Főmenü megnyitása

Illés Endre

magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus

Illés Endre (Csütörtökhely, 1902. június 4.Budapest, 1986. július 22.) magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.

Illés Endre
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1902. június 4.
Csütörtökhely
Elhunyt 1986. július 22.[1] (84 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) esszé, elbeszélés, dráma
Fontosabb művei Krétarajzok, Gellérthegyi éjszakák, Árnyékrajzok
Kettős kör
Igézet
Spanyol Izabella
Kitüntetései
Irodalmi díjai Baumgarten-díj (1937, 1939)
József Attila-díj (1962, 1978)
Kossuth-díj (1963)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Endre témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Illés Endre sírja Budapesten. Farkasréti temető: 45/1-2-24.

Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor volt. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A második világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Anatole France, Oscar Wilde). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét. A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, amely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó Illés Endre-díjat alapított.

MűveiSzerkesztés

  • Törtetők (dráma, 1941)
  • Zsuzsa (elbeszélés, 1942)
  • A mostoha (dráma, 1947)
  • Kevélyek (elbeszélések, 1947)
  • Hazugok (dráma, 1949)
  • Történet a szerelemről és a halálról (mese, 1957; elbeszélés, 1974)
  • Krétarajzok (irodalmi portrék, 1957)
  • Trisztán (legendafeldolgozás, Vas Istvánnal; Borsos Miklós tíz metszetével, 1957)
  • Hamisjátékosok (elbeszélés, 1958)
  • Vörös és fekete (regényadaptáció, 1959)
  • Türelmetlen szeretők (dráma, 1959)
  • Kettős kör (elbeszélések, emlékezések és drámák, 1962)
  • Homokóra (dráma, 1962)
  • Rendetlen bűnbánat (dráma, Vas Istvánnal, 1963)
  • Az idegen (dráma, 1965)
  • Gellérthegyi éjszakák (tanulmányok, 1965)
  • Száz történet I-III. (kisregények, elbeszélések, 1966)
  • Színház (dráma, 1967)
  • Írók, színészek, dilettánsok (esszék, 1968)
  • Szakadékok (elbeszélés, 1969)
  • Szigorlat (elbeszélés, 1969)
  • Festett egek (színmű, 1969)
  • Stendhal műhelyében (esszék, 1970)
  • Krétarajzok; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1970 (Illés Endre művei)
  • A tövisszúró; Magvető, Bp., 1971 (Illés Endre művei)
  • Félelem (elbeszélés, 1971)
  • Háromaskönyv I-III. (1972)
    • A drámaíró
    • Az esszéista
    • Az elbeszélő
  • Árnyékrajzok (esszék, 1972)
  • Két oroszlán között (tanulmányok, útirajzok, 1973)
  • Névtelen levelek (dráma, 1974)
  • Egyszárnyú madarak (mesejáték, 1974)
  • Örvények között. Hamisjátékosok; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (30 év)
  • A fele komédia (dráma, 1975)
  • Spanyol Izabella (történelmi dráma, 1976)
  • A só íze (esszék, visszaemlékezések, interjúk, 1976)
  • Hálókba bonyolódva (dráma, 1977)
  • Dilaudid; Magvető, Bp., 1978 (Rakéta regénytár)
  • Izabella és testvérei (dráma, 1978)
  • Ostya nélkül (elbeszélések, portrék, visszaemlékezések, 1978)
  • Mestereim, barátaim, szerelmeim (esszék, 1979)
  • Halandók I-II. (elbeszélés, 1980)
  • Kulisszák nélkül. Tizenhét színpadi játék I-II. (dráma, 1981)
  • Tüdőgyulladásom első éjszakája (elbeszélés, 1982)
  • Igézet. Illés Endre képeskönyve (esszék, elbeszélések, útijegyzetek, 1982)
  • Erős fényben (elbeszélés, 1983)
  • Mestereim, barátaim, szerelmeim; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1983
  • Szerelmeim, évek múlva (esszék, 1984)
  • Méhrajzás. Félszáz arcképvázlat nőkről (1985)
  • Ezüstpénz. Félszáz arcképvázlat férfiakról (novellák, 1986)
  • Szávitri: Történet a szerelemről és a halálról (Kass Jánossal, 1986)

Halála után:

  • Napfoltok (esszék, 1987)
  • „…talpig nehéz hűségbe” (naplótöredékek, útijegyzetek, emlékezések, 1988)
  • Levelei Mezei Máriának (1990)
  • Halandók és halhatatlanok (esszék és kritikák, 1990)
  • Belvárosi karácsony (elbeszélések, kisregény, 2000)

MűfordításaiSzerkesztés

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

  • Baumgarten-díj (1937, 1939)
  • Szocialista Kultúráért (1953)
  • József Attila-díj (1962, 1978)
  • A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1962)
  • Munka Érdemrend (1962)
  • Kossuth-díj (1963, 1975)
  • Pro Arte aranyérem (1969)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
  • Munka Vörös Zászló Érdemrend (1975)
  • A Művészeti Alap Nagydíja (1982)
  • A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Több helyen helytelenül szerepel a halála napja július 25-ként. A PIM adattárában forrásolva van a július 22.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés