Zsurzs Éva

magyar filmrendező

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva,[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29.Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Zsurzs Éva
Zsurzs Éva cropped.jpg
Született Steinhercz Éva
1925. szeptember 29.[1]
Budapest[1]
Elhunyt 1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei Zsurzs Mária (1946–1979)
Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Karikás Emma
Foglalkozása filmrendező
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.

Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

ÉleteSzerkesztés

Steinhercz Tóbiás (1895-1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai A fekete város, A koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

FilmjeiSzerkesztés

Díjai[6]Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés