Főmenü megnyitása

A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai

Az alábbi lista a Harmadik Birodalom koncentrációs táborait tartalmazza. A nácik koncentrációs táborokat először a Harmadik Birodalom területén létesítettek röviddel azután, hogy 1933-ban hatalomra kerültek. Ezen elrettentő intézmények nem csak Németországban volt megtalálhatóak, hanem a későbbiekben azokban az országokban, amelyeket annektáltak, vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak. Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

A korai koncentrációs táborokSzerkesztés

A korai koncentrációs táborok (korábban „vad koncentrációs tábor” néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Adolf Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű volt, és nem volt egységes az alárendeltsége – ez úgy értendő, hogy vagy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak, még az Inspektion der KZ-Lager (IKL) megalapítása előtt. Ez utóbbi szervezet a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye lett.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, mégis a „korai” lágerek közé sorolható, amennyiben a második világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui koncentrációs tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

Az IKL, illetve később WVHA lágereiSzerkesztés

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek – a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása – alárendeltségi viszonyuk mellett – hogy a dachau-i modellről másolt, egymáshoz hasonló belső felépítésük volt: az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtruppe), létezett a foglyoknak meghatározott funkciókra való beosztásának rendszere, és rangsorolva voltak származás („faj” szerint) és szociális helyzet alapján. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen, Buchenwald) a Dachauból ismerttel arányos alaprajzú barakkos lágerfelépítést alkalmaztak.

A Reinhardt-akció megsemmisítő táboraiSzerkesztés

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágereket a Reinhardt-akció keretében alakították, a Wannseei konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Az Auschwitz-Birkenau és a Kulmhof táborok a Harmadik Birodalom határain belül létesültek,[1] a többi tábor (Bełżec, Treblinka, Sobibór, Majdanek) a Lengyel Főkormányzóság területén helyezkedett el. A táborok a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magas rangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

TranzittáborokSzerkesztés

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek.

Ifjúsági koncentrációs táborokSzerkesztés

A nemzetiszocialisták idejében két másik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

  • Moringen (Göttingen mellett) – a fiúknak
  • KZ Uckermark (Berlin mellett) – a lányoknak és fiatal nőknek
  • Litzmannstadt (Łódź) – a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. „Reichssicherheitshauptamt” intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge”) és ifjúsági büntetés-végrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugende Verbrechensbekämpfung”) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale”), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle”) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbiológiai („kriminalbiologisch”) jegyek alapján, „fejlődési– és nevelhetőségi képességük” alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.

Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerekSzerkesztés

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

  • a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
  • a katonai fogolytáborok
  • a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz („nordische Rasse”) tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

Egy 2000-ben kezdődött kutatás a hétezres számból indult ki, ám Geoffrey Megargee és Martin Dean vizsgálata alapján ez a szám először 11 500-ra, majd 20 ezerre, végül pedig 42 500-ra nőtt.

A vizsgálat eredménye még a holokausztkutatókat is sokkolta a New York Times szerint. A 42 500-as számban nemcsak a „gyilkolóközpontok” vannak benne, hanem a kényszermunkatáborok is, ahol a hadifoglyokkal többnyire hadianyagot és eszközöket gyártattak. Voltak közöttük hadifogolytáborok, „gondozási” központok, amelyek neve azt a szörnyűséget álcázta, hogy terhes nőket kényszerítettek abortuszra, vagy a csecsemőiket a születésük után ölték meg. Ugyancsak beleszámolták a 42 500-as adatba a bordélyokat, ahol prostitúcióra kényszerítettek nőket. Ezek az „intézmények” elsősorban a német katonák számára voltak fenntartva.

A kutatók legújabb adatai szerint 15-20 millió embert öltek meg vagy börtönöztek be a táborokban, tartottak fogva gettókban.[2]

Táblázat a koncentrációs táborokrólSzerkesztés

A megsemmisítő táborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel.

A tábor neve Ország (ma) Tábor típusa Működési idő A foglyok becsült száma A halottak becsült száma Altáborok Honlap
Arbeitsdorf Németország Munkatábor 1942. április 8.1942. október 11. min. 600 nincs
Auschwitz-Birkenau Lengyelország Megsemmisítő és munkatábor 1940. április – 1945. január 400,000 1 100 000 –
1 500 000
lista [1]
Bardufoss Norvégia Koncentrációs tábor 1944. március – ? 800 250 ?
Bełżec Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. március – 1943. június   600 000 [2]
Bergen-Belsen Németország Gyűjtőpont 1943. április – 1945. április   70 000 2 [3]
Bozen Olaszország Tranzittábor 1944. július – 1945. április 11 116  
Bredtvet Norvégia Koncentrációs tábor ? ? ? ?
Breendonk Belgium Börtön- és munkatábor 1940. szeptember 20. – 1944. szeptember min. 3532 min. 391 nincs [4]
Breitenau Németország „Korai vad tábor”,
később munkatábor
1933. június – 1934. március, 1940 – 1945. 470-8500   [5]
Buchenwald Németország Munkatábor 1937. július – 1945. április 250 000 56 000 [6]
Chełmno (Kulmhof) Lengyelország Megsemmisítő tábor 1941. december – 1943. április
1944. április – 1945. január
  340 000
Dachau Németország Munkatábor 1933. március – 1945. április 200 000 min.30 000 [7]
Falstad Norvégia Börtöntábor 1941. december – 1945. május min. 200 nincs [8] [9]
Flossenbürgi koncentrációs tábor Németország Munkatábor 1938. május – 1945. április min. 100 000 30 000 [10]
Grini Norvégia Börtöntábor 1941. december – 1945. május 19 788 8 Fannrem, Bardufoss, Kv?nangen
Gross-Rosen Lengyelország Munkatábor 1940. augusztus – 1945. február 125 000 40 000 [11]
Herzogenbusch Hollandia Börtön- és tranzittábor 1943 – 1944 nyara [12]
Hinzert Németország Gyűjtőpont és altábor 1940. július – 1945. március 14 000 min. 302 [13]
Jasenovac Horvátország Megsemmisítő tábor 1941. augusztus – 1945. április   700 000 [14]
Kaufering/Landsberg Németország Munkatábor 1943. június – 1945. április 30 000 min.14 500 [15]
Kistarcsa Magyarország Gyűjtő- és tranzittábor 1944. március – 1944. november min. 2000
Kovnói gettó (Kaunas) Litvánia Gettó és internálótábor Prawienischken [16]
Klooga Észtország Munkatábor 1943 nyara – 1944. szeptember 28. 2400
Langenstein Zwieberge Németország Buchenwald altábora 1944. április – 1945. április 5000 2000
Le Vernet Franciaország Internálótábor 19391944    
Lwów, Janowska utca
(L’viv)
Ukrajna Gettó-, tranzit-, munka- és megsemmisítő tábor 1941. szeptember – 1943. november   több mint 40 000 nincs [17] (l. a szócikkeket A-tól Z-ig)
Majdanek
(KZ Lublin)
Lengyelország megsemmisítő tábor 1941. július – 1944. július   78 000 [18]
Malchow Németország Munka- és tranzittábor 19431945. május 8. 5000  
Malij Trosztenec Belarusz Megsemmisítő tábor 1941. július – 1944. június   200 000-500 000
Mauthausen-Gusen Ausztria Munkatábor 1938. augusztus – 1945. 195 000 min. 95 000 { [19]
Mittelbau-Dora Németország Munkatábor 1943. szeptember – 1945. április 60 000 min. 20 000 [20]
Mühldorf am Inn Németország Munkatábor
Natzweiler-Struthof Franciaország Munkatábor 1941. május – 1944. szeptember 40 000 25 000 [21]
Neuengamme Németország Munkatábor 1938. december 3 – 1945. május 4. 106 000 55 000 [22]
Niederhagen Németország Börtön- és munkatábor 1941. szeptember – 1943 eleje 3900 1285 nincs [23]
Oranienburg Németország Gyűjtőpont 1933. március – 1934. július 3000 min. 16 [24]
Osthofen Németország Gyűjtőpont 1933. március – 1934. július    
Płaszów Lengyelország Munkatábor 1942. december – 1945. január min. 150 000 min. 9000 [25][halott link]
Ravensbrücki koncentrációs tábor Németország Munkatábor 1939. május – 1945. április 150 000 (min. 90 000) [26]
Riga-Kaiserwald
(Mežaparks)
Lettország Munkatábor 19421944. augusztus 6. 20 000? 16, közte Eleja-Meitenes [27]
Risiera di San Sabba Olaszország Rendőrségi gyűjtőtábor 1943. szeptember – 1945. április 29. 5000 [28]
Sachsenhausen Németország Munkatábor 1936 július – 1945 április min. 200 000 (100 000) [29]
Sobibóri megsemmisítő tábor Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. május – 1943. október   250 000
Stutthof Lengyelország Munkatábor 1939. szeptember – 1945. május 110 000 65 000 [30]
Lager Sylt
(Alderney)
Csatorna-szigetek Munkatábor 1943. március – 1944. június 1000? 460 nincs [31]
Theresienstadti koncentrációs tábor Csehország Tranzittábor és gettó 1941. november – 1945. május 140 000 35 000 [32]
Treblinka Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. július – 1943. november   min. 800 000
Vaivara Észtország ? 1943. szeptember 15. – 1944. február 29. ? ? 22 [33]
Varsói gettó Lengyelország Munka- és megsemmisítő tábor 19421944 40 000-ig 200 000-ig
Westerbork Hollandia gyűjtőpont 1939. október – 1945. április 102 000   [34]

SzakirodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai témájú médiaállományokat.