Főmenü megnyitása

Jacobi Viktor (Budapest, 1883. október 22.New York, 1921. december 10.) magyar zeneszerző.

Jacobi Viktor
Jacobi Viktor.jpg
Született 1883. október 22.
Budapest
Elhunyt 1921. december 10. (38 évesen)
New York
Művészneve Jakabfi Viktor,
Victor Jacobi
Állampolgársága
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása zeneszerző

A Wikimédia Commons tartalmaz Jacobi Viktor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Gertie Millar és Raymond Lauzerte a Leányvásárban (1913)

Budapesten született izraelita vallású családban. Édesapja a pancelcsehi (Szolnok-Doboka) születésű dr. Jacobi Sámuel "Samu" (1844–1913) ügyvéd, a Pesti Sakk-kör alapítója, tiszteletbeli elnöke és lovasberényi születésű Brachfeld Vilma (1850–1896) voltak, akik 1878. június 12-én Budapesten kötöttek házasságot. [1][2] Már gimnazistaként sikereket ért el szerzeményeivel. A Zeneakadémián a Brahms-követő mester Koessler János tanítványa volt, legalábbis bizonyíthatóan két tanévet (1903/4 és 1904/5) elvégzett itt. Egy évfolyamon tanult Kálmán Imrével, Szirmai Alberttel, Weiner Leóval. Jacobi a kezdet kezdetétől a könnyű múzsának hódolt. Még a diákévek alatt komponálta az 1904. december 17-én bemutatott első színpadi művét, A rátartós királykisasszonyt. A századforduló magyarosítási hullámának hatása alatt Jakabfi néven jegyezte ezt a darabot. A nagy siker következményeként két tanév után otthagyta az akadémiát, és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operettkomponálásba. Szinte évente újabb sikeres művel jelentkezett, rendszerint Martos Ferenc szövegére. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében a nyugati stílus, de nem az aktuális osztrák–magyar operett irányába orientálódott: az angolszász világ felé tekintett, dzsesszes elemeket kezdett használni. Ezek meg is hozták a várt eredményt. Legnagyobb sikerei következtek: a Leányvásár és a Szibill. Az I. világháború kitörésekor épp az utóbbi londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát kiutasították a brit fővárosból. Az USA-ba telepedett át, ahol hazai színpadi sikerei átültetésén és zongoradarabok komponálásán dolgozott. A Broadway egyik beszállítója lett. Fritz Kreisler hegedűművésszel, zeneszerzővel együttműködve is írt egy darabot. 1920-ban még tett egy európai látogatást, de a következő évben amerikai otthonában meghalt, 38 éves korában öngyilkos lett.[3]

Operettjeivel életében sikereket ért el itthon, és két fő műve repertoáron maradt bel- és külföldön is. (A Leányvásárt háromszor filmesítették meg [1918, 1941, 1982].) Amerikában keletkezett műveinek fogadtatása messze elmaradt a pesti sikerektől, a Szibill mellett nagy szériát csak az Apple Blossoms ért meg, de ezt inkább Kreislerhez kötötték.

Operettjei, zenés játékaiSzerkesztés

  • A rátartós királykisasszony (1904)
  • A legvitézebb huszár (1905)
  • A tengerszem tündére (1906)
  • Tüskerózsa (1907)
  • Van, de nincs (1908)
  • Jánoska (1909)
  • Leányvásár (operett) (1911)
  • Sybill (1914)
  • Apple Blossoms ('Almavirágzás', 1919, Fritz Kreislerrel)
  • The Half Moon ('A félhold', 1920)
  • The Love Letter ('A szerelmeslevél', 1921)
  • Miami (1925, posztumusz pasticcio Vincze Zsigmond összeállításában, részben az amerikai szerzemények felhasználásával)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés