Illés Endre
Illés Endre, 1928-ig Novotny Andor Dezső[4][5] (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 25.) kétszeres Kossuth-díjas magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
Illés Endre | |
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja | |
Született | Novotny Andor Dezső 1902. június 4.[1] Csütörtökhely |
Elhunyt | 1986. július 25. (84 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar[3] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (45/1-2-24) |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | esszé, elbeszélés, dráma |
Fontosabb művei | Krétarajzok, Gellérthegyi éjszakák, Árnyékrajzok Kettős kör Igézet Spanyol Izabella |
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Endre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésNovotny Andor és Sztrissovszky Berta fia. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor, illetve Gulácsy Irén volt. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A második világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Anatole France, Oscar Wilde). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét. A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, amely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó Illés Endre-díjat alapított.
Házastársa Gerlóczi Lívia volt, akit 1930. május 24-én Budapesten vett nőül.[6]
Művei
szerkesztés- Törtetők (dráma, 1941)
- Zsuzsa; Franklin, Budapest, 1942
- A mostoha (dráma, 1947)
- Kevélyek; Franklin, Budapest, 1947 (Magyar írók)
- Hazugok. Vígjáték; Franklin, Budapest, 1949
- Történet a szerelemről és a halálról; Móra, Budapest, 1957
- Krétarajzok; Magvető, Budapest, 1957
- Illés Endre–Vas István: Trisztán. Dráma; Magvető, Budapest, 1957 (Borsos Miklós tíz metszetével)
- Hamisjátékosok; Magvető, Budapest, 1958
- Vörös és fekete (regényadaptáció, 1959)
- Türelmetlen szeretők (dráma, 1959)
- Kettős kör. Színmű; Magvető, Budapest, 1962
- Homokóra. Komédia; Szépirodalmi, Budapest, 1962
- Illés Endre–Vas István: Rendetlen bűnbánat; Magvető, Budapest, 1963
- Az idegen. Dráma; Magvető, Budapest, 1965
- Gellérthegyi éjszakák; Szépirodalmi, Budapest, 1965
- Száz történet, 1-2.; Magvető, Budapest, 1966
- 1. Múlt és félmúlt
- 2. Félmúlt és jelen
- Színház; Szépirodalmi, Budapest, 1967
- Írók, színészek, dilettánsok; Magvető, Budapest, 1968
- Szakadékok; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei)
- Szigorlat; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei)
- Festett egek (színmű, 1969)
- Krétarajzok; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1970 (Illés Endre művei)
- A tövisszúró; Magvető, Budapest, 1971 (Illés Endre művei)
- Félelem. Illés Endre novellája; Magyar Iparművészeti Főiskola Ny., 1971 (Studium)
- Hármaskönyv, 1-3.; Magvető, Budapest, 1972
- 1. Festett egek. A drámaíró
- 2. Stendhal. Az esszéista
- 3. Hamu. Az elbeszélő
- Árnyékrajzok; Magvető, Budapest, 1972 (Illés Endre művei)
- Két oroszlán között; Magvető, Budapest, 1973 (Illés Endre művei)
- Névtelen levelek (dráma, 1974)
- Egyszárnyú madarak (mesejáték, 1974)
- Történet a szerelemről és a halálról / Hamisjátékosok; Zrínyi Ny., Budapest, 1974 (Magvető zsebkönyvtár)
- Örvények között / Hamisjátékosok; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1975 (30 év)
- A fele komédia; Magvető, Budapest, 1975 (Illés Endre művei)
- Névtelen levelek. Színmű; LITA, Bratislava, 1976
- Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1976
- A só íze; Magvető, Budapest, 1976 (Illés Endre művei)
- Hálókba bonyolódva; Magvető, Budapest, 1977 (Illés Endre művei)
- Dilaudid; Magvető, Budapest, 1978 (Rakéta Regénytár)
- Illés Endre–Vas István: Izabella és testvérei / Trisztán / Vörös és fekete / Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei)
- Ostya nélkül; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei)
- Mestereim, barátaim, szerelmeim, 1-2.; Magvető, Budapest, 1979
- Halandók, 1-2.; Magvető, Budapest, 1980
- Kulisszák nélkül. Tizenhét színpadi játék, 1-2.; Magvető, Budapest, 1981
- Tüdőgyulladásom első éjszakája; Zrínyi Ny., Budapest, 1982
- Igézet. Illés Endre képeskönyve; Magvető, Budapest, 1982
- Erős fényben. Novellák; vál., utószó Gálfalvi Zsolt; Kriterion, Bukarest, 1983 (Horizont könyvek)
- Mestereim, barátaim, szerelmeim; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1983
- Szerelmeim, évek múlva; Magvető, Budapest, 1984
- Méhrajzás. Félszáz arcképvázlat nőkről; Magvető, Budapest, 1985
- Ezüstpénz. Félszáz arcképvázlat férfiakról; Magvető, Budapest, 1986
- Szávitri. Történet a szerelemről és a halálról; ill. Kass János; Móra, Budapest, 1986
Halála után
szerkesztés- Napfoltok; Magvető, Budapest, 1987
- "...talpig nehéz hűségbe". Naplótöredékek, útijegyzetek, emlékezések; szöveggond., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1988
- Levelei Mezei Máriának (Színházi Szemle, 1990)
- Halandók és halhatatlanok. Kiadatlan esszék és kritikák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1990
- Belvárosi karácsony. Elbeszélések, kisregény; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár)
Műfordításai
szerkesztés- Roger Martin du Gard: Vén Európa (regény, 1937)
- François Mauriac: Fekete angyalok (regény, 1937)
- Stendhal: Vörös és fekete (regény, 1950)
- André Stil: A "Szajna" kifut a tengerre (elbeszélések, 1951)
- Guy de Maupassant: Milon apó (elbeszélések, 1952)
- Stendhal: Vörös és fehér (regény, 1953)
- G. de Maupassant: Egy asszony élete (regény, 1954)
- Stendhal: A pármai kolostor (regény, 1958)
- Stendhal: Vanina Vanini vagy különös részletek a karbonárók utolsó titkos összejöveteléről (elbeszélések, 1968)
- G. de Maupassant: Ékszerek (elbeszélések, 1973)
- G. de Maupassant: Une aventure parisienne (elbeszélések, 1996)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Baumgarten-díj (1937, 1939)
- Szocialista Kultúráért (1953)
- József Attila-díj (1962, 1978)
- A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1962)
- Munka Érdemrend (1962)
- Kossuth-díj (1963, 1975)
- Pro Arte aranyérem (1969)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Munka Vörös Zászló Érdemrend (1975)
- A Művészeti Alap Nagydíja (1982)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 249025/1928. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 304. kép 1. karton
- ↑ Utóneve 1955-től Endre.
- ↑ A házassági anyakönyvben Szilvia a felesége keresztneve. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 225/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 4.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- A magyar irodalom története
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Dersi Tamás: Illés Endre; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink)
- Magánképek Illés Endréről – Bertha Bulcsu kortárs írása. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 207. o.