Sárdy János

(1907–1969) magyar opera- és operetténekes (tenor), színész

Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27.Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.

Sárdy János
SzületettSárdy János Mihály
1907. július 27.[1]
Nagykónyi
Elhunyt1969. március 9. (61 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
  • Ecker Lili (h. 1940–1961)
  • Balogh Judit (h. 1964–1969)
GyermekeiSárdy Julianna (1966– )
Foglalkozása
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1963)
SírhelyeFarkasréti temető (25/1-1-45)
Színészi pályafutása
Aktív évek1936 – 1969
Tevékenységszínész
Díjai
Érdemes művész-díj
1963[3][4]

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron. Gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás c. operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált. Sárdy hivatásos színi pályára vágyott, ezért Budapesten akart tanulni Rózsahegyi Kálmán magániskolájában, de ő óvta a biztos kántortanítói állás feladásától. A Magyar Királyi Operaház korrepetitora, Palotay Árpád viszont egy próbaéneklés után vállalta a képzését.

1936-ban lett ösztöndíjasa az Operaháznak, Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájában, a császári tisztként (bariton) debütált. Élete első komolyabb szerepét 1936. október 6-án játszotta el Erkel Ferenc Bánk bán című operájában, Ottót. 1938-tól 1958-ig volt az Operaház állandó tagja. 1942-től a Fővárosi Operettszínházban is föllépett. Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba című operetten.

1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.

Első felesége 1940-től 1961-ig Ecker Lili volt. Második házasságát Balogh Judittal, Balogh János zoológiaprofesszor lányával kötötte, 1964-ben.[5] Tőle 1966-ban született egyetlen gyermeke, Julianna, aki biológia–földrajz szakos tanár lett, és a férjétől, Gábor Farkastól 1994. január 5-én jött világra első lánya, Lilla,[6] aki után még további négy gyermeke született, Bianka, Hanga, Viola és Alma.[7]

Emlékezete

szerkesztés
 
Sárdy János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25/1-1-45
  • Erkel Ferenc: Bánk bán – Ottó
  • Ludwig van Beethoven: Fidelio – Jacquino
  • Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Palkó
  • Fényes Szabolcs: Maya – Grock
  • Fényes Szabolcs–Békeffy István: Rigó Jancsi – címszerep
  • Hervé: Lili – Planchard
  • Huszka Jenő: Bob herceg – címszerep
  • Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Bálint
  • Huszka Jenő: Gül Baba – Gábor diák
  • Jacobi Viktor: Leányvásár – Tom
  • Jacobi Viktor: Sybill – nagyherceg
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edwin
  • Kálmán Imre: Marica grófnő – Török
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa – gróf Pottenstein Hatfaludy Ferenc
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo
  • Kacsóh PongrácHeltai Jenő: János vitéz – Kukorica Jancsi
  • Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo
  • Miljutyin: Szibériai rapszódia
  • Mozart: A varázsfuvola – Tamino, Papageno
  • Jacques Offenbach: A szép Heléna -]– Paris
  • Puccini: Pillangókisasszony – császári tiszt, Pinkerton
  • Rossini: A sevillai borbély – Almaviva
  • Cole Porter: Csókolj meg, Katám! – Fred
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Kálmán
  • Richard Strauss: Daphne – Leukippos
  • Vincze: Budai kaland
  • Ifj. Johann Strauss: A denevér – Orlovszky herceg, Eisenstein
  • Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Dávid

Játékfilmek

szerkesztés
  • Te vagy a dal (1940)
  • Magdolna (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Az utolsó dal (1942)
  • Éjféli gyors (1942)
  • Üzenet a Volga-partról (1942)
  • Álomkeringő (1942)
  • Rákóczi nótája (1943)
  • Éjjeli zene (1943)
  • Kalotaszegi Madonna (1943)
  • Magyar kívánsághangverseny (1943)
  • Késő (1943)
  • Heten, mint a gonoszok (1943)
  • Viharbrigád (1943)
  • Fiú vagy lány? (1944)
  • Szerelmes szívek (1944)
  • Könnyű múzsa (1947)
  • Örök melódiák (1947)
  • Mágnás Miska (1949)
  • Déryné (1951)
  • Díszelőadás (1955)

Tévéfilmek

szerkesztés
  • Az idegen ember (1964)
  • Színészmúzeum (1975 – portréfilm)
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13409.htm, Sárdy János, 2017. október 9.
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. Sárdy János. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  4. EGY ÉVSZÁZADA SZÜLETETT SÁRDY JÁNOS. arcanum.hu, 2007. július 27. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  5. Sárdyné”, Békés Megyei Hírlap, 1996. december 24. (Hozzáférés: 2019. április 28.) 
  6. Sárdy János unokája, 1994. február 15., kedd” (magyar nyelven). 24 óra 1994 (38), 4. o. (Hozzáférés: 2016. július 17.)  
  7. Gáborné Sárdy Julianna (magyar nyelven). Magyar Környezeti Nevelési Intézet. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  • Abody Béla: Meghalt Sárdy János, in: Gyere velem operába! Gondolat, 1973, 316–318. o. ugyanez Jancsika nincs címmel in: Tündöklések, bukások. Szépirodalmi, Budapest, 1983, 301–303. o.ISBN 963-15-2233-4
  • Hadai Győző–Mag László: Sárdy János; Zeneműkiadó, Budapest, 1987 ISBN 963-330-652-3
  • Bános Tibor: Sárdy János; Athenaeum 2000, Budapest, 2002