Huszt (település)

Huszt (ukránul: Хуст [Huszt], németül: Hus(s)t) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.

Huszt (Хуст)
Huszt címere Huszt zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Huszti járás (2020–) Huszti járás (1946. január 22. – 2020)
Község	Huszt község
Rang	területi jelentőségű város
Alapítás éve	1090
Polgármester	Volodimir Kascsuk
Irányítószám	90400
Körzethívószám	+380 3142
Testvértelepülései	Lista Héthárs Szinna Žďár nad Sázavou Máramarossziget Lesko Hrubieszów Chełm Nyírbátor Komárom Szirmabesenyő
Népesség
Teljes népesség	28 039 fő (2022. jan. 1.)
Magyar lakosság	1 700
Népsűrűség	1 354,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164 m
Terület	20,7 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Huszt Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 10′ 27″, k. h. 23° 17′ 23″48.174166666667, 23.289722222222
Huszt Pozíció Kárpátalja térképén
Huszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszt témájú médiaállományokat.

Fekvése

A város Nagyszőlőstől 24 km-re északkeletre, a Nagy-ág és a Husztica patak tiszai torkolatánál épült.

Nevének eredete

Neve a Husztica patak nevéből származik, az pedig a szláv husztka (= kendő) főnévből a völgykatlan formájáról, ahol fekszik.

Története

A református templom Huszton

1329-ben Huszth alakban említik. Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen. A tatárjárás után 1318 körül állították helyre. A település 1329-ben kiváltságokat kapott.

1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt. 1514-ben a helyi parasztok elfoglalták. 1526-ban Erdély része lett. 1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. 1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja. A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét. 1711-ben az osztrákok vették be, utolsóként a magyar várak közül. A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt.

A csehszlovákiai autonóm Kárpátalja székhelye lett 1938-ban, miután a korábbi székhely Ungvár az első bécsi döntéssel magyar közigazgatásba került.

1939. március 14-én, Csehszlovákia szétesése után itt jelentette be államfőként Avgusztin Volosin Kárpátalja függetlenségét. Az új állam fővárosa Huszt lett, ám a város másnap magyar megszállás alá került, vezetői zömmel Romániába menekültek.

Huszt ezt követően 1944-ig ismét a Magyar Királyság része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye (1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok).

2020-ig Körösös és Túlnagyágtelep tartozott hozzá.

Népessége

1910-ben Husztnak 10 292 lakosa volt, melyből 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német lakos.

2001-ben 31 900 lakosából 28 500 ukrán (és ruszin), 1700 magyar, 1200 orosz és 100 cigány volt.

Lakossága 2011. január 1-jén 28 438 fő volt.

Közlekedés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Látnivalók

• A város fölé magasodó huszti vár romjaiban is impozáns.
• Református erődtemplomát a 13- 14. században építették, 1524-óta a reformátusoké. 1616-ban, 1644-ben, 1661-ben és 1670-ben megerősítették. 1773-ban és 1888-ban állították helyre. Tornya 15. századi, 1861-ig négy fiatornyos volt.
• Római katolikus temploma 18. századi barokk.
• Görögkatolikus temploma szintén 18. századi. Itt nyugszik Petrőczi Kata Szidónia az első magyar költőnő, Pekry Lőrinc kuruc generális felesége.

Itt született

• 1738-ban gr. Teleki József tudós, koronaőr (elhunyt 1796. szeptember 1.)
• 1745-ben Koller József egyháztörténész (elhunyt 1832. szeptember 2.)
• 1780-ban sámsoni Gáthy István földmérő, a geodéziai szögtükör feltalálója (elhunyt 1859. szeptember 24.)
• 1853-ban Mose Grünwald világhírű rabbi, az Árugát HáBoszem responza és Tóramagyarázatok szerzője
• 1860-ban ifj. Prielle Kornélia operetténekes, Prielle Péter és Lang Berta leánya. Férje Borsody Vilmos színigazgató akivel 1887-től együtt is szerepeltek (elhunyt – Budapest, 1923. feb. 15.).
• 1882-ben Benda Jenő író, újságíró (elhunyt 1944. november 24.)
• 1894-ben Szép Ernő költő, író, újságíró (elhunyt 1953. október 2.)
• 1921. december 18-án Hořec Jaromír (†Prága 2009. november 22.) cseh költő és újságíró
• 1930. november 11-én Moskalyk Antonín (†Brno 2006. január 27.) cseh filmrendező

Testvértelepülés

• Szirmabesenyő, Magyarország (2017. december 14-től)

További információk

• Kölcsey Ferenc: Huszt (epigramma)
• Kreutzer Andrea – Szoleczky Emese 2016: A huszti vár a Rákóczi-szabadságharcban. In: Művészet és mesterség.
• A református templom Huszton (orosz nyelven)
• Hivatalos weboldal
• Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900.Online hozzáférés Archiválva 2013. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben