Főmenü megnyitása

Szirmai Albert

magyar zeneszerző, karmester

Szirmai Albert (Eredeti neve Schönberger Albert;[1] Budapest, 1880. július 2.New York, 1967. január 15.) magyar zeneszerző, karmester.

Szirmai Albert
Szirmai Albert.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Schönberger Albert
Született 1880. július 2.
Budapest
Elhunyt 1967. január 15. (86 évesen)
New York
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (–1906)
Pályafutás
Műfajok operett, sanzon
Híres dal Cintányéros cudar világ
Tevékenység zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmai Albert témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Pesten született izraelita vallású családban Schönberger Albert Adolf néven, a pesti Schönberger Miksa Max (1842-1905) és a vágújhelyi (Trencséni kerület, Felvidék, ma Szlovákia) Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845-1909) legkisebb 7. gyermekeként, akik 1869. március 2-án házasodtak össze.

Neves operettkomponista, aki az első magyar kabarédalok szerzője is volt. Poétikus és invenciózus muzsikája igazi művészre vall. 200-nál is több kabarédalt is írt, de komoly muzsikát is komponált.

A muzsikalitás fiatalon, egy zongora alatt kuporodva találta meg, ahonnan nagyobb testvérei zeneóráit figyelte.

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. Egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval, Jacobi Viktorral.

Az 1906-os végzés után a Pester Lloyd és a Polgár c. lapok zenekritikusa lett. Pályafutása elején a komolyzenével kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán.

A 1907-től a Népszínház vígopera korrepetitora. ekkor mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót, ami 200-szor ment táblás házakkal. Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta, ekkor fordult az operettek felé. 1916-ra elkészült a fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska, amely rövid idő alatt Bécsbe, Berlinbe és Milánóba is bemutatásra került, ez pályája csúcsát is jelentette. Később még két sikeroperettet alkotott, a Gróf Rinaldót és a Mézeskalácsot,

Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitt színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat. 1928-tól haláláig New Yorkban élt. A Chappel zeneműkiadó cég tanácsadója, majd művészeti igazgatója lett. Zeneszerzőként már nem volt olyan aktív, mint hazájában, melynek oka részben az volt, hogy a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni. Műveit egy darabig postán küldte haza, de egy idő után leginkább csak mások munkájával foglalkozott. Amerikában olyan kaliberű zenészeknek segített elindulni a pályán, mint Leonard Bernstein és George Gershwin, 1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt. A II. Világháború utáni években többször visszalátogatott, de sosem költözött vissza. 86 évesen, New York-ban halt meg.

MűveiSzerkesztés

Színpadi művek

A Színházi adattárban, 1946-tól regisztrált bemutatóinak száma: 83..[2]


  • A sárga dominó (Budapest, 1907)
  • Bálkirálynő (vígopera, 1908)
  • Táncos huszárok (Budapest, 1909)
  • A ferencvárosi angyal (1911)
  • Mexikói lány (1912)
  • A mozikirály (bemutató: Budapest, 1913. szept. 20.)
  • Ezüstpille (énekes játék, Budapest, 1914. május 9., Vígszínház)
  • Mágnás Miska (Budapest, 1916. febr. 12.)
  • Kék orgonák (1918)
  • Gróf Rinaldo (Budapest, 1918)
  • Harangvirág (Budapest, 1918)
  • Mézeskalács (Budapest, 1923. december 15.)
  • Alexandra (Budapest, 1925)
  • Éva grófnő (Budapest, 1928)
  • A balerina (Budapest, 1931)
  • A kalóz (1933)
  • Tabáni legenda (1957)
  • Tündérlaki lányok (Budapest, 1964. január 29., Fővárosi Operettszínház)


Film

  • Mágnás Miskából 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika és Sárdy János játszott.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  2. 2013 május 30. -i lekérdezés

IrodalomSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés