Jaroslav Hašek
Jaroslav Hašek (Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.) cseh humorista és szatirikus író. Legismertebb műve a Švejk, a derék katona, amelyet több mint hatvan nyelvre lefordítottak.
Jaroslav Hašek | |
![]() | |
Élete | |
Született |
1883. április 30.![]() |
Elhunyt |
1923. január 3. (39 évesen)![]() |
Sírhely | Starý hřbitov |
Nemzetiség | cseh |
Szülei | Josef Hašek |
Házastársa | Jarmila Mayerova |
Gyermekei | Richard Hašek |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | szatirikus regény |
Fontosabb művei | Švejk, a derék katona és egyéb történetek |
![]() | |
Jaroslav Hašek aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jaroslav Hašek témájú médiaállományokat. |
Életútja szerkesztés
Prágában született, Josef Hašek középiskolai matematikatanár fiaként.[1] Édesapja halálakor Jaroslav 13 éves volt. Ezután szegénységük miatt a háromgyermekes családnak gyakran kellett költöznie.[2] Hašek 1902-ben érettségizett egy cseh kereskedelmi akadémián.[3] Rövid ideig banktisztviselőként dolgozott, majd szabadfoglalkozású író és újságíró lett.[4]
1906-ban csatlakozott az anarchista mozgalomhoz.[5] Rendszeresen felolvasásokat tartott munkások előtt, majd 1907-ben az anarchista Kommuna lap szerkesztője lett.[6] A rendőrség folyamatosan figyelemmel kísérte, többször letartóztatták és bebörtönözték. Egy alkalommal több hónapnyi börtönbüntetést kapott egy rendőrtiszt megtámadásáért.
1905 végén ismerte meg későbbi feleségét, Jarmila Mayerovát.[7] Mivel a lány szülei nem tartották megfelelő férjnek az anarchista írót, a szerelmes Hašek megpróbált visszalépni az anarchizmustól, és íróként állásba lépett. Amikor az írót ismét letartóztatták, a lányt szülei vidékre vitték, remélve, hogy ezzel kapcsolatuknak vége szakad. Ez ugyan nem történt meg, de Hašek végleg szakított az anarchizmussal, és kizárólag az írásnak szentelte magát. 1910-ben a Svět zvířat (Állatok Világa) című lap szerkesztője lett.[8]
1910 májusában feleségül vette Jarmila Mayerovát.[8]Az Állatok Világá-tól rövidesen elbocsátották az általa kitalált állatokról írott cikkei miatt.[9] Házassága nem volt boldog; 1913-ban az asszony visszaköltözött szüleihez.
Az első világháború alatt, 1915 februárjában Hašek belépett a hadseregbe.[10] A fronton töltött rövid idő után szeptemberben megadta magát az oroszoknak. 1916-ban elengedték a fogolytáborból, hogy propagandistaként csatlakozzon az újonnan alakuló Csehszlovák Légióhoz.[11]
Az októberi forradalom után Oroszországban maradt, belépett a bolsevik pártba[12] és ismét megnősült.[13] Ufában, Krasznojarszkban és Irkutszkban élt és dolgozott, mint a keleti front 5. hadseregének politikai tisztje.[14] Hašek – aki már Prágában megtanult magyarul – több, jórészt kétnyelvű hadifogolylapot is szerkesztett: Világforradalom (Die Weltrevolution), Krasznaja Jevropa (Vörös Európa, Rothe Europa), Nachrichten (Hírek) és a Roham (Sturm) címűt. 1920-ban a párt Csehszlovákiába küldte.[15] A helyi pártszervezet gyanakvással fogadta, így Hašek hamarosan visszatért korábbi életmódjához.[16] Az író nem volt túl népszerű, mivel árulónak és bigámistának tekintették.[17]
A Švejk, a derék katona és egyéb különös történetek című könyve 1912-ben jelent meg.[18] Ebben a műben bukkan fel először Švejk alakja, de a szeretetre méltó együgyű figura csak a világháború után, a regénnyel vált híressé. A regény utolsó fejezeteit Hašek betegsége miatt már csak diktálni tudta. 1923-ban, tüdőtágulás és szívbénulás következtében, nem egészen 40 évesen meghalt.[19] Regényét Karel Vanek, újságíró barátja fejezte be.[20]
Érdekességek szerkesztés
- A Švejk utóéletét, folytatásait, átdolgozásait lásd[21]
- Hašek megalapította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül pártot, és az így összegyűjtött pénzt kocsmázásra fordította
- Bertolt Brecht 1942–43-ban folytatást írt a Švejkhez (Švejk a második világháborúban – színmű)
- Az ő nevét viselte a 2017-ben megszűnt Budapest és Prága között közlekedő Jaroslav Hašek EuroCity vonat
Magyarul megjelent művei szerkesztés
1989-ig szerkesztés
- Infanterist Svejk viszontagságai a nagy háborúban, 1-3.; ford. Katona Fedor [Karikás Frigyes]; Monde, Paris, 1930–1932 (A Monde magyar könyvei)
- Infanteriszt Svejk, 1-3.; ford. Karikás Frigyes; Anonymus, Bp., 1945
- Jaroszláv Hasek: Svejk, a jó katona; ill. Jozef Lada; Testvériség-Egység, Újvidék, 1954
- A Balaton partján. Történetek a régi Magyarországból; ford. Tóth Tibor, bev. Zdena Ancik; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava, 1954
- Fekete-sárga panoptikum. Szatírák és humoreszkek; vál., ford. Tóth Tibor; Szépirodalmi, Bratislava, 1956
- Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. Szatirikus regény, 1-2.; ford. Réz Ádám, bev. Kovács Endre; ill. Josef Lada; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1956
- Vidám állatkert. Válogatott humoreszkek; vál., ford., utószó Tóth Tibor; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1957
- Az ibolyakék mennykő. Válogatott szatírák és humoreszkek; vál., utószó Bretislav Truhlár, ford. Tóth Tibor; Európa, Bp., 1961
- Hörcsög a díványban; vál., ford. Tóth Tibor, ill. Mayer Gyula; Magvető, Bp., 1964 (Vidám könyvek)
- Az elhagyott latrinán. Válogatott szatírák, humoreszkek és elbeszélések; vál. Hosszú Ferenc, ford. Tóth Tibor; Európa, Bp., 1969 (Európa zsebkönyvek)
- Dekameron; vál. Hubik István, ford. D. Sidó Ágnes et al., ill. Josef Lada; Európa, Bp., 1975
- Az út avagy. Komédia. Svejk, a derék katona további kalandjai; Jaroslav Hasek Svejk c. regénye alapján színpadra alkalmazta Verebes István, ford. Réz Ádám, rend. Szurdi Miklós; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1980 (A Szolnoki Szigligeti Színház műhelye)
- Josef Lada: Svejk, a derék katona kalandjai képekben; ford. Tandori Dezső; Helikon, Bp., 1982
- Alserbach százados háborús zárszámadása. Válogatott szatírák és humoreszkek; vál., szerk., jegyz. Tabák András, ford. Bába Iván et al.; Zrínyi, Bp., 1986 (Zrínyi-zsebkönyvek)
1990 után szerkesztés
- Svejk, a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek; vál., szerk. Hunyadi Csaba, ford. Bába Iván, Mayer Judit, Tóth Tibor; Szukits, Szeged, 1996 (Igényes könyvtár)
- Svejk, a derék katona fogságban és más furcsa történetek; vál., szerk. Hunyadi Csaba, ford. Hubik István et al.; Szukits, Szeged, 1997 (Igényes könyvtár)
- Lőcsei közjáték; vál., szerk. Kiss Gy. Csaba, ford. Tóth Tibor et al., ill. Josef Lada; Felsőmagyarország, Miskolc, 2001 (Felföldi kincsestár)
- Szemelvények a törvény keretein belül mérsékelten haladó párt történetéből; ford. Magyar György; Glória–Magyarországi Svejk-társaság, Bp., 2002
- Karel Vaněkː Švejk az orosz fronton; ford. Balázs Andrea, ill. Josef Lada; LAZI, Szeged, 2002
- Betyárhistória; ford. Hubik István et al., szerk. Kiss Szemán Róbert, ill. Josef Lada; Cartaphilus, Bp., 2004
- Szerencsétlen kandúrhistória; szerk. Kiss Szemán Róbert, ford. Beke Márton et al.; Cartaphilus, Bp., 2007
- Švejk, a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek; Rebeka és Panni, Rétság, 2007
- Amikor a bolsik betiltották a karácsonyt; ford. Kiss Szemán Róbert, Kiss Szemán Katalin, Zádor Margit, ill. Josef Lada; Cartaphilus, Bp., 2008
- A szerencsétlen rendőrfőnök; vál., szerk. Kiss Szemán Róbert; ford. Kiss Szemán Róbert, Zádor András, Zádor Margit; Cartaphilus, Bp., 2010
- A Balaton partján és más írások; vál., szerk. Kis Szemán Róbert; Helikon, Bp., 2016 (Helikon zsebkönyvek)
- Švejk füveskönyve. Én, kérem, hivatalos hülye vagyok; vál., szerk., utószó Kocsis Péter, ford. Réz Ádám; Lazi, Szeged, 2020
Magyar fordítói szerkesztés
- Bába Iván
- Beke Márton
- D. Sidó Ágnes
- Hubik István
- Karikás Frigyes
- Kiss Szemán Róbert
- Kiss Szemán Katalin
- Magyar György
- Mayer Judit
- Réz Ádám
- Tandori Dezső
- Tóth Tibor
- Zádor András
- Zádor Margit
Képgaléria szerkesztés
-
Jaroslav Hašek 1920-ban a szovjet Vörös Hadsereg egyenruhájában
-
Az író portréja az 1963-ban kiadott szovjet bélyegen
-
Jaroslav Hašek emlékműve Lipnicében
-
Síremléke Lipnicében
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Dobossy, 21. old.
- ↑ Dobossy, 22. old.
- ↑ Dobossy, 32-33. old.
- ↑ Dobossy, 39. old.
- ↑ Dobossy, 56. old.
- ↑ Dobossy, 57. old.
- ↑ Dobossy, 53. old.
- ↑ a b Dobossy, 66. old.
- ↑ Dobossy, 72. old.
- ↑ Dobossy, 88. old.
- ↑ Dobossy, 91-92. old.
- ↑ Dobossy, 104. old.
- ↑ Dobossy, 112. old.
- ↑ Dobossy, 105. old.
- ↑ Dobossy, 121. old.
- ↑ Dobossy, 123. old.
- ↑ Dobossy, 124. old.
- ↑ Dobossy, 80. old.
- ↑ Dobossy, 131. old.
- ↑ Dobossy, 137. old.
- ↑ (2018. március 20.) „Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban” (magyar nyelven). Wikipédia.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Életrajz magyarul
- Életrajz és bibliográfia angolul
- Életrajz németül
- Hasek a kutyakereskedésről
- Képek a Švejkből Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Josef Lada, az illusztrátor Archiválva 2006. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Švejk a derék katona a háború előtt
- Švejk egy derék katona kalandjai a világháborúban
- Švejk a veszprémi színházban
- A Kehely vendéglő
- Jaroslav Hašek életrajza és művei műfordításokban Bábel Web Antológia
- Bibliográfia a Libri oldalán
- Dobossy László: Hasek világa; Európa, Bp., 1970 (Írók világa)
- Gustav Janouch: A nevető bíró. Jaroslav Hasek életrajza; ford. Réz Ádám; Gondolat, Bp., 1971
- Radko Pytlík: A csavargó liba. Jaroslav Hasek mozaikképe; ford. Sziklay László; Kossuth, Bp., 1981
- Valaki Prágából. Történetek Jaroslav Hasek életéből; összeáll. V. Boucková, ford. Lőrincz Irén, ill. Sajdik Ferenc; Népszava, Bp., 1983
- Vörös István: A švejki lélek. Milan Kundera, Bohumil Hrabal és Ludovik Vaculík munkásságáról; Holnap, Bp., 2002
- Irena Dousková: Hašek, a medve; ford. Csoma Borbála; Kalligram, Bp., 2020