Hegedüs Géza
Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.) háromszoros József Attila-díjas magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.
Hegedüs Géza | |
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele | |
Született | 1912. május 14.[1] Budapest |
Elhunyt | 1999. április 9. (86 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (60/1 Főút-14) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésHegedüs (Hirschl) Andor kereskedelmi utazó és Sonnenfeld Dóra gyermekeként született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta.[3] Apai nagyszülei Hirschl Bernát és Schönberger Jetta, anyai nagyszülei Sonnenfeld Dávid és Goldziher Szidónia (1864–1918)[4] voltak. Gimnáziumi tanulmányait a Markó utca állami főgimnáziumban végezte. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936–1940 között ügyvédjelölt volt.
1939–1946 között az Anonymus Könyvkiadó lektora és irodalmi vezetője. A második világháború során előbb katonaként szolgált, majd zsidó származása miatt munkaszolgálatos lett, végül koncentrációs táborba lett deportálva.[5]
1945–1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1946–1947 között a Köztársaság irodalmi rovatvezetője. 1946–1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet-tanára volt. 1947–1949 között a Jövendő irodalmi rovatvezetője és a Március Tizenötödike felelős szerkesztője.[6] 1955–1957 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója.
Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt. "Hargitai Gábor" fedőnéven a kommunista állambiztonságnak dolgozott, aktívan jelentett a londoni magyar emigrációról, Ignotus Pálról, Faludy Györgyről és Szász Béláról. 1964-től a BM III/III Főcsoportfőnökség foglalkoztatta.
Magánélete
szerkesztés1946–1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.
Művei
szerkesztés- Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n. Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
- A mámor zendülői. Regény; Dante, Budapest, 1937
- Olaszország születése; Linea, Budapest, 1943
- Bálványrombolók; Urbányi Ny., Budapest, 1944 (Anonymus regénytár)
- A magántulajdon lázadása / Két isten árnyékában; Anonymus, Budapest, 1945
- A Szovjetunió és a vallás; Dante, Budapest, 1945 (Dante új könyvtár)
- Az emberi méltóság. Bevezetés az erkölcstanba; Anonymus, Budapest, 1945
- Budai Nagy Antal; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
- Polgár Szilárd. Tanúvallomás a tegnap alkonyáról; ill. Győry Miklós; Anonymus, Budapest, 1946
- Szent István, az országépítő; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
- Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Budapest, 1946
- A polgári irodalom stílusirányai; Parnasszus, Budapest, 1947 (Parnasszus könyvtár)
- Az istentelen Kulin bán. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1947
- Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe; Stúdió, Budapest, 1947
- Mátyás király; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
- Orosz könyvek között; Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1947 (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár)
- II. Rákóczi Ferenc; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld könyvtára)
- Negyvennyolcas kalendárium. 1848–1948; összeáll. Hunyadyné Balázs Éva, Hegedüs Géza; Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Budapest, 1947
- A kalmár és a forradalom. Verses vígjáték; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
- A véres csillag; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Jó könyvek)
- Magyar irodalom; Szakszervezeti Tanács Oktatási Osztálya, Budapest, 1948
- Hunyadi János; Szikra, Budapest, 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
- Magyar romantika; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Új könyvtár)
- Társadalomtörténet; MEFESZ soksz., Budapest, 1949 (Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei)
- A mindentudás városa. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1949
- Az ember hídat épít; Athenaeum, Budapest, 1950
- Az erdőntúli veszedelem; Athenaeum, Budapest, 1950
- Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért; Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1951 (Vezérfonal városi előadók számára)
- Kievi küldetés; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Fiatalok könyvtára)
- Megkondulnak a harangok. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1951
- Zálogba tett város. Elbeszélés; Szépirodalmi, Budapest, 1951
- Zálogosdi bécsi módra (elbeszélés, 1951)
- A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után; Művelt Nép, Budapest, 1952 (Vezérfonal városi előadók számára)
- Hajnal a tárnák fölött; Ifjúsági, Budapest, 1952
- Sztálinváros. Kifestőkönyv. Szecskó Tamás rajzai; Ifjúsági, Budapest, 1952
- Az aranypecsét. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1953
- A fekete ember históriája; Ifjúsági, Budapest, 1953
- Csiky Gergely; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Nagy magyar írók)
- Útvesztő. Regény; Ifjúsági, Budapest, 1954
- Mátyás király Debrecenben. Történelmi játék; Művelt Nép, Budapest, 1954 (Népszerű drámák)
- A sötétség utolsó órái. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1955
- Az írástudó. Történelmi regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1956
- Bojár Bálint. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1957
- A milétoszi hajós. Regény; Móra, Budapest, 1957
- Szatírák könyve. Fabulák, humoreszkek, epigrammák; ill. Hegedüs István; Szépirodalmi, Budapest, 1957
- A Kálmánszeghyek. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1958
- A hadvezér. Stromfeld Aurél életéről; Móra, Budapest, 1958
- Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága; ill. Szlovák György; Móra, Budapest, 1958
- Régi istenek; Szépirodalmi, Budapest, 1959
- A pengő boszorkánytánca. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1959
- Az írnok és a fáraó. Regény; ill. Csillag Vera; Móra, Budapest, 1960
- Szerelem a fűzfák alatt / Sakuntala gyűrűje. Verses mesejátékok. Kínai és ind mondák alapján; ill. Kondor Lajos; Magyar Helikon, Budapest, 1960
- Az idők mélyén. Hangjáték-tetralógia; Magvető, Budapest, 1961
- Összhang és zűrzavar. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962
- Párhuzamos életrajzok / Két év nagy idő. Elbeszélés / Aszály; Szépirodalmi, Budapest, 1962
- Szent Szilveszter éjszakája; Magvető, Budapest, 1963
- Vasbordájú szentek. Regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról; Móra, Budapest, 1963 (Nagy emberek élete)
- Az életművész hagyatéka. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
- Az isten és a részegek; utószó Fenyő István; Szépirodalmi, Budapest, 1965 (Olcsó könyvtár)
- Az állam én vagyok. Regény / Dermesztő hidegben. Novella; Szépirodalmi, Budapest, 1965
- Régi szép idők (dráma, 1966)
- A néző művészete, avagy Röpke beszélgetés a színházba járás élményéről; Színháztudományi Intézet, Budapest, 1966 (Százezrek színháza)
- Földönjáró csillagok. Drámai jellemrajzok; Szépirodalmi, Budapest, 1966
- Thézeusz. Verses drámák; ill. Hincz Gyula; Magvető, Budapest, 1967
- Akit vörös grófnak neveztek. Károlyi Mihály élete; Móra, Budapest, 1967 (Nagy emberek élete)
- A végzet sógora; Szépirodalmi, Budapest, 1967
- Kulcsra zárt szobában. Életrajzi regény; Corvina, Budapest, 1969 (Muraközy Jánosról)
- Kettesben a tragédiával. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1969
- A leghuszárabb huszár / Zálogosdi bécsi módra. Történelmi regények; Móra, Budapest, 1969 (Hadik András élete)
- Az a májusi riadó. Hősköltemény prózában; Zrínyi, Budapest, 1969
- Hermész pecsétje; Magvető, Budapest, 1970
- Várj, madár, várj ... Példázat a veszedelmekről; Szépirodalmi, Budapest, 1970
- Palota a hegytetőn / Idegenben / Katonadolog; Athenaeum Ny., Budapest, 1971
- Így élt Dózsa György; Móra, Budapest, 1972 (Így élt...)
- Valló Bonifác történetei; Szépirodalmi, Budapest, 1972
- Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
- Őszi divertimento. 1962–1971; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (versek)
- Szenvedélyek. Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1973
- A menekülő herceg. Regény az ifjú Rákócziról; Móra, Budapest, 1973
- Az egyetlen út / Lovagok a Körös-parton / István. Három regény a magyar állam kialakulásának első évszázadából; Szépirodalmi, Budapest, 1974
- A megalázott Babilon. Történelmi regény; Móra, Budapest, 1974
- Hegedüs Géza–Péter László: Dobsa Lajos emlékezete; Múzeum, Makó, 1974 (A makói múzeum füzetei)
- Európa közepén, 1-4.; Szépirodalmi, Budapest, 1975–1978
- 1. Útvesztő / Dermesztő hidegben / A sötétség utolsó órái / Bojár Bálint; 1975
- 2. A pengő boszorkánytánca / Párhuzamos életrajzok / Aszály / Az állam én vagyok / Két év nagy idő; 1976
- 3. A Kálmánszeghyek / Kettesben a tragédiával; 1977
- 4. Palota a hegytetőn / Katonadolog / Idegenben / Az életművész hagyatéka; 1978
- A világosság gyermekei. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1979
- A titkosírás titka. Valló Bonifác újabb történetei; Kozmosz Könyvek, Budapest, , 1981
- Négyszemközt a mindenséggel; Szépirodalmi, Budapest, 1981
- Előjátékok egy önéletrajzhoz; Szépirodalmi, Budapest, 1982
- Egy jól nevelt fiatalember felkészül; Szépirodalmi, Budapest, 1984
- A méneskúti családirtás; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985
- Hősök emlékezete. Versek, 1981–1984; Szépirodalmi, Budapest, 1985
- Sötétség és világosság; Szépirodalmi, Budapest, 1986
- A tegnap alkonya; Szépirodalmi, Budapest, 1987 (visszaemlékezések)
- Bordélyház Bizáncban; Népszava, Budapest, 1987 (Kulcs könyvek)
- A néhai bűnöző; Népszava, Budapest, 1988
- Ábrahám regéje. Krónikás ének huszonnégy szakaszban; Magvető, Budapest, 1988
- A visszanyert élet; Szépirodalmi, Budapest, 1989
- Epistulák könyve. Költemények a költészetről; Szépirodalmi, Budapest, 1990
- A Nagy Parázna szemtanúja; Szépirodalmi, Budapest, 1990 (Kentaur könyvek)
- Börtönfalak ábécéje; Népszava, Budapest, 1990
- A szent doktorok tudománya avagy A középkori gondolkodás évezrede; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990 (Az én világom)
- Ágyban szerzett diadal; Gondolat, Budapest, 1990
- A jóslatok beválhatnak / Egy ágyban szerzett királyság
- Kihez szólnak az istenek? / A tehetséghez protekció is kell
- Phrüné / A gyűlölet rombol, a szerelem épít
- Bordélyház Bizáncban / A világuralom alvilága
- Fontatlanságok. 70 történelmi érdekesség és hiteles pletyka; Trezor, Budapest, 1996
- Géza fia István. A magyarok legelső királya; Seneca, Budapest, 1997
- Szóvarázs. Válogatott költemények, 1940–1997; Trezor, Budapest, 1997
- Mózes, a népvezér; Pannonica, Budapest, 1998 (Pannonica kiskönyvtár)
- A halhatatlan hamisjátékos; szerk. Benczik Mária; Trezor, Budapest, 1999
- Isten jött Thébába. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Budapest, 1999 (Örökségünk)
- Körösparti metropolis. Nagyváradi legendárium; Palatinus, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros)
- Vergilius ifjúsága; Holnap, Budapest, 2005
- (Előszó a hőskölteményhez címen is)
- Szent Szilveszter éjszakája. Történelmi regény; Palatinus, Budapest, 1999
- Szatírák könyve; Jövendő, Budapest, 1999 (Múlt a jövendőben)
- Hét évszázad magyar versei 2. kötet (Helikon, 1966)
Szakirodalom, műfordítások
szerkesztés- Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n., Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
- A magyar dramaturgia haladó hagyományai; összeáll. Csillag Ilona, Hegedüs Géza, bev. Háy Gyula; Művelt Nép, Budapest, 1953
- A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; Móra, Budapest, 1959
- A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
- Byron; Gondolat, Budapest, 1961 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
- Idegen mezőkön. Válogatott műfordítások; Európa, Budapest, 1961
- Hegedüs Géza–Kónya Judit: A magyar dráma útja; Gondolat, Budapest, 1964
- Filla István–Hegedűs Géza: Történelem. Az ált. isk. 5. oszt. számára; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964
- Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; képvál. Cz. Wilhelmb Gizella; Móra, Budapest, 1965 (Képes történelem)
- A színfalak között; szerk. Hegedüs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán, Staud Géza; Minerva, Budapest, 1967 (Minerva zsebkönyvek)
- A kentaur és az angyal. Esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből; Szépirodalmi, Budapest, 1968
- Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kecskeének, azaz Két és fél évezred drámatörténete; Gondolat, Budapest, 1969
- A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról; Móra, Budapest, 1976
- Évezredek szépprózája. Az európai széppróza klasszikusai; Móra, Budapest, 1976
- G. B. Shaw világa; Európa, Budapest, 1970 (Írók világa)
- Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Arcok és vallomások)
- Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világában; Gondolat, Budapest, 1973
- Filla István–Hegedűs Géza: Történelem; 11. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
- A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; 2. átdolg. kiad.; Móra, Budapest, 1978
- Az olvasás gyönyörűsége. Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről; Móra, Budapest, 1978
- Arcképvázlatok. Száz magyar író; Móra, Budapest, 1980
- Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988 (Az én világom)
- Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden; Göncöl, Budapest, 1991
- Szent László és városa, 1192–1992; tan. Kolba Judit, Alexandru Săşianu, fotó Hapák József, előszó Tempfli József, Tőkés László, szöveg Ady Endre, Hegedüs Géza, Nagy Endre; Officina Nova, Budapest, 1992
- Az európai gondolkodás évezredei; Trezor, Budapest, 1992
- A magyar irodalom arcképcsarnoka, 1-2.; bőv. kiad.; Trezor, Budapest, 1992
- A szépirodalom műfajai; Trezor, Budapest, 1993
- Világirodalmi arcképcsarnok, 1-2.; Trezor, Budapest, 1994
- Aktuális Aiszkhülosz. Aiszkhülosz két világa avagy A drámatörténet kezdete; Trezor, Budapest, 1995
- Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; 4. felújított kiad; Móra, Budapest, 1995 (Képes történelem)
- Magyar századok. A magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig; Trezor, Budapest, 1996
- Hegedűs Géza–Kónya Judit: Kecskeének. Két és fél évezred drámatörténete; 2. átdolg., jav. kiad.; Új Mandátum, Budapest, 1999
- https://pestisracok.hu/hegedus-geza-iro-ugynok-bomlasztott-es-jelentett-ma-a-nat-legujabb-nyelvtan-konyveben-reklamozzak/
Díjai, kitüntetései
szerkesztés- József Attila-díj (1951, 1954, 1975)
- Munka Érdemrend (1955)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
- Szocialista Magyarországért (1982)
- Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1987)
- Művészeti Alap Életmű Díja (1991)
- Fehér Rózsa-díj (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
- Budapest XIII. kerülete díszpolgára[7] (1996)
- Budapest díszpolgára (1997)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1996-2/
- ↑ Hegedűs Andor és Sonnenfeld Dóra házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 490/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ Goldziher Szidónia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 60/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ Cultura Magazin, 2017.05.14.
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/hegedus-geza-marcius-tizenotodike-1948-majus-28-490320
- ↑ https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1996-2/
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
- Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-9051-195
- ↑ Cultura Magazin, 2017.05.14.: Hegedüs Géza, az irodalmi mindenes. Cultura Magazin, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
További információk
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kortárs magyar írók
- Hegedűs Géza; bev., életrajz, szövegvál. Kovács Lászlóné Vermes Stefánia; OPKM, Bp., 2004 (Tudós tanárok, tanár tudósok)