Főmenü megnyitása

1990-es magyarországi országgyűlési választás

1990-es országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg

1985 1990. március 25. és április 8. 1994

386 fős országgyűlés
12 országos lista Többség: 194 fő 176 egyéni kerület

Részvétel: 62,78%
4 911 ezer szavazó
a 7 823 ezerből
4%-os küszöb: 196 449 szavazat

Hungary Parliament 1990.svg


Szentágothai János fortepan 124984.jpg Béki Gabriella.jpg
Listavezető Szentágothai János Béki Gabriella
Párt MDF SZDSZ
Előző választ. Új Új
Elnyert helyek
164 / 386   (42%)
94 / 386   (24%)
+/– Új Új
Listás szavazat 1 214 359 1 050 799
arány 24,73% 21,39%
+/– Új Új
Egyéni kerület
114 / 176
35 / 176
+/– Új Új

Vörös Vince 1990.jpg
Listavezető Vörös Vince Szili Sándor
Párt FKGP MSZP
Előző választ. Új 355
Elnyert helyek
44 / 386   (11%)
33 / 386   (9%)
+/– Új Csökkenés 322
Listás szavazat 576 315 535 064
arány 11,73% 10,89
+/– Új Új
Egyéni kerület
11 / 176
1 / 176
+/– Új Új

Csak egyéni választókerületben bejutók
Képviselő Szervezet Választókerület
Wekler Ferenc és Vargáné Piros Ildikó Agrárszövetség BA-05, SA-10
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Fidesz Áder János 439 649 8,95% Új
KDNP Füzessy Tibor 317 278 6,46% Új
MSZMP Thürmer Gyula 180 964 3,68% Ismeretlen
további 12 lista 596 813 12,07%

Miniszterelnök
a választások előtt
Miniszterelnök
a választások után
Németh Miklós
MSZP
Antall József
MDF–FKGP–KDNP

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki. 1989. október 20-án fogadta el az Országgyűlés a választási feltételeket, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig végül március 25 és április 8-ára tűzte ki a választásokat. A parlamentbe jutásért e két fordulóban 34 párt és 1623 jelölt mérkőzött, melyből 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani.[1]

Választási rendszerSzerkesztés

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

ElőzményekSzerkesztés

Az utolsó régi országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondta saját feloszlását. 1989. december 22-én Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választásokat.

KampánySzerkesztés

A kampány már lényegében akkor elkezdődött amikor a szabad választások lehetősége először felmerült. A pártok különböző programokkal álltak elő az átalakulás fontosságát hangsúlyozva, még az MSZMP-ből átalakult MSZP sem igényelte a korábbi, állami tulajdonra alapozott berendezkedés fenntartását. Országos listát 12 pártnak sikerült állítania. A kampányban megjelentek különböző szellemesnek szánt rigmusok, mint például a „tudjuk, merjük, tesszük" (SZDSZ), „Bort, búzát, békességet" (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" (Fidesz), „Hit, remény, szeretet" (KDNP), vagy a nyugodt erő, biztos kéz jelszavának hangoztatása az MDF-nél.

Jelöltek és listákSzerkesztés

EredményekSzerkesztés

Szervezet Szavazatok
(1. forduló)
Szavazatok
(2. forduló)
Mandátumok Parlamenti szerepe
száma aránya száma aránya száma aránya
Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1 213 825 24,72% 1 406 269 41,24% 164 42,49% kormánypárt
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1 050 452 21,40% 1 045 920 30,68% 93 24,09% ellenzék
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) 576 256 11,74% 355 112 10,42% 44 11,40% kormánypárt, majd ellenzék
Magyar Szocialista Párt (MSZP) 534 898 10,89% 216 496 6,35% 33 8,55% ellenzék
Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 439 481 8,95% 63 064 1,85% 21 5,44% ellenzék
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 317 183 6,46% 126 636 3,71% 21 5,44% kormánypárt
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 180 899 3,68% 8 640 0,25%
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) 174 410 3,55% 922 0,03%
Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Párt (ASZ) 154 004 3,14% 21 923 0,64% 1[2] 0,26% ellenzék
Vállalkozók Pártja (VP) 92 689 1,89% 5 292 0,16%
Hazafias Választási Koalíció (HVK) 91 910 1,87% 31 526 0,92%
Más pártok 83 764 [3] 1,70% 28 190 0,83% 9[4] 2,33%
Összesen 4 909 771 100% 3 424 800 100% 386 100%

A szavazatok és a mandátumok megoszlásaSzerkesztés

 

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Húsz éve voltak az első szabad parlamenti választások Magyarországon. mult-kor.hu (magyarul). Múlt-kor Kulturális Alapítvány (2010. márc.) (Hozzáférés: 2019. feb. 3.)
  2. Egyéni választókerületben szerzett mandátum. A párt nem érte el a listás mandátum szerzéséhez szükséges 4%-os küszöböt.
  3. A következő pártok, zárójelben a szavazatok száma Magyar Néppárt (37047), Magyarországi Zöld Párt (17951), Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (9944), Somogyi Keresztény Koalíció (5966), Magyarországi Szövetkezeti Agrárpárt (4945), Független Magyar Demokrata Párt (2954), Szabadságpárt (2814), Magyar Függetlenségi Párt (2143),
  4. Függetlenként (5) és többpárti támogatással (4) mandátumot szerzett egyéni jelöltek

Külső hivatkozásokSzerkesztés