Apáthi Imre

Apáthi Imre, eredeti neve: Ausim Imre (Budapest, 1909. május 28. – Budapest, 1960. február 22.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Apáthi Imre
Született	Ausim Imre 1909. május 28. Budapest
Elhunyt	1960. február 22. (50 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Sennyei Vera (1948–1960) Vándory Margit (1932–1947)
Foglalkozása	színész rendező filmrendező
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1940) Jászai Mari-díj (1953) Kossuth-díj (1954) Magyarország Érdemes Művésze díj (1955)
Sírhelye	Farkasréti temető (41-1-161)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthi Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Apáthi Imre ismeretlen szerepben

Sírja Budapesten. Farkasréti temető 41-1-161

Pályája

Szülei Ausim Róbert és Rozbora Erzsébet. 1930-ban végezte el a Színiakadémiát. A Fővárosi Operettszínházban kezdett dolgozni, majd 1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1935–1945 között és 1955-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. 1945-ben az Arizona Irodalmi Varietében, majd a Népvarietében, 1945–46-ban a Vígszínházban szerepelt.

Első felesége Vándory Margit színésznő volt, akivel 1932. augusztus 3-án Budapesten kötött házasságot, majd 1947-ben elváltak. 1948-ban feleségül vette Sennyei Vera színésznőt. Ausim családi nevét hivatalosan 1944-ben változtatta Apáthira.

Sokoldalú színész és rendező volt. A groteszk vonzotta, de színészként ebben nem bontakozhatott ki.

Rendezői munkássága

1945–49 között négy színházban is rendezett darabokat, 1949-ben a Vidám Színház színésze és rendezője, valamint a Kis Komédia tagja volt. 1950–52-ben a Fővárosi Operettszínház főrendezője, 1952-től 1955-ig az Ifjúsági Színház főrendezője volt, ezekben a színházakban színészként is dolgozott. Fellépett és rendezett még a Medgyaszay Színházban (1947), a Városi Színházban (1952), a Petőfi Színházban (1954, 1956), a Jókai Színházban (1954–55), az Állami Bábszínházban (1955), a Magyar Néphadsereg Színházában (1956) és a Blaha Lujza Színházban (1957) is.

Oktatói munkássága

Először 1945–1948 között az Országos Színészegyesület iskolájában, majd 1950–1953 között a Színiakadémián színészmesterséget tanított.

Főbb szerepei

• Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
• Tanítvány (Goethe: Faust)
• Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
• Toto (Pirandello: Az ember, az állat és az erény)
• Mochet (Sartre: Temetetlen holtak)
• A férfi (Bertolt Brecht: A rettegés birodalma)
• Főúr (Bródy Sándor: A tanítónő)
• Orgon (Molière: Tartuffe)

Számos kisebb szerepe volt, pl. Jean Cocteau: A rettenetes szülők, Shakespeare: A makrancos hölgy, Schiller: Don Carlos, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Molnár Ferenc: A császár.

Filmjei

Mint színész

• Rákóczi induló (1933)
• Emmy (1934)
• Mária nővér (1936)
• Hetenként egyszer láthatom (1937)
• Elcserélt szerelem (1938)
• A leányvári boszorkány (1938)
• Érik a búzakalász (1939)
• Toprini nász (1939)
• Zúgnak a szirénák (1939)
• A nőnek mindig sikerül (1940)
• Három csengő (1941)
• Fény és árnyék (1943)
• A látszat csal (1944)
• Becsület és dicsőség (1951)
• Semmelweis (1952)
• Föltámadott a tenger (1953)
• Különös ismertetőjel (1955)
• Gázolás (1955)
• Az eltüsszentett birodalom (1956)
• Tanár úr kérem (1956)
• Sóbálvány (1958)
• Don Juan legutolsó kalandja (1958)
• Vörös tinta (1958)
• Bogáncs (1959)
• A megfelelő ember (1960)

Mint rendező

• A harmincadik (1941)
• A 28-as (1943)
• Idegen utakon (1944)
• Tűz (1948)
• Forró mezők (1949)
• Játék a szerelemmel (1959)

Mint forgatókönyvíró

• A harmincadik (1941)
• A 28-as (1943)
• Az első (1944)
• Szent Péter esernyője (1958)
• Játék a szerelemmel (1959)

Főbb művei

• A nagy nap (1936)
• Hármat üt az óra (1938)
• Így játsztok ti (1940).

Díjai, elismerései

• Farkas–Ratkó-díj (1940)
• Kossuth-díj (1954)
• Érdemes művész (1955)
• Jászai Mari-díj (1953)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színészkönyvtár
• Hangosfilm