Wikipédia

Csengey Dénes

(1953–1991) magyar író, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 18.

Csengey Dénes (Szekszárd, 1953. január 24. – Budapest, 1991. április 8.) magyar író, politikus, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja és országgyűlési képviselője.

Csengey Dénes
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1953. január 24.
Szekszárd
Elhunyt1991. április 8. (38 évesen)
Budapest
SírhelySzekszárd
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Irodalmi díjai1988 A Jövő Irodalmáért, 1988 Örley-díj, 1989 JA-díj (Cleveland)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengey Dénes témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

1972-ben a hajózási szakközépiskolát végezte el, Budapesten. Ezután volt autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. 1977–83-ban elvégezte a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakát. 1978-tól publikált. 1983-tól szabadfoglalkozású író. A Fiatal Írók József Attila körének titkára lett.

1984-ben családjával Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben a lakiteleki találkozó után kilencedmagával részt vett a Magyar Demokrata Fórum megalapításában. 1988–91 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990-től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt.

Politikai szerepvállalása

szerkesztés

A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori találkozón, majd az 1987-es lakiteleki találkozón. 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatot a szabad sajtó mellett. Itt mondta a később sokat idézett kijelentését: „Európába, de mindahányan!”.[1] Az ellenzéki tüntetésen jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sokak számára ekkor körvonalazódott először a rendszerváltás programja.[2]

A Lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója és az MDF egyik alapítója, 1990-től haláláig a párt országgyűlési képviselője volt.

Halála

szerkesztés
 
Ebben a házban – a Királyhágó tér és a Németvölgyi út sarkán – töltötte utolsó napjait, óráit

1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint természetes halállal (szívmegállás), mindössze 38 évesen elhunyt. Szekszárdon, az Alsóvárosi temetőben helyezték nyugalomra.[3]

Emlékezete

szerkesztés
 
Emléktábla a Németvögyi út 20. számú ház falán
„…ha az antiszemitizmus nagy bűn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.”
– Csengey Dénes felszólalása a magyar Országgyűlésben, 1990. október 15.[4]
  • 1998-tól évente adják át a Csengey Dénes szellemiségét és szociális érzékenységét őrző és megvalósító Kárpát-medencei alkotóknak a Csengey Dénes-díjat.
  • Emlékére Nemzetközi Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyeket rendeznek évente.
  • Csengey Dénes Vándoregyetem, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében
  • Csengey Dénes Könyvtár, melyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom Oktatási és Kulturális Kabinetje hozott létre Budapesten. A megnyitó beszédet Lezsák Sándor, dr. Kiszely István és Vona Gábor mondta.
  • A paksi művelődési központ 2010-ben felvette a nevét.

Művei

szerkesztés
Magas ég, mire jut bomlott agyam?

szememre minő rémálom ül?
Hogy őrzöm meg én már magam

hazámnak rendületlenül?
– Csengey Dénes: Vörösmarty költő lázbeteg éneke (részlet)[5]

Díjai, elismerései

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csengey_Dénes&oldid=27609190”