Lábass Juci

(1896–1932) színművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Lábass Juci, születési nevén Lábas Julianna (Zilah, 1896. július 22.Budapest, 1932. augusztus 24.) magyar színésznő.

Lábass Juci
SzületettLábas Julianna
1896. július 22.
Zilah
Elhunyt1932. augusztus 24. (36 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (35-1-49)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lábass Juci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Lábas Gyula és Vidovich Julianna leánya. Szabadkán már zárdai iskoláslányként is felfigyeltek hangjára. 1910-ben Rákosi Szidinél tanult. Szerepelt a Városligeti Színkörben, majd 1913. május 24-én fellépett a Király Színházban a Buksi című operett Lóri szerepében. Játszott az Apolló Színházban is. Eleinte szubrett szerepeket játszott, majd primadonna lett. 1922. április 20-án a Városi Színház vendége volt a Boccaccioban, és 1923 szeptemberében ugyanitt az Orpheusban láthatta a közönség. Ugyancsak a Városi Színházban 1924. február 14-én a Bacchus-éj című operettben lépett fel mind vendég, majd áprilistól a Király Színházban játszott nagy sikerrel a Marica grófnőben. 1928-tól a Király Színház tagja volt. Utolsó szerepét 1932-ben formálta meg a Nyári Operettszínházban. Korai halála miatt csupán egyetlen hangosfilmben szerepelt.

1918. július 27-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Rátkai Márton színésszel,[2] akitől három évvel később elvált.[3] 1931. június 15-én Budapesten, az Erzsébetvárosban Szedő Miklós operaénekes felesége lett.[4]

A Magyar színművészeti lexikon így jellemzi őt: „Meg kell állapítani róla az öntudatos és következetes művész-egyéniségek erejét, amellyel magasan föléje emelkedik másoknak, akik csak a színpadot, mint kirakatot tekintik célnak, nemesebb belső tartalom nélkül. Lábass Juci szereti a komoly, sőt nehéz színpadi feladatokat. [...] Szerénysége, reklámfóbiája csak emeli értékét. Énekhangjának szépsége és kultúráltsága, mozgásművészete, általában véve megjelenésének bája olyan színpadi fegyverzet, amely akkor fogja minden irányban lenyűgözni híveit es a nagyközönséget, amikor a girl-staffaget elunva, végleg átjátssza magát a komoly (drámai) színpadokra.”

Fontosabb színházi szerepei

szerkesztés

Filmszerepei

szerkesztés
  • A paradicsom (1915, szkeccs)
  • A doktor úr (1916) – Sárkányné
  • A föld rabjai (1917) – Juli/Juliette
  • Mágia (1917) – grófnő
  • A kivándorló (1918)
  • Budapesti hangos filmkabaré (1930) – önmaga
  • Nevető Budapest (1930) – önmaga