Szegénylegények

film, 1965, Jancsó Miklós

A Szegénylegények 1965-ben készült fekete-fehér magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A film szemlélete és formanyelve új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben. A hosszú percekig tartó beállítások, a végtelennek tűnő magyar Alföld statikus keretében aprólékosan koreografált tömegmozgatás, az egyenruhás katonák, mind a rendező összetéveszthetetlen alkotói védjegyévé váltak.

Szegénylegények
1966-os magyar film

Görbe János és Latinovits Zoltán
Görbe János és Latinovits Zoltán
Rendező Jancsó Miklós
Producer Németh András
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Hernádi Gyula
Jancsó Miklós
Főszerepben Görbe János
Latinovits Zoltán
Operatőr Somló Tamás
Vágó Farkas Zoltán
Jelmeztervező Vicze Zsuzsa
Gyártásvezető Daubner István
Gyártás
Gyártó MAFILM 4. Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Forgatási helyszín Apaj
Játékidő 87 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Mokép
BemutatóMagyarország 1966. január 6.
Egyesült Királyság 1966 novembere
Franciaország 1966. december 17.
USA 1969. május 4. (New York City, New York)
Korhatár12 II. kategória (F/4112/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

Történet szerkesztés

A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót. A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből szabadcsapatot alakítanak. Amikor valamennyien összegyűltek, kihirdetik Ferenc József császár és magyar király ítéletét: "Sándor", a vezér kegyelmet kapott. A legények örömükben Kossuth-nótát énekelnek, de következik az ítélet második fele: a többiek el fogják nyerni méltó büntetésüket.

Szereplők szerkesztés

Őze Lajos és Kozák András

Díjak, elismerések szerkesztés

  • 1966 – Magyar Filmkritikusok Díja: nagydíj, operatőri díj, a legjobb férfi alakítás díja Görbe Jánosnak
  • Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri fődíja, a szakmai zsűri rendezői díja
  • Locarno: FIPRESCI-díj
  • 1967 – London: az év legjobb külföldi filmje
  • 1968 – A „Budapesti tizenkettő” egyik filmje
  • 2000 – Az „Új budapesti tizenkettő” első helyezettje
  • 2012 – Az 53 magyar film egyike

Források szerkesztés