Főmenü megnyitása

A Budapesti Operettszínház egy zenés színház Budapesten.

Budapesti Operettszínház
A Budapesti Operettszínház bejárata (előtérében Kálmán Imre szobra)
A Budapesti Operettszínház bejárata
(előtérében Kálmán Imre szobra)
Általános adatok
Korábbi nevei

Somossy Orfeum (1894–1899)
Fővárosi Orfeum (1899–1916)
Fővárosi Művész Színház (1929 november 16.–1930 június)

Fővárosi Operettszínház (1923. február 9.–1998. január 1.)
Névadó
  • Somossy Károly
  • Ben Blumenthal
Státus Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet[1]
Elérhetőség
Honlap http://operettszinhaz.hu/

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

Singer Károly, aki időközben nevét Somossyra magyarosította, összeveszett az egyik igazgatóval, Carlé Henrikkel (a Carlé fivérek vezették az 1870-es években a legnépszerűbb varietéket), aki őt minden felmondás nélkül azonnal elbocsátotta. Megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utca 17. szám alatti házat, majd Fellner és Helmer építészekkel átalakíttatta mulatóvá. A Somossy Orfeum 1894-ben nyílt meg. A külföldi sztárok mellett fellépett többek között Módl József, Rück Nándor, Werner Móni, Seidl Albert, Rienzi Mariska is. Fő attrakciója Carola Cecília volt, de Somossy Pestre hozatta a Barrison-lányokat(wd) is, akik pikáns dalokat énekeltek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt 1899-ben az orfeum csődbe ment. Somossy átadta Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig. A műsoron változatlanul külföldi artisták, arab, indiai énekesek, alpesi és olasz együttesek szerepeltek, de volt „Csodabarlang” vízijáték és élő fényképek is. Néha például a bécsi Burgtheater művészei is vendégszerepeltek, vagy Paul Lincke(wd) Frau Luna című operettjét adta elő egy bécsi társulat, sőt később Max Reinhardt és berlini együttese is fellépett itt. A változatlanul német nyelvű műsorban helyet kaptak Albach Jacques, Baumann Károly és Gyárfás Dezső, vagy Linder Riza, Huszár Károly, Ferenczy Károly és Tanay Frigyes is magyar nyelvű előadásikkal. Waldmann nagy érdeme, hogy helyet adott Zoltán Jenő újságíró Tarka Színpad kabaréjának, de a tönkremeneteltől ez sem mentette meg. Az épületet Ben Blumenthal vette meg s építtette át.[2][3]

A Fővárosi OperettszínházSzerkesztés

Az egykori Somossy Orfeum épületét 1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és – Vágó Lászlót, Málnai Bélát és Szentgyörgyi Istvánt megbízva – építtette át színházzá. 1922. december 22-én nyitották meg kapuit Földes Imre és Buttykay Ákos Olivia hercegnő című operettjével. 1923. február 9-től Fővárosi Operettszínház néven működött.[4]

1929 novemberétől Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgatása idején Fővárosi Művész Színházként prózai előadásokat tűztek műsorra. 1930 márciusától már Góth Sándor és Kertész Ella vezették a színházat, visszatérve az operettek játszásához. A rövid életű kísérletet követően júniusban Sebestyén Dezső hat évre kapta meg a bérleti jogot és visszaadta az intézménynek korábbi nevét (Fővárosi Operettszínház), de a válságos évek gyér látogatottsága miatt több ízben kénytelen volt hosszabb időre is bezárni.[5][6][7][4] A Király Színház megszűnése után Budapesten az operett egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék stb.) 1966-71 között átépítették. 1998-tól lett a neve Budapesti Operettszínház.

Stúdiószínpada az épületen belül Raktárszínház néven működik.

Az első világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a „szórakoztató palota” bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy a „boldog békeidők”.

1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.

Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Bársony Rózsi, Csikós Rózsi, Domonkos Zsuzsa, Honthy Hanna, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallay Judit, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Kishonti Ildikó, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Mányai Zsuzsa, Medgyesi Mária, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Oszvald Marika, Petress Zsuzsa, Somogyi Nusi, Tiboldi Mária, Udvarias Katalin, Zentai Anna, Zsadon Andrea, Benkóczy Zoltán, Csere László, Dénes Oszkár, Jankovits József, Farkas Bálint, Feleki Kamill, Hadics László, Harsányi Frigyes, Hollai Kálmán, Kertész Péter, Latabár Kálmán, Marik Péter, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Sipeki Tibor, Szolnoki Tibor, Virágh József.

A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, és nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, a társulat balettegyüttesének látványos közreműködésével, melyek közül az első koregráfiákat Bogár Richárd készítette. Néhányat megemlítünk: My Fair Lady, Hello, Dolly!, West Side Story, La Mancha lovagja, Hegedűs a háztetőn, Csókolj meg, Katám!, Funny Girl, Chicago, Piros karaván, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, Veronai fiúk, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában.

1998. január 1-jétől a színház Budapesti Operettszínház néven működik.

A 21. századbanSzerkesztés

 
Operett Színház - 2015

Kerényi Miklós Gábor igazgatása idején a Budapesti Operettszínház több mint egyszerű, zenés eladásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operettjátszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik.

A színház Budapest kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja, látogatottsága gyakorlatilag száz százalékos. A 2006/2007-es szezonban 492 előadásra került sor, amelyet 401 079 néző élvezhetett.

A teátrum musical- és operett-bemutatói egyaránt sikeresek. A Rómeó és Júlia, a Mozart!, a Szépség és a Szörnyeteg, a Menyasszonytánc, a Rudolf, az Elisabeth és az Abigél előadásaira hónapokkal előre elfogynak a jegyek, a dr. Bőregér, a Marica grófnő, A víg özvegy, a Csókos asszony című előadások végén a közönség állva ünnepel[forrás?].

A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre.

A színház vezető szólistái valódi sztárok, akiket teljesítményük és egyéniségük kiemel a sokaságból, s akik a média kiemelt figyelmét élvezik.

Az előadások alapján készülő CD és DVD kiadványok rövid időn belül arany-, illetve platinalemezzé válnak, a sikerprodukciókból készülő DVD-k több ezres példányszámban fogynak el.

A színház produkció és társulata köré az elmúlt években több tízezres fiatal rajongótábor szerveződött, akik folyamatosan nyomon követik a színházban zajló eseményeket, előadások után személyesen várják színészeinket a művészbejárónál, internetes fórumokon értékelik és elemzik az előadásokat, és minden jelentős eseményen ott vannak, amelyekről a színház hírlevélben tájékoztatja őket.

A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre Bécsben, Szentpéterváron, Prágában és Jekatyerinburgban.

ÉpületeSzerkesztés

A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.

Amikor az amerikai Ben Blumenthal átvette az épületet Vágó László, Málnai Bé­la és Szentgyörgyi István átépítették át nézőterét és színpadát. Ekkor kerültek az asztalok helyére széksorok. Nagy harc folyt az engedélyért, mivel egyszeriben tűzveszélyessé nyilvánították az épületet. Végül a Mozsár utca felé kapott a színház még egy előcsarnokot és kijárást arra az esetre, ha tűz ütne ki. Ezen a színház bal oldalán lévő, a Mozsár utcára nyíló kis előcsarnoka-dohányzó helyén lehetett egykoron a Somossy mulató kifőzdényi étterme, ahol a személyzetnek szolgálták föl akár hajnalban is a vacsorát, nehogy a mulató asztalainál étkezzenek a fizető publikum szeme láttára. A korabeli konyha lassanként elhíresült Pest ínyencei előtt, aminek Krúdy Gyula valóságos rajongója volt. E mellett az épület kapott még egy tűzfolyosót is, ami átvezet az Andrássy út 36. földszintjére. A háztulajdonos, a sörgyáros Haggenmacher azzal a feltétellel engedélyezte ennek kialakítását, hogy ennek fejében ő láthatja el sörrel a színháztól leválasztott mulatót, a Moulin Rouget.[8]

1966-ban is átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit.

 
Budapesti Operettszínház nézőtere 2014-ben

1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. A színház ezáltal 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.

A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.

A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.

Igazgatói (1923-tól)Szerkesztés

Örökös tagokSzerkesztés

  • Feleki Kamill
  • Felföldi Anikó
  • Foczmann István
  • Gerő Zsuzsa
  • Gránicz László
  • Haraszti Géza
  • Hegedűs Zsóka
  • Horváth Erzsi
  • Kállai István
  • Kovács Zsuzsa
  • Langer Ede
  • Latabár Kálmán
  • Lehoczky Zsuzsa
  • Mága Zoltán (tiszteletbeli örökös tag)
  • Medgyesi Mária
  • Mérei Levente
  • Németh Marika
  • Németh Sándor
  • Novák Ica
  • Oszvald Marika
  • Pál Gábor (tiszteletbeli örökös tag)
  • Petress Zsuzsa
  • Rátonyi Róbert
  • Szabó Antal
  • Szabó Jánosné
  • Szajkó József
  • Székelyhidi János
  • Szinetár Miklós
  • Szirtes György
  • Tiboldi Mária
  • Vámos László
  • Zentai Anna

A 2019–2020-as évad társulataSzerkesztés

Igazgatás - művészeti vezetésSzerkesztés

  • Főigazgató: Kiss-B. Attila
  • Főzeneigazgató: Pfeiffer Gyula
  • Ügyvezető igazgató: dr. Kriza Zsigmond
  • Gazdasági igazgató: Maróti Szilvia
  • Karigazgató: Szabó Mónika
  • Balettigazgató: Apáti Bence
  • Üzemigazgatóː Búza Ferenc
  • Jelmeztervező: Velich Rita
  • Műszaki igazgató: Somfai Péter
  • Műszaki igazgatóhelyettes: Fülöp Gergő
  • Művészeti titkár: Mátrai Bori
  • Zenekari igazgató: Takácsy Tamás

MűvészekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 5/2012. (VI. 15.) EMMI rendelet a minősített előadó-művészeti szervezetek körének meghatározásáról, net.jogtar.hu (hozzáférés: 2017. december 17.)
  2. Somossy Orfeum Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  3. Kemény Gyula: Artisták Pesthen és Budapesten (2. rész) (Békásy Jenő és Seidl Albert (szerk.) Jubileumi Album 1897-1922 Kiadja a Magyarországi Artista Egyesület 25 éves fennállásának emlékére (33-38. o.) alapján), Cirkuszi Akrobatika 9. évf. 4. sz., Cirkuszi akrobatika alapkutatási és szakmódszertani periodika; Magyar Cirkusztörténeti és -elméleti Kutató Alapítvány (McTEKA), mcteka.shp.hu (http://epa.oszk.hu/01400/01461/00034/pdf/EPA01461_cirkuszi_akrobatika_2016_4_09.pdf epa.oszk.hu])- 2016. tél.
  4. a b Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora, Színháztörténeti füzetek 55., library.hungaricana.hu - 1973.
  5. Csak operettet fog játszani a Művész Színház, Ujság 6. évfolyam 53. szám - 1930. március 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. A Fővárosi Művész Színházat Sebestyén Dezső kapja, a Magyar Színházra még csak kombinációk vannak, Magyarország 37. évfolyam 123. szám - 1930. június 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  7. A Fővárosi Művész Színház bérlete Sebestyén Dezsőé: Hat évre szól a bérleti szerződés, Az Est 21. évfolyam 129. szám- 1930. június 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. Molnár Gál Péter: A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai, Kritika 30. 5. szám - 2001. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. a b Origo. „Kiss B. Attila a Budapesti Operettszínház új igazgatója”, http://www.origo.hu/ (Hozzáférés ideje: 2018. október 19.) (hu nyelvű) 

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Operettszínház témájú médiaállományokat.