Főmenü megnyitása

Sárdy János

magyar opera- és operetténekes (tenor), színész

Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27.Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.

Sárdy János
Sárdy János 1.jpg
Életrajzi adatok
Született 1907. július 27.
Nagykónyi
Elhunyt 1969. március 9. (61 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Ecker Lili (h. 1940–1961)
Balogh Judit (h. ?–1969)
Gyermekei Sárdy Julianna (1966– )
Pályafutása
Aktív évek 19361969
Díjai
Érdemes művész1963[1][2]
További díjakMagyarország Érdemes Művésze díj (1963)

Sárdy János az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy János témájú médiaállományokat.
Sárdy János Az utolsó dal című filmben (1942)

ÉletpályájaSzerkesztés

Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron. Gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás c. operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált. Sárdy hivatásos színi pályára vágyott, ezért Budapesten akart tanulni Rózsahegyi Kálmán magániskolájában, de ő óvta a biztos kántortanítói állás feladásától. A Magyar Királyi Operaház korrepetítora, Palotay Árpád viszont egy próbaéneklés után vállalta a képzését.

1936-ban lett ösztöndíjasa az Operaháznak, Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájában, a császári tisztként debütált. Élete első komolyabb szerepét 1936. október 6-án játszotta el Erkel Ferenc Bánk bán című operájában, Ottót. 1938-tól 1958-ig volt az Operaház állandó tagja. 1942-től a Fővárosi Operettszínházban is föllépett. Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba című operetten.

1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.

CsaládjaSzerkesztés

Első felesége 1940-től 1961-ig Ecker Lili volt. Második házasságát Balogh Judittal, Balogh János zoológiaprofesszor lányával kötötte 1964-ben.[3] Tőle 1966-ban született egyetlen gyermeke, Julianna, aki biológia–földrajz szakos tanár lett, és a férjétől, Gábor Farkastól 1994. január 5-én jött világra az első lánya, Lilla,[4] aki után még további négy gyermeke született.[5]

EmlékezeteSzerkesztés

 
Sárdy János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25/1-1-45.

SzerepeiSzerkesztés

  • Erkel Ferenc: Bánk bán - Ottó
  • Beethoven: Fidelio - Jacquino
  • Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Palkó
  • Fényes Szabolcs: Maya - Grock
  • Fényes Szabolcs - Békeffy István: Rigó Jancsi - Rigó Jancsi
  • Hervé: Lili - Planchard
  • Huszka Jenő: Bob herceg - Bob
  • Huszka Jenő: Mária főhadnagy - Bálint
  • Huszka Jenő: Gül Baba - Gábor
  • Jacobi Viktor: Leányvásár - Tom
  • Jacobi Viktor: Sybill - Nagyherceg
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Edwin
  • Kálmán Imre: Marica grófnő - Török
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa - Gróf Pottenstein Hatfaludy Ferenc
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - René
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy - Danilo
  • Kacsoh Pongrác - Heltai Jenő: János vitéz - Kukorica Jancsi
  • Mozart: Szöktetés a szerájból - Pedrillo
  • Miljutyin: Szibériai rapszódia
  • Mozart: A varázsfuvola - Tamino, Papageno
  • Offenbach: A szép Heléna - Paris
  • Puccini: Pillangókisasszony - Császári tiszt, Pinkerton
  • Rossini: A sevillai borbély - Almaviva
  • Porter: Csókolj meg, Katám! - Fred
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Kálmán
  • Johann Strauss: A cigánybáró - Barinkay
  • Richard Strauss: Daphne — Leukippos
  • Vincze: Budai kaland
  • Johann Strauss: A denevér - Orlovszky herceg, Eisenstein
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Dávid

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

  • Te vagy a dal (1940)
  • Magdolna (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Az utolsó dal (1942)
  • Éjféli gyors (1942)
  • Üzenet a Volga-partról (1942)
  • Álomkeringő (1942)
  • Rákóczi nótája (1943)
  • Éjjeli zene (1943)
  • Kalotaszegi Madonna (1943)
  • Magyar kívánsághangverseny (1943)
  • Késő (1943)
  • Heten, mint a gonoszok (1943)
  • Viharbrigád (1943)
  • Fiú vagy lány? (1944)
  • Szerelmes szívek (1944)
  • Könnyű múzsa (1947)
  • Örök melódiák (1947)
  • Mágnás Miska (1949)
  • Déryné (1951)
  • Díszelőadás (1955)

TévéfilmekSzerkesztés

  • Az idegen ember (1964)
  • Színészmúzeum (1975-portréfilm)

DíjaiSzerkesztés

PortréSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sárdy János. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  2. EGY ÉVSZÁZADA SZÜLETETT SÁRDY JÁNOS. arcanum.hu, 2007. július 27. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  3. Sárdyné”, Békés Megyei Hírlap, 1996. december 24. (Hozzáférés ideje: 2019. április 28.) 
  4. Sárdy János unokája, 1994. február 15., kedd” (magyar nyelven). 24 óra 1994 (38), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. július 17.)  
  5. Gáborné Sárdy Julianna (magyar nyelven). Magyar Környezeti Nevelési Intézet. (Hozzáférés: 2016. július 17.)

IrodalomSzerkesztés

  • Abody Béla: Meghalt Sárdy János, in: Gyere velem operába! Gondolat, 1973. pp. 316-318; ugyanez Jancsika nincs címmel in: Tündöklések, bukások. Szépirodalmi, Bp., 1983. pp. 301-303. ISBN 963-15-2233-4
  • Hadai Győző–Mag László: Sárdy János; Zeneműkiadó, Bp., 1987 ISBN 963-330-652-3
  • Bános Tibor: Sárdy János; Athenaeum 2000, Bp., 2002

ForrásokSzerkesztés