Szép Ernő
(1884–1953) költő, író
Szép Ernő (Schön Ezékiel)[2] (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő. Nevét ma egy drámaírói díj is viseli.[3]
| Szép Ernő | |
.jpg) | |
| Szép Ernő 1915-ben | |
| Élete | |
| Születési név | Schön Ezékiel |
| Született |
1884. június 30. Huszt |
| Elhunyt |
1953. október 2.[1] (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Schön Sámuel, Lőwenstein Matild[1] |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, dráma, impresszionista líra |
| Fontosabb művei |
Patika Vőlegény Lila ákác Aranyóra |
| Irodalmi díjai | Baumgarten-díj |
 | |
| Szép Ernő aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szép Ernő témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
Schön Sámuel és Lőwenstein Matild varrónő fiaként, a Máramaros vármegyei Huszton született.[1] Apja 1888-tól néptanító volt Hajdúszoboszlón, az izraelita iskolában, ahol elemi osztályait Ernő is járta. Középiskolai tanulmányait is abban a városban kezdte (1894–1896), majd Debrecenbe költözésük után az ottani Kossuth utcai algimnáziumban folytatta (1896–1899), és a mezőtúri Tisza István Református Gimnáziumban fejezte be (1899–1902). Az utolsó évben magántanuló volt, érettségi vizsgát nem tett. 1902-ben megjelent Első csokor című verseskötete.
Budapestre költözése után csak írásaiból élt A Hét, a Budapesti Napló (1903–1910), majd Az Est (1910–1925) munkatársaként. 1907-től a fővárosi Cabaret Bonbonnière állandó szerzője volt. 1908-tól rendszeresen publikált a Nyugatban. A hazai kabaréirodalom úttörőjeként behatóan foglalkozott a sanzon műfajával (Kabaret-dalok, 1909). Medgyaszay Vilmát (1885–1972) a neki írt dalai tették országosan ismert színésznővé. Eleinte a festészet, a rajzolás és a művészettörténet iránt is érdeklődött, néhány képzőművészeti kritikát is írt, leginkább Szinyei Merse Pál munkáiról. Babits Mihály és a Nyugat költői 1912-ben megjelent, Énekeskönyv című verseskötete nyomán fogadták maguk közé. 1914-ben az első világháborúba önkéntesnek jelentkezett. Jó kapcsolatban volt Ady Endrével is. Bohém agglegényéletet élt, ami pénze volt, azt elutazgatta, elszórakozta. A nagyvárosi lét magányát, elidegenedését rajzolta meg írásaiban. Sikeres színdarabjainak tapsolhattak a Monarchia egykori városaiban. Patika című darabjának 1920-as bemutatóján megnyilvánult antiszemita hecckampány után egy évre Bécsbe emigrált. 1925-től Az Újság szerkesztőjeként a polgári liberális eszmék szószólója volt.
1944 augusztusában az egyik csillagos házba internálták, ahonnan svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre kiszabadult. Az év október 20. és november eleje között munkaszolgálatra hívták be. 1948 után szegénységben élt; a Petőfi Társaság tagjai közé választotta.
1953 októberében gyomorrákban hunyt el.[1] Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.
MűveiSzerkesztés
- Első csokor. Költemények és műfordítások; Braun Ny., Mezőtúr, 1902
- Kabaret-dalok; Schenkl, Bp., 1909 (Mozgó könyvtár)
- Kucséber kosár; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
- Énekeskönyv; Nyugat, Bp., 1912
- Irka-firka; Franklin, Bp., 1913
- Az egyszeri királyfi; Franklin, Bp., 1914
- Sok minden; Athenaeum, Bp., 1914
- Élet, halál – karcolatok (1916)
- Emlék; Pallas Ny., Bp., 1917
- Egy kis színház; Dick, Bp., 1917
- Kávécsarnok – dráma (1917)
- A jázminok illata; Tevan, Békéscsaba, 1917
- Kenyér; Légrády, Bp., 1917 (Az Érdekes Újság könyvei)
- Május – dráma (1918)
- Lila ákác. Egy fővárosi fiatalember regénye; Athenaeum, Bp., 1919
- Október; Rózsavölgyi, Bp., 1919
- Patika. Színdarab; Athenaeum, Bp., 1919 (Korunk mesterei)
- Régi kedvünk. Szép Ernő krónikás versei; Pallas, Bp., 1919
- Szilágyi és Hajmási. 3 kis színpadi munka; Athenaeum, Bp., 1920 (Korunk mesterei)
- Szegény, grófnővel álmodott; Hellas, Bécs, 1921
- Az Isten is János; Pegazus, Wien, 1921 (Kis magyar könyvek)
- Magyar könyv. Egy csapat elbeszélés; szerzői, Bécs, 1921
- A világ. Versek; szerzői, Bécs, 1921
- Hetedikbe jártam; Libelli, Bécs, 1922
- Vőlegény; Pegazus, Leipzig–Wien, 1922
- Kétfelől angyal. Új novellák; Új Modern Könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár)
- Bűneim; Athenaeum, Bp., 1924
- Elalvó hattyu. Szép Ernő válogatott versei; Amicus, Bp., 1924
- Hetedikbe jártam; Grill, Bp., 1926 (A toll mesterei)
- Egy falat föld, egy korty tenger; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár)
- Valentine. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1927
- Május. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (A magyar irodalom jelesei)
- Jó szó. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1929
- Azra. Mese; Singer-Wolfner, Bp., 1930
- A Hortobágy; rajz Mühlbeck Károly; Singer-Wolfner, Bp., 1930
- Magyar drámák a bécsi színpadokon; Egyetemi Ny., Bp., 1930 (A Bécsi Collégium Hungaricum füzetei)
- Aranyóra. Mese; Singer-Wolfner, Bp., 1931
- Lila akác. Egy pesti fiú históriája; Pantheon, Bp., 1932
- Dali dali dal; Pantheon, Bp., 1934 (Jó könyvek)
- Ádámcsutka; Athenaeum, Bp., 1935
- Szívdobogás – színmű (1936)
- Szeretném átölelni a világot; Athenaeum, Bp., 1936
- Édes. Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát. Serdülő fiúknak, lányoknak írta Szép Ernő; Dante, Bp., 1937
- Háromlevelű lóhere – dráma (1937)
- Mátyás király tréfái; összegyűjtötte Szép Ernő, képekkel ékesítette Kolozsvári Sándor; Dante, Bp., 1937
- Ballet. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek)
- A tajtékpipa története; Kner Ny., Gyoma, 1938
- A Kecskeméti Ref. Gr. Tisza István Gimnázium ifjúsági könyvtárának könyvtárjegyzéke; összeáll. Szép Ernő; Tisza István Gimnázium, Kecskemét, 1938
- Szép Ernő összes költeményei (1908–1938); Athenaeum, Bp., 1938
- A negyedik nyúlláb; Grünberger Ny., Balassagyarmat, 1940
- Úrinóta. Ötven bánatos és jókedvű chanson; Rózsavölgyi, Bp., 1940
- Mátyás király tréfái; Dante, Bp., 1940
- Felnőtteknek; Hungária, Bp., 1941 (Tábor könyvek)
- Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
- Zümzüm; May Ny., Bp., 1942
- Emberszag; Keresztes, Bp., 1945
- Czüpős Kis János; Szikra, Bp., 1947 (Szikra regénytár)
- Jósika Miklós: Abafi; eredeti szöveg lerövid., jegyz. Szép Ernő; Püski, Bp., 1948
- Vétkeztem. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1951
- Úriemberek vagyunk. Válogatott elbeszélések; vál., bev. Réz Pál; Magvető, Bp., 1957
- Gyereknek való… – versek (1958)
- Add a kezed! Összegyűjtött versek; bev., sajtó alá rend. Hatvany Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Egyszer volt Budán kutyavásár; Móra, Bp., 1972
- Színház; vál., sajtó alá rend., utószó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1975
- De kár… – versek, karcolatok (1978)
- Szép Ernő válogatott versei; vál., előszó Zelk Zoltán, életrajz, jegyz. Sinka Erzsébet; Kozmosz Könyvek, Bp., 1978 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
- Most szeretnék gyerek lenni; Móra, Bp., 1983
- Járok-kelek, megállok. Szép Ernő válogatott művei; vál., szerk., utószó Tandori Dezső; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
- Két kezdő bohóc; vál., sajtó alá rend. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1985
- Felnőtteknek; Városi Tanács, Hajdúszoboszló, 1988
- Hét szín; vál., szöveggond. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1989
- Kispanasz; vál., sajtó alá rend. Benedek Mihály és Márványi Judit; Gondolat–Nyilvánosság Klub–Századvég, Bp., 1992 (Ars scribendi)
- Összegyűjtött versek; utószó Bárdos László; Unikornis, Bp., 1995 (A magyar költészet kincsestára)
- Az Isten is János és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar próza klasszikusai)
- Szép Ernő összes versei; összeáll., szerk. Urbán László; Szukits, Szeged, 2003
- Fehér rózsa meg piros rózsa. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Bp., 2005
- Fiú, leány. Elfeledett drámák; vál., szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt, szerk. Végh Ildikó; Európa, Bp., 2006
- Natália; Noran, Bp., 2008
- Mátyás király Palotán; Szindbád, Várpalota, 2010
FordításaiSzerkesztés
- Galsworthy: Úriemberek (1920)
- Verneuil: Imádom (1924)
- Jaques Bousquet–Paul Armond: A színésznő. Vígjáték (Comédienne); ford. Szép Ernő; Marton, Bp., 1925 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára)
- Bernard: Jónás, Juci, János (1929)
Idegen nyelvenSzerkesztés
- Lila Akazien. Ein altmodischer Roman (Lila ákác); németre ford. Stefan J. Klein; Drei Masken, München, 1922
- Sünden. Ein Buch des Gewissens (Bűneim); németre ford. Stefan J. Klein; Merlin, Heidelberg, 1928
- Marriage for one; angolra ford., előszó Lengyel Emil; Maculay, New York, 1929
- Autunnale (Ádámcsutka); olaszra ford. Filippo Faber, előszó Balla Ignác; Genio, Milánó, 1936 (Maestri del romanzo)
- Dali dali dal. La bella canzone; olaszra ford. Emilio Marcuzzi; Capelli, Bologna, 1938
- Drei Wochen in 1944 (Emberszag); Panorama, Bécs, 1947
- The smell of humans. A memoir of the Holocaust in Hungary (Emberszag); angolra ford. John Bátki, előszó Tandori Dezső; CEU Press, Bp.–London–New York, 1994
- Abaq adam (Emberszag); újhéberre ford., utószó Avi Dekel; Karmel, Jeruzsálem, 2005
- Die Liebe am Nachmittag. Roman (Ádámcsutka); németre ford. Zeltner Ernő; DTV, München, 2008
- La manzana de Adán (Ádámcsutka); előszó Alejandro Gándara, spanyolra ford. Szijj Mária, Miguel González Trevejo; Lengua de Trapo, Madrid, 2010
- L'odeur humaine (Emberszag); franciára ford. Marc Martin; Cambourakis, Párizs, 2010
- Zerbrochene Welt. Drei Wochen 1944 (Emberszag); németre ford., jegyz. Zeltner Ernő, utószó Paul Lendvai; DTV, München, 2014
- L’odore umano (Emberszag); olaszra ford. Giorgio Pressburger; Jaca book, Milánó, 2016 (Calabuig)
DíjaiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c d Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 714/1953. folyószám alatt.
- ↑ Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)
- ↑ Háttér a Szép Ernő Jutalomhoz; a kuratórium tagjai; eddigi díjazottak. Infotéka. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2004. szeptember 27. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
ForrásokSzerkesztés
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? 1000-től 2000-ig. [Szerk. Gerencsér Ferenc]. [Budapest], [2000], Tárogató Kvk. ISBN 963-8607-10-6
- László Zoltán: Szép Ernő (1884 - 1953) literatura.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 27.)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969
További információkSzerkesztés
- Purcsi Barna Gyula: Szép Ernő. Budapest, 1984, Akadémiai Kiadó
- Varga Lajos: Szép Ernő és Mezőtúr; Városi Tanács, Mezőtúr, 1987 (Mezőtúri helytörténeti füzetek)
- Vida Lajos: Szép Ernő-könyv. Szép Ernő élet- és pályarajza; Csokonai, Debrecen, 2007
- Tandori Dezső: Szép Ernő. A titkos világtipp; Pro Die, Bp., 2008 (Szalamandra könyvek)
- "Álom visszhangja hangom". Tanulmányok Szép Ernőről; szerk. Palkó Gábor; PIM, Bp., 2016 (PIM studiolo)
Lexikonok, életrajzgyűjteményekSzerkesztés
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]
- Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999 (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Bp., 2001
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., [Bp., 1937]
- Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997, 2000
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Magyar Nemzeti Filmarchivum, Bp., 2005
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–) Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Makkabi, Bp., 1997
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Bp., 2004
CikkekSzerkesztés
- Devecseri Gábor: Szép Ernőről (Csillag, 1953. 11. sz.)
- Kardos László: Szép Ernő (Irodalmi Újság, 1953. 21. sz.)
- Illés Endre: Szép Ernő (Krétarajzok, Bp., 1957)
- Kellér Andor: Szép Ernő (Beszélő házak, Bp., 1957)
OnlineSzerkesztés
- Szép Ernő. In: Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Interpopulart Könyvkiadó, Szentendre.
- Szerzői oldal. Szép Ernő (1884–1953). HUNLIT, A Magyar Könyvalapítvány Többnyelvű Irodalmi Adatbázisa. Hozzáférés ideje: 2016. február 27.
- Szép Ernő a PORT.hu-n (magyarul)
- Szép Ernő a Hungaricana oldalán. hungaricana.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 27.)
- Szép Ernő a nevpont.hu-n
BibliográfiaSzerkesztés
- Szép Ernő = Albert TEZLA: Hungarian Authors. A Bibliographcial Handbook, Cambridge (Massachusetts), Harvard University Press, 1970. 125–131. o.
- Szathmáry Györgyné: Szép Ernő. 1884–1953; bev. Szurmay Ernő; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1974 (Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiái)
NagylemezSzerkesztés
- Szép Ernő versei. Elmondja Tandori Dezső; Hungaroton, Bp., 1984 (SLPX 13996)
