1. forduló)
Szavazatok
(2. forduló)
Mandátumok Parlamenti szerepe
száma aránya száma aránya száma aránya
Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1 213 825 24,72% 1 406 269 41,24% 164 42,49% kormánypárt
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1 050 452 21,40% 1 045 920 30,68% 93 24,09% ellenzék
Független Kisgazdapárt (FKGP) 576 256 11,74% 355 112 10,42% 44 11,40% kormánypárt, majd ellenzék

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

534 898 10,89% 216 496 6,35% 33 8,55% ellenzék
Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 439 481 8,95% 63 064 1,85% 21 5,44% ellenzék
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 317 183 6,46% 126 636 3,71% 21 5,44% kormánypárt
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 180 899 3,68% 8 640 0,25%
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) 174 410 3,55% 922 0,03%
Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Párt (ASZ) 154 004 3,14% 21 923 0,64% 1[3] 0,26% ellenzék
Vállalkozók Pártja (VP) 92 689 1,89% 5 292 0,16%
Hazafias Választási Koalíció (HVK) 91 910 1,87% 31 526 0,92%
Más pártok 83 764 [4] 1,70% 28 190 0,83% 9[5] 2,33%
Összesen 4 909 771 100% 3 424 800 100% 386 100%

A szavazatok és a mandátumok megoszlásaSzerkesztés

 

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Húsz éve voltak az első szabad parlamenti választások Magyarországon. mult-kor.hu. (magyarul) Múlt-kor Kulturális Alapítvány (2010. márc.) (Hozzáférés: 2019. feb. 3.)
  2. Pártok országos választási listája. Magyar Nemzet, LIII. évf. 52. sz. (1990. márc. 2.) 6–7. o.
  3. Egyéni választókerületben szerzett mandátum. A párt nem érte el a listás mandátum szerzéséhez szükséges 4%-os küszöböt.
  4. A következő pártok, zárójelben a szavazatok száma Magyar Néppárt (37047), Magyarországi Zöld Párt (17951), Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (9944), Somogyi Keresztény Koalíció (5966), Magyarországi Szövetkezeti Agrárpárt (4945), Független Magyar Demokrata Párt (2954), Szabadságpárt (2814), Magyar Függetlenségi Párt (2143),
  5. Függetlenként (5) és többpárti támogatással (4) mandátumot szerzett egyéni jelöltek

Külső hivatkozásokSzerkesztés