Főmenü megnyitása

Szili Sándor (Pestszentlőrinc, 1939. április 6. –) magyar országgyűlési képviselő, a Baloldali Alternatíva Egyesülés és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyik alapítója, esztergályos, filmszínész. Szili József (1929) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár testvére.

Szili Sándor
Született 1939. április 6. (80 éves)
Pestszentlőrinc
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

CsaládSzerkesztés

Édesapja Szili József (1901-1967) BSzKRt/BKV alkalmazott, tisztviselő. Édesanyja Czellahó Mária (1910-2002) háztartásbeli. Bátyja József (1929-) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. Nővére Mária (1933-) bérszámfejtő. Öccse László (1945-) lakatos.

1959-ben nősült. Felesége Lipták Ágnes magyar-történelem szakos tanárnő. Gyermekeik: Szili Sándor (1961-) történész-ruszista; Szili Ágnes (1967-) magyar-angol szakos tanárnő.

Szakmai életútSzerkesztés

1953-tól a budapesti (Kispest kerületi) Vörös Csillag Traktorgyár (volt Hofherr és Schrantz) esztergályos tanonca. Az inaséveket követően 1955–ben szabadult fel (szakmunkás-bizonyítványt kapott). 1973-ban esti gimnáziumban érettségizett. 1990-ig a Vörös Csillag Traktorgyárban, illetve annak 1973-as név-, valamint profilváltása után a győri Rába Vagon- és Gépgyár budapesti üzemében esztergályos, gépbeállító, művezető. A szakma többszörös kiváló dolgozója. 1985-ben a Gépipar Kiváló Dolgozója.

1957-től amatőr színjátszó. Az 1960-as évek elejétől tagja a Budapesti Ifjúsági Színpad, majd a Pinceszínház társulatának. 1964 és 1966 között elvégezte a MAFILM Filmszínészképző Stúdiót. Statiszta és epizódszerepeket alakított magyar, illetve külföldi filmekben:

1969-ben felhagyott a színészettel. Az 1980-as évek második felében reklámfilmekben vállalt szerepeket.

KözéletSzerkesztés

1970-1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja. 1988-ban a Baloldali Alternatíva Egyesülés egyik megalapítója. Az MSZP alakuló kongresszusán 1989-ben az Országos Elnökségbe választották, a párt Munkástagozatának vezetője lett. Ezektől a funkcióktól 1990-ben, országgyűlési képviselővé választása után, megvált. 1996-tól 2002–ig az MSZP Dolgozói Tulajdonosi Tagozatának alelnöke volt.

1990-ben az első szabadon választott magyar parlamentbe az MSZP országos listájáról jutott be. Az 1994-es, illetve az 1998-as országgyűlési képviselő-választásokon a Budapest 27. sz. (XVIII. kerület) egyéni választókerületben szerzett mandátumot. A parlamentben a Honvédelmi Bizottság tagja (1990-1994), a Honvédelmi Bizottság alelnöke (1994-1996), az országgyűlés jegyzője (1996-1998), a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagja (1998-2002), az IPU magyar-francia baráti tagozatának tagja. 1996-ban megkapta a Honvédelemért Emlékérem I. fokozatát. 2002-ben visszavonult a közélettől.

ForrásokSzerkesztés

  • Biográf Ki Kicsoda 2002. Bp., 2001. Enciklopédia Kiadó. 1721. p.
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda. Bp., 1996. Biográf Kiadó. 940-941. p.
  • Választás ’98. Országgyűlési képviselők. Bp., 1998. BM Országos Választási Iroda. 194. p.
  • Országgyűlési választások 1994. Bp., 1994. BM Kiadó. 206. p.
  • Szabadon választott. Parlamenti almanach, 1990. Bp., 1990. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat. 237. p.