Agárdy Gábor

magyar színész

Agárdy Gábor (született Arklián, örményül: Գաբրիել Արկալիյան Gabriel Arkaliján[5][6]) (Szeged, 1922. augusztus 2.[7][8]Budapest, 2006. január 19.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Ikon- és portréfestő.

Agárdy Gábor
Գաբրիել Արկալիյան
Agárdy Gábor 1974-ben
Agárdy Gábor 1974-ben
Életrajzi adatok
Születési név Arklián Gábor
Született 1922. augusztus 2.[1][2][3][4]
Szeged[1]
Elhunyt 2006. január 19. (83 évesen)[2][3][4]
Budapest[1]
Sírhely Farkasréti temető
Származás örmény
Házastársa Tóth Ila
Rácz Boriska
Gyermekei Agárdy Ilona
Pályafutása
Aktív évek 19372005
Híres szerepei Liliom
Molnár Ferenc: Liliom
Tódorka Szilárd
Csiky Gergely:A nagymama
Díjai
Kossuth-díj1985
Jászai Mari-díj1959, 1962
Kiváló művész1980
Érdemes művész1968
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)

Agárdy Gábor
Գաբրիել Արկալիյան IMDb-adatlapja

PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Agárdy Gábor
Գաբրիել Արկալիյան
témájú médiaállományokat.
Agárdy Gábor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (R. Törley Mária alkotása)
Agárdy Gábor emléktáblája egykori lakhelyén, a Budapest, Király u. 82. sz. alatt

Életpályája

„Játszom, mióta csak megvagyok... Szegeden lakott a családunk, s én nem lehettem több hat-nyolc évesnél, amikor betoppant egy szomszéd, a szegedi színház tagja, mondván, hogy gyermekszínészt keresnek. Így kezdődött, s a szegedi színháznál eltöltött évek után, immár nem gyermek, hanem ifjú színészként több mint egy évtizeden át vándor társulatokkal jártam az országot. Általában három hónapot töltöttünk egy városban. Kisebb helyiségekben még annyit sem, s játszottunk klasszikust, modernet, prózát, operettet, mindent. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, ahol meg ne fordultam volna...[9]

Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is.[10] Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál.

Magánélete

Első felesége Tóth Ila színésznő, lányuk: Agárdy Ilona színésznő.[11][12]Rácz Borival, a Magyar Állami Operaház ünnepelt balerinájával 1956-ban kötöttek házasságot. Agárdy Gábor, ikonok mellett színészportrékat is festett.[13]

Színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1949-: színész - 193; rendező - 2. Ugyanitt százharminckilenc színházi fotón is látható.[14]

Rendezései

Filmszerepei

Játékfilmek

  • Én és a nagyapám (1954) – tanító
  • Kati és a vadmacska (1955)
  • Éjfélkor (1957)
  • Csempészek (1958) – Mihály
  • Razzia (1958)
  • Égi madár (1958) – az apa
  • Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Csiszér
  • Álmatlan évek (1959) – Tóth
  • Pár lépés a határ (1959) – Fábián pap
  • Kálvária (1960) – Kovács Feri, Gizi férje
  • Virrad (1960) – Bártfai igazgató
  • Hosszú az út hazáig (1960)
  • Amíg holnap lesz (1961) – Erős Gábor
  • Puskák és galambok (1961)
  • Délibáb minden mennyiségben (1962) – Angyal András / Antal Bandi
  • Mici néni két élete (1962)
  • Germinal (1963)
  • Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Környei Gábor párttitkár
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964) – Gyuszi bácsi
  • Másfél millió (1964) – Kálmán
  • Szegénylegények (1965)
  • A tizedes meg a többiek (1965) – Leventeparancsnok
  • Egy magyar nábob (1966) – Kutyfalvy Bandi
  • Kárpáthy Zoltán (1966) – Kutyfalvy Bandi
  • Édes és keserű (1966)
  • Egy szerelem három éjszakája (1967)
  • Egri csillagok I-II. (1968) – Sárközy
  • A varázsló (1969) – Balogh apuka
  • Ismeri a szandi mandit? (1969) – cukrász
  • Szemtől szemben (1970) – Fóris János
  • Kakuk Marci (1973) – erdész
  • Csínom Palkó (1973)
  • Lúdas Matyi (1976) – Az ispán hangja
  • Vőlegény (1982) – Csuszik Zsiga
  • Retúr (1996) – Károlyi
  • Az utolsó blues (2001) – Zsül
  • A gyertyák csonkig égnek (2005)

Tévéfilmek

  • Májusi körhinta (1962)
  • Az üvegcipő (1963)
  • Ezer év (1963)
  • Május (1963)
  • Menazséria (1964)
  • Kocsonya Mihály házassága (1965)
  • A helység kalapácsa (1965) – Csepű Palkó
  • Két nő közt (1966)
  • Jaguár (1967) – Mazurka
  • Súlyfürdő (1968)
  • Komisznak lenni életveszélyes (1970)
  • Egy óra múlva itt vagyok (1971) – Tyurin
  • Villa a Lidón (1971) – Smith
  • Sólyom a sasfészekben 1-4. (1973)
  • A dunai hajós 1-2. (1974) – Dragos Károly
  • Uraim, beszéljenek! (1974)
  • Kérem a következőt! (1974-rajzfilmsorozat)
  • A peleskei nótárius (1975)
  • Micsoda idők voltak! (1975)
  • Robog az úthenger 1-6. (1976)
  • Második otthonunk: az SZTK (1977)
  • Bovári úr (1977) – Veres Pál
  • Az Isten is János (1977)
  • A bunker (1978) – Parry
  • Második otthonunk: a munkahely (1978)
  • Földünk és vidéke (1978)
  • Egy ház a Körúton (1979)
  • A siketfajd fészke (1980)
  • Mint oldott kéve 1-6. (1983)
  • Örökkön-örökké (1984)
  • Kérők (1986) – Baltafi / Hadházi
  • Égető Eszter (1989)
  • Frici, a vállalkozó szellem (1993) – Teszéri Ferenc báró
  • Ábel Amerikában (1998)
  • A titkos háború (2002)
  • Gáspár (2004)

Hangjátékok

  • Az üdvösség forrása (1952)
  • Heltai Jenő: Jaguár (1958)
  • Kazakevics: Csillag (1958)
  • Karácsonyi történet (1958)
  • Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
  • A békafelügyelő (1961)
  • John Priestley: A nap hőse (1961)
  • Okirathamisítás (1961)
  • Baróti Géza: Szenzáció (1962)
  • Bolondvásár (1962)
  • Hauptmann: A bunda (1962)
  • Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Robin Hood kalandjai (1962)
  • A házasság története (1963)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1963)
  • Bikaviadal (1964)
  • Egon Vohlrab: A sztudánkai vendég (1964)
  • Ismeri-e már a tejutat...? (1964)
  • Jeruzsálemről beszélek (1964)
  • Szép Galathea (1964)
  • Az akharnaibeliek (1965)
  • Zsilipek (1965)
  • Kabaré-keverék (1966)
  • Lóránd Lajos: Várlak a Diadalív alatt (1966)
  • Össznépi rádió - Budapest (1966)
  • Sok a szöveg (1966)
  • Hárs László: Elveszett a varázsgyűrű (1967)
  • Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1967)
  • Kuncz Aladár: A fekete kolostor (1967)
  • Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
  • Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
  • Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
  • Arthur Schnitzler: Guszti hadnagy (1968)
  • Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
  • Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
  • Racine: Pereskedők (1968)
  • Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
  • Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
  • Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1970)
  • Ödön von Horváth: Kazimir és Karolina (1970)
  • Szergej Jeszenyin: Pugacsov (1970)
  • Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
  • Gleb Uszpenszkij: Az őrházikó (1971)
  • Korunk hőse (1971)
  • Lope de Vega: A hős falu (1971)
  • Tóbiás és a többi messiás (1971)
  • Ambrus Tibor: Középnap (1972)
  • Gorkij: Ellenségek (1972)
  • Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
  • Jókai Mór: Kedves rokonok (1972)
  • Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
  • Kiáltvány (1973)
  • László Anna: Árhullámok (1973)
  • Maugham: Zsákutca (1973)
  • Megnyomok egy gombot (1973)
  • Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973)
  • Török Tamás: Sihaha Sebestyén füstölgése (1973)
  • Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
  • Irodalmi séta Prágában (1975)
  • Tenyérnyi ország a félsziget sarkán (1975)
  • Török Tamás: Futballfantázia (1975)
  • Wolfgang Borchert: Az ajtón kívül (1975)
  • A Mester és Margarita (1976)
  • Otfried Preussler: Egy kicsi szellem visszatér (1976)
  • Plautus: A ládika (1976)
  • Romantika pedig nincs (1976)
  • David Hayes: Hét ezrelék (1977)
  • Győrffy István: Vasháló (1977)
  • Kurt Tucholsky: Helyek a Paradicsomban (1977)
  • Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
  • Kazarosz Aghajan: Anahit (1978)
  • Móra: A aranykoporsó (1979)
  • Capek: Az ellopott 139/VII. c. üo. sz. irat (1980)
  • Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (1980)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Josef és Carel Capek: Rovarok (1981)
  • Alice Csodaországban
  • Feleki László: Világtörténeti panasziroda (1981)
  • Az özvegy avagy egy kis retus (1982)
  • Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
  • Kopányi György: Hazalátogató (1983)
  • Lázár Ervin : Lenn a kútban (1983)
  • Muszty Bea-Dobay András: A kék csodatorta (1983)
  • Tabarin: Csendestársak (1983)
  • Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
  • Babits Mihály: A gólyakalifa (1984)
  • Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
  • Móricz Zsigmond: Murányi kaland (1985)
  • Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
  • Aleksandar Obrenovic: A konjunktúra mámorító illata (1987)
  • Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból (1987)
  • Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
  • Egy hibbant vénember naplója (1989)
  • Fekete István: Hajnal Badányban (1989)
  • Gárdonyi Géza: Zivatar pékéknél (1989)
  • Munkagödör (1989)
  • Zdanek Sverák: Az aranyabroncsos kerékpár (1991)
  • Gyurkovics Tibor: Halálsakk (1992)
  • Zsolt Béla: Oktogon (1992)

Emlékezete

2010-ben avatták fel emléktábláját egykori lakóházának falán, a VI. kerületi Király utca 82. szám alatt.[15]
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a Nemzet Színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

Szinkronszerepei

Díjai, elismerései

Lásd még

Jegyzetek

  1. a b c Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b BnF források (francia nyelven)
  5. Armenia. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
  6. Vezetékneve egyes forrásokban: Agárdi
  7. Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 8.
  8. Kilencven éve született Agárdy Gábor. Fidelio.hu, 2012. augusztus 2. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
  9. Fejér Megyei Hírlap, 1968. július 7. (24. évfolyam, 158. szám) Agárdy Gábor
  10. Németh Andrea: ELŐTERJESZTÉS – a Képviselő-testület 2010. május 27-i ülésére (pdf). terezvaros.hu, 2010. május 13. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  11. [Napló, 1965. szeptember (Veszprém, 21. évfolyam, 1965-09-08 / 211. szám - A színház új tagjai: Agárdy Ilona ]
  12. Borzák Tibor Színarany színészek. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  13. Taps színészmagazin 1988. május - Színművész ecsettel (Agárdy Gábor színészportréi)
  14. 2011. július 16-i lekérdezés
  15. Németh Andrea: ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testület 2010. május 27-i ülésére (pdf). terezvaros.hu, 2010. május 13. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)

Források

További információk