Király Színház

A Király Színház 1903. november 6-án nyílt meg Budapesten, a Király u. 71. számú épületben. A színházat Beöthy László alapította, és már a működési engedély megszerzése komoly nehézségekbe ütközött.

Király Színház
Település	Budapest
Cím	Király utca (71)
Megnyitás	1903. november 6.
Bezárás	1940
Hasznosítása
Felhasználási terület	színházépület megszűnt építmény
Elhelyezkedése
Király Színház Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 04′ 02″47.50403, 19.06715
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Király Színház és legnépszerűbb művésznője, Fedák Sári. 1900-as évek
^{(Ismeretlen fényképész felvétele. Topográfiai Gyűjtemény)}

Története

1903-ban Beöthy László egy belgrádi kávéházban bevallotta barátainak: „Elég volt az újságírásból. Színházat akarok csinálni.” Az új színház épülete a Somossy Orfeum volt eredetileg, a lerobbant épületet Rákosi Szidi (Beöthy László édesanyja) családja segítségével megvásárolta és felújította. A munkálatok Márkus Géza tervei alapján zajlottak.

A színház első bemutatója Huszka Jenő Aranyvirág című operettje volt, a valódi áttörés azonban Kacsóh Pongrác János vitézével érkezett el, amelyre 1904. november 14-én került sor. 1925-ig a Király Színház – Beöthy kiváló üzleti és művészi érzékének köszönhetően – Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt. 1918–1925 között a Király Színház az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. színházaként működött; az 1918-ban alapított részvénytársaságot szintén Beöthy vezette.

Az UNIO Rt. bukása után megszűnt az állandóság a színház vezetésében, a következő 11 évben 6 igazgató vezette a társulat munkáját, rövid időket töltve el a poszton ahhoz, hogy valódi műsorpolitikát alakíthassanak ki. Beöthyt először Faludi Jenő váltotta, majd 1929 szeptemberétől Lázár Ödön volt az igazgató. Három évvel később már Föld Aurél volt a vezető, majd 1934. szeptembertől 1935. szeptemberig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, végül 1935. szeptembertől a bukásig Spitz Artúr következett.

A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A színvonal visszaesése valamint az általános gazdasági visszaesés a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát.

Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A színház egykori épületében ma az Újpesti TE vívó szakosztálya működik.

A Király Színház társulatához tartoztak többek között: Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környey Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád.

Jelentősebb operettbemutatói

A Király Színházban csaknem 250 darabot játszottak összesen, köztük dzsessz-operettet is bemutattak, kísérleti jelleggel. A legfontosabb művek:

• Jacobi Viktor: Leányvásár, Sybill;
• Huszka Jenő: Gül Baba;
• Lehár Ferenc: A víg özvegy; Luxemburg grófja
• Kálmán Imre:, Csárdáskirálynő, A bajadér, A montmartre-i ibolya;
• Szirmai Albert: Mágnás Miska, Mézeskalács.
• Chopin (Chopin zenéjének felhasználásával)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon a MEK-en
• Az épület

További források

• Koch Lajos: A Király Színház műsora (1958)
• A Király Színház bontása
• Erzsébetváros honlapján Archiválva 2012. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben