Huszt (település)

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban

Huszt (ukránul: Хуст [Huszt], németül: Hus(s)t) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.

Huszt (Хуст)
Khust panorama.jpg
Huszt címere
Huszt címere
Huszt zászlaja
Huszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja (1998. február 3. – )
Járás
Község Huszt község
Rang területi jelentőségű város
Alapítás éve1090
Polgármester Volodimir Kascsuk
Irányítószám 90400
Körzethívószám +380 3142
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség
  • 28 424 fő (2019. jan. 1.)[1]
  • 28 206 fő (2021. jan. 1.)[2]
  • 28 039 fő (2022. jan. 1.)[3]
  • 20 902 fő (1959. jan. 15.)[4]
  • 23 810 fő (1970. jan. 15.)[4]
  • 27 522 fő (1979. jan. 17.)[4]
  • 31 287 fő (1989. jan. 12.)[4]
  • 29 080 fő (2001. dec. 5.)[4]
  • 3109 fő (1839)[5]
  • 8616 fő (1900)[5]
  • 10 292 fő (1910)[6]
  • 17 883 fő (1930)
  • 20 000 fő (1937)
  • 28 321 fő (2020. jan. 1.)[7]
  • 28 426 fő (2018. jan. 1.)[8]
  • 28 473 fő (2017. jan. 1.)[9]
  • 32 800 fő (1998)[4]
  • 28 819 fő (2003. jan. 1.)[4]
  • 28 755 fő (2005. jan. 1.)[4]
  • 28 698 fő (2006. jan. 1.)[4]
  • 28 392 fő (2010. jan. 1.)[4]
  • 28 438 fő (2011. jan. 1.)[4]
  • 28 537 fő (2012. jan. 1.)[4]
  • 28 520 fő (2015. jan. 1.)[4]
  • 28 448 fő (2016. jan. 1.)[4]
  • 28 577 fő (2007. jan. 1.)[4]
  • 28 461 fő (2008. jan. 1.)[4]
  • 28 430 fő (2009. jan. 1.)[4] +/-
Magyar lakosság 1 700
Népsűrűség1 292 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület22 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Huszt (Ukrajna)
Huszt
Huszt
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 10′ 27″, k. h. 23° 17′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 27″, k. h. 23° 17′ 23″
Huszt (Kárpátalja)
Huszt
Huszt
Pozíció Kárpátalja térképén
Huszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszt témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A város Nagyszőlőstől 24 km-re északkeletre, a Nagy-ág és a Husztica patak tiszai torkolatánál épült.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a Husztica patak nevéből származik, az pedig a szláv husztka (= kendő) főnévből a völgykatlan formájáról, ahol fekszik.

TörténeteSzerkesztés

 
A református templom Huszton

1329-ben Huszth alakban említik. Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen. A tatárjárás után 1318 körül állították helyre. A település 1329-ben kiváltságokat kapott.

1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt. 1514-ben a helyi parasztok elfoglalták. 1526-ban Erdély része lett. 1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. 1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja. A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét. 1711-ben az osztrákok vették be, utolsóként a magyar várak közül. A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt.

A csehszlovákiai autonóm Kárpátalja székhelye lett 1938-ban, miután a korábbi székhely Ungvár az első bécsi döntéssel magyar közigazgatásba került.

1939. március 14-én, Csehszlovákia szétesése után itt jelentette be államfőként Avgusztin Volosin Kárpátalja függetlenségét. Az új állam fővárosa Huszt lett, ám a város másnap magyar megszállás alá került, vezetői zömmel Romániába menekültek.

Huszt ezt követően 1944-ig ismét a Magyar Királyság része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye (1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok).

2020-ig Körösös és Túlnagyágtelep tartozott hozzá.

NépességeSzerkesztés

1910-ben Husztnak 10 292 lakosa volt, melyből 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német lakos.

2001-ben 31 900 lakosából 28 500 ukrán (és ruszin), 1700 magyar, 1200 orosz és 100 cigány volt.

Lakossága 2011. január 1-jén 28 438 fő volt.

KözlekedésSzerkesztés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

LátnivalókSzerkesztés

Itt születettSzerkesztés

TestvértelepülésSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés